Havi Archívum: 2014 június 27, péntek

Illyefalva – Református erődtemplom

Erdély - Partium

Az illyefalvi református templom jellegzetességét kettős várfala határozza meg. A várudvarba a reneszánsz kori várfal déli oldalán álló négyszögletes, kétszintes kaputorony alatt van a bejárat.
A műemlék épület külseje egyszerű, déli és északi oldalfalait négy pár, keskeny, téglából felrakott, cseréppel fedett támpillér erősíti. A déli és nyugati részen nyíló bejáratait népies barokk árkádíves tornác fedi.
A mai templom szentély-hajó méretaránya a falak vastagsága, a falazás, valamint a középkori elemek hiánya egy teljesen újjáépített templomra utalnak.
A templom kettős térfűzésű, hajó és szentély együtteséből álló keletelt épület. Rövid szentélye kívül sokszögzáródású, a belső részen a szögletek enyhén lekerekítettek.
Délen és nyugaton a bejárat elé egy-egy portikusz épült. Támpillérek csak a hajó falához épültek, amelyek csupán a falak erősítésére szolgálnak. Az alaprajzi elrendezés és a falak felépítése szerint a templom a Székelyföldön elterjedt népi barokk építészetnek egyik szerény emléke.
A hajó-szentély térfűzésű templomot 1785-ben kazettás mennyezettel és festett bútorzattal látták el. A székelyföldi templombelsőkre jellemző díszítést ebben a templomban csokrokba kötött, kancsókba vagy kosárba állított stilizált virágok jelentik, amelyek a karzatok mellvédjét, a padok oldalait hálózzák be. A kék, barnás, natúr színűre festett kazettákat kitöltő napraforgók, tulipánok, rózsák hűen tükrözik a templom belsejének egykori hangulatát.
A szószék felett egy korona látható, amely a felirat szerint 1786-ból származik, ugyanabban az évben készültek a déli és nyugati oldalon lévő festett faajtók.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”80ef6b83″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Illyefalva, Románia{}hostel_0star.png{}Illyefalva, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Bologna – Bolognai ferde tornyok (Olaszország)

A nagyvilágról

A város közepe táján áll a két híres ferde torony, Bologna jellegzetessége, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetnek az odalátogatók. Az egyiket 1109-ben Asinelli kezdett meg, és róla is neveztek el, 97.6 méter magas, 1.23 méternyi elhajlással. A másikat 1110-ben építették, amelyet szintén építésze után Garisendának hívnak, 49.6 méter magas, 3.04 méternyi elhajlással.

(forrás: http://www.bologna.hu)
[google-map-v3 shortcodeid=”bdc86fad” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Bologna, Olaszország{}photo.png{}Bologna, Olaszország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Dióshalom – Görög Katolikus fatemplom

Erdély - Partium


Dióshalom Nagybányától 19 km-re délkeletre fekszik, Lacfaluhoz tartozik, melytől 5 km-re délkeletre van. Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt görög katolikus temploma 1721-ben épült. 54 m-es fatornya 1996-ig Európa legmagasabb fatornya volt. Egyike annak a nyolc építménynek, amelyek közösen kerültek a Világörökség listájára Máramaros fatemplomai néven.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”02dc110b” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Dióshalom, Románia{}chapel-2.png{}Dióshalom, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – épül, készül a kastély 2014.06.06.

Gyula városa

Képriport a munkálatokról.
[google-map-v3 shortcodeid=”7623c54e” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyula, Magyarország{}castle-2.png{}Gyula, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – Vízi irodalom -irodalom a vízen, Gyulán

Gyula városa

A  FIATAL ÍRÓK SZÖVETSÉGE Gyulán tartotta, az irodalmat népszerűísítő rendezvényét. ( Alföldi körútjukon felkeresték városunkat is.) Mivel a víz is  szerepelt a tartalomban , ezért stílszerűen a vízen – az Élővíz – csatornán tartották meg a rendhagyó felolvasó estjük egy részét ,
majd a Világóránál látványos műsor következetett.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Gyulai Hősök Napi koszorúzás

