Havi Archívum: 2014 május 27, kedd

Al-Duna, Lászlóvára környékén

Erdély - Partium

Alduna, a Duna szűk, szoros völgye Báziástól a Vaskapu sellő alsó végéig, kb. Szibbig.

Leírása

A csodás szépségű folyószakasz 131 km hosszú. A Duna esése eleinte csekély, ezért az A. Báziástól Ómoldováig zátonyos, Ómoldován alul esése megnövekedik, és ilyen marad egészen a Vaskapu-szoros aljáig, míg csak ki nem érkezik a Havasalföldre Ez a nagyesésű szakasz Ómoldovától-Orsováig a Kliszura. Itt következnek egymásután a Kozla-, Dojke-, Izlás-, Tachtália-, Greben- és a Juc-sellők. A Plavisevica és Dubova közti rész a Kazánszoros. A Duna itt a legkeskenyebb, medrét meredek sziklafalak szegélyezik. Ez a szakasz barlangi eredetű. A boltozat beszakadásával keletkezett a Kazán-szoros, amit az is bizonyít, hogy feneke a tenger színe alá ér. Az A. utolsó, nagyesésű szakasza a Vaskapu-szorulat, ezt elhagyva, megcsökkent eséssel, kanyarogva folyik tovább a Havasalföldön.

Szabályozása

Az A. szabályozása a folyam Báziástól Orsováig terjedő 114 km hosszú szakaszának és az ez alatt levő Vaskapunak hajózhatóvá tételét biztosította. Ezen a szakaszon a folyam szélességei és mélységei hirtelen változtak; a szorulatokban a normális vízsebesség négy-ötszörösre emelkedett, ami a hajózást csaknem lehetetlenné és a sziklazátonyok miatt rendkívül veszélyessé tette. A szabályozást a magyar állam hajtotta végre 1890-98 között (l. Dunaszabályozás). A szabályozás egy része volt a Vaskapu zuhatagjainak hajózhatóvá tétele.

Lászlóvárat Luxemburgi Zsigmond építtette 1427-ben, a Duna túloldalán levő Galambóc várával szemben. Innét irányították Galambóc ostromát. 1429 és 1435 között a Német Lovagrendé, majd a szörényi bánoké volt. 1524 körül a török elfoglalta. Nem tudjuk, hogy mikor pusztult el. Csekély maradványai láthatók a falutól délre magasodó hegy tetején.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

(forrás: http://hu.metapedia.org/wiki/Alduna )
[google-map-v3 shortcodeid=”0ecb2fa4″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lászlóvára, Románia{}cruiseship.png{}Lászlóvára, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Cserépfalu a “népi építészet élő múzeuma”

Határon belül - 93.000 km2

A Hór-völgy bejáratánál fekvő, gyönyörű és sajátos népi építészeti stílusú házaival büszkélkedő, egykor – a mészkőnek köszönhetően – fehérbe öltözött faluba érkeznek meg a hajdan volt vízi-, majd gőzmalom elhagyása után. Több mint 40 védetté nyilvánított népi házat őriztek meg eredeti formában, melyek ma is kirínak hófehérségükkel a már korszerűsített, “színes ruhát viselő” házak közül.

A régebbi épületek mind kőből épültek, érdekességük, hogy körtornácosak, kontyoltak, cseréppel fedettek, valamint az utcai fronton vastag, tömör kapujuk és kerítésük van. Évszázadok alatt az egyutcás, fésűs beépítésű faluszerkezet megváltozott, a házak behúzódtak a patak túloldalára is. Ide a szegényebb réteg építkezett, hasonló házakkal, de szerényebb kivitelezésben, kisebb telekkel és szűkebb, kanyargós utcával. A társadalmilag széttelepült falu képe a lakók ízlését és tisztaság iránti érzékét mutatja meg, ami még a ma itt élőkre is jellemző.

Sétáljanak körbe a faluban, hogy megismerjék ezeket a sajátos népi házakat, a település szerkezetét, egyéb értékeit. A főúton mindjárt megnézhetik a Gazda-házban a falu népének régi életét, világát, házi és gazdasági szerszámait. A Művelődési Házban helyezték el a már ismertetett Suba-lyuk Múzeumot. Mindkét kiállítás megtekintését a polgár-mesteri hivatalban lehet kérni. Harmadik kulturális jellegű kiállítást az ún. Belső-sor felé menő úton lévő Gang Galériában tekinthetik meg, melyet az itt élő Demjén István nyugdíjas