Gyula városa

Gyulán, május 25-én a Hősök Napján koszorút helyezett el Gyula Város Önkormányzata és a Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesülete valamennyi érintett Első és Második világháborús városi emlékműnél – egykori hős katonák temetőiben. (13 objektumnál:  Református Ó és Új – temető, Szovjet temető, Kisökör – járási síremlékek, Izraelita temető, Szt. József temető, Szt . Háromság temető és a Gyulavári emlékmű )
A hős katonák  előtt tisztelegve, immár hagyomány a városban a virágok, koszorúk közös elhelyezése.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Hungarikum – Békéscsabai kiállítás

Gyula városa

Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár

2011-ben hagyományteremtő szándékkal hívták életre a Békés Megye Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásárt. Ezen a népszerű kísérőrendezvényen Békéscsaba és Békés megye jellegzetességeivel, mezőgazdasági termékeivel, sajátosságaival, kézműves értékeivel mutatkoztak be a helyi termelőktől kezdve a nagy múltú gyártókig azok, akik fontosnak tartják, hogy megismertessék a látogatókkal a helyi élelmiszeripari és egyéb kézműves termékeket.

Két év során a kiállítás sokat fejlődött, így 2013-ban már a Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár néven került megrendezésre. Azon cégeknek, vállalkozásoknak, civil szervezeteknek, termelőknek, kézműveseknek, népművelőknek kínáltunk megjelenési lehetőséget, akik hajlandók bemutatni az általuk létrehozott vagy ápolt helyi értékeket, és szeretnénk ezzel ismertségüket növelni.

A 2013-as év során megrendezett rendezvényen mintegy 50 kiállító jelent meg a nagyközönség előtt.  Kiállítóink közé tartozott a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, amely a „Kárpát-medence hímző kultúrája” című kiállítással várta a látogatókat. A kiállításon a Kárpát-medence legismertebb tájegységeinek hímzéseivel – az erdélyi hímzések közül a mezőségi, a kalotaszegi és az udvarhelyi, az alföldi hímzések közül a Békés megyei szűcs, a Dél-alföldi gyapjú, a Furtai a Komádi, a kalocsai. A felvidéki hímzések közül: a palóc, a matyó, a Gömöri, a trencsényi, a záriecie-i, a dunántúli hímzések közül a sárközi, rábaközi, sióagárdi, a dél-dunántúli hímzések közül a drávaszögi és a Szigetvár vidéki – találkozott a látogató. Természetesen számos más mesterség is képviseltette magát a Kiállításon: fafaragó, bőrdíszműves, fazekas mester, üvegfestő, népi ékszerkészítő a teljesség igénye nélkül. Számos termelőnél kóstolót is tartottak a nagyérdemű számára, így a látogatók kolbászokat, különböző mézeket, mézeskalácsokat ízlelhettek meg.

Igazi színfoltja volt a kiállításnak a Kézműves Magyar Ízek Vásárának bemutatkozása. A családi vállalkozás küldetése, hogy a tradicionális magyar élelmiszerek visszakerüljenek a boltok kínálatába, a kamrák polcaira, az asztalokra és kedvenceink listáira.

A kiállítás helyszíne a Békéscsabai Városi Sportcsarnok küzdőtere, valamint ehhez csatlakozik külső kiállítási területként a sportcsarnok közvetlen környezete.

(forrás: http://csabaisorfesztival.hu )

Gyula – A Szecesszió Világnapja Gyulán!

Gyula városa

Fotók a kiállításról és az azt követő beszélgetésről.
fotó: Rusznyák Csaba

Csempeszkopács – Árpád kori Római Katolikus templom

Határon belül - 93.000 km2

A templom kis mesterséges dombon áll, a 19. századig elpocsolyásodott tó vette körül. Korábban a templomdomb temetőül is szolgált. Az I. világháborúban elesettek emlékére hősi ligetet létesítettek a temető helyén (1920). A templom környékén végzett 1944-es ásatások Árpád-kori és későbbi leletei a háborús időkben elvesztek.
A templom építési idejéről írásos emlék nem maradt fenn. Kapuja és a jáki templom kapuzatának hasonlósága alapján feltehetően jáki vagy esztergomi mester építhette a 13. század első felében. A román kori téglatemplom építéséhez a római korból származó nagyméretű téglákat is felhasználtak, a külső felületeket a barokk korig nem is vakolták be. A téglalap alaprajzú hajóhoz enyhén megnyújtott szentély csatlakozik. A templomot a torony-hajó-szentély tömegének aránya, a déli kapu és a szentély díszítettsége a román kori egyházi létesítmények egyik kiemelkedő alkotásává teszi. Leghangsúlyosabb eleme a sima törzsű, párkányok nélküli torony, felső részén ikerablakokkal, ezek közül az alsó szinten lévő ikerablakok magasabbak a felettük lévőknél. A torony keleti oldalán nyomaiban megmutatkozó, de befalazott ablak arról tanúskodik, hogy a korábbi fedélszék a mainál meredekebben emelkedhetett. A torony a hajónál valamivel később épült.

A nyeregtetős hajó síkfödéme fából készült. A hajó nyugati részén karzat látható, amelyet a befogadó képesség növelés céljából alakítottak ki. Ugyanebből a célból nyitották egybe a toronybelsőt a hajóval. A torony nyugati oldalán bejárat nem volt.
A hajótest északi oldalán nincs nyílás. A déli oldalon két egyszerű román ablak található, és itt helyezkedik el a dél-francia hatást tükröző, háromszög-záródású, a falsíkból enyhén előrelépő bélletes kapuzat, félkörívű oromzatában az Agnus Dei-vel. A kapuzat díszítése két sorban fűrészfogas, sima törzsű korinthoszi oszlopokkal. A jobboldali oszlopnak már csak a lábazata látható. A hajót vakárkádok, az apszist fogrovat díszíti. Miután a szentélyben állt Szent Mihály szobrot a Szent Családot ábrázoló, rokokó rámájú oltárképpel váltották fel, és ez takarta a szentély keleti ablakát, az apszis déli falába előbb négyszögletes-, majd romanizáló hatású ikerablakot nyitottak.

A hajó északi falán Dorfmeister István Szentháromság című képe függ, ugyancsak remekmívű rokokó keretben, oromzatán Szent Mihály főangyal fából faragott szobra áll.
A hajó, a diadalív és a szentély falfestményeinek feltárása során fedezték fel, hogy azok nyolc festési periódusra oszthatók, közülük a restaurált, legdíszesebb festés az V. és a VII. periódusból származik. Ekkor történt a karzat beépítése után a templom ismételt kifestése. A hajó északi falán a bűnbeesést, a délin a megváltás misztériumát láthatjuk, a negyedgömb kupolával fedett apszis falára három allegórikus, az erényeket megszemélyesítő angyalt (utóbbiak köré megfelelő mondatot), a hajóba virágcsokrokat festettek. A diadalívet reneszánsz díszítő motívumok ékesítik. A karzat mellvédjén a kartusban lévő 1658-as évszámot az Országos Műemléki Felügyelőség restaurátorai tárták fel.
1961 őszén. A templombelső jelenlegi képe Bujdosó Anna, Deák Klára, Bozó Pál és Lente István művészi munkájának eredménye.
A templomot 1966 – 1968 között Mendele Ferenc vezetésével restaurálták. Jelen időszakunkban Módy Péter kőszobrász-restaurátor, Juhász Györgyi festő-restaurátor és Jeney Zolán  fa-restaurátor dolgozott a templomban.

(forrás: www.templom.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”7df96cea” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Csempeszkopács, Magyarország{}chapel-2.png{}Csempeszkopács, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Miskolc – Nemzeti Színház

Határon belül - 93.000 km2

A miskolciak mindig is kedvelték a színházat, és szívükön viselték a magyar színjátszás sorsának alakulását. Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötétkapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépő Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult vendégszereplésre: vajon visszatérnek-e a színészek? Ez a félelem adta meg a végső lökést ahhoz, hogy kőszínház építésébe fogjanak: “… Miskoltzon, mint Magyar Nyelven beszéllő… vidék közepén fekvő népes mező városban, állandó játékszínt építeni és ki is nyitni akarunk” – tudatta levélben Borsod vármegye a szándékát a helytartótanáccsal.

Az ünnepélyes alapkőletételre aztán 1819-ben került sor, s 1823. augusztus 24-én nyitották meg a még belülről nem teljesen kész színházat, amely a mai Déryné utcában, a későbbi színházépület mögötti telken állt. A megnyitón Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című ünnepelt darabja került színre. Éder György társulatának tagjai – Kőszegi Alajos, Nagy István, Takács János, Czégényi Erzsébet, Magyari, Magyariné, Horváthné, Éderné – a megnyitást követően többek között a Donna Diana, Lutza széke, Stuart Mária, Bohó Misi című darabokban léptek színre.

A nemzeti színjátszást is pártoló gróf Széchenyi István örömmel üdvözölte az állandó színház felépítését 1827-ben: ,,ámbár nagyon szomorú, hogy olly nagy Hazánkba csak Miskolcon áll egy olly intézet, amely a nagy célnak megfelelend… mégis örül a szívem, hogy valahol már a kezdet megvolt.”

A miskolci színház ,,fedele fenyőzsindely, felső padlazatja gyalult deszka, elején mindjárt a bemenetelnél két kis kamra, egyik a pénztárnak, a másik a cukrász számára. Eleinte nem volt benne se karzat, se loge (páholy), hanem később Vay Ábrahám úr, Borsodnak elfelejthetetlen akkori alispánja szinte a maga költségén bevonatta az oldal mellékeket 32 páhollyal, felül kerítvén azokat egy karzattal, két és egyszeres lócákkal.” Írta a véglegesen 1828-ra elkészült épületről a Pesten szerkesztett Honművész újságírója 1833-ban.

A régi színházépület az 1843-as miskolci tűzvészben elpusztult. Az új, mai színház alapkövét 1847-ben tették le. Az építkezés költségeit az a részvénytársaság fedezte, melyet Szemere Bertalan alispán hívott életre. A Cassano József tervei alapján készülő színházat 1857. szeptember 3-án avatták fel. Az új színház első igazgatója Latabár Endre volt, akinek társulata Vörösmarty Marót bán című művét mutatta be. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza is. Ekkor kapta meg a teátrum “felsőbb engedelemmel” a Miskolci Nemzeti Színház nevet.

Az épületet közel 150 éves fennállása óta többször felújították, átalakították, de mindvégig megőrizte külső klasszicista és belső neobarokk jegyeit.

Jelentős korszerűsítést végeztek az 1880-as években, amikor bevezették a központi fűtést és a légszesz világítást. Ekkor építették a tornyot, amely abban az időben tűzőrségi célokat szolgált, napjainkban pedig a pontos időt mutatja. 1957 és 1959 között az épületet ismét korszerűsítették és átépítették.

A legnagyobb szabású átalakulást a Miskolci Nemzeti Színház épülete a 90-es években élte meg. A Magyar Köztársaság Országgyűlése támogatást szavazott meg a színház rekonstrukciójára 1990-ben, a város önkormányzata is hozzájárult a költségekhez. A rekonstrukció (építész-tervező: Bodonyi Csaba) eredményeképpen az addig 8000 m2 alapterületű színház több mint 16 ezer m2-re növekedett. A ma öt játszóhellyel rendelkező épületkomplexumban minden színházi álom megvalósítható.

(forrás: http://mnsz.eu/szinhaz/tortenet )
[google-map-v3 shortcodeid=”8752dcaf” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Miskolc, Magyarország{}theater.png{}Miskolc, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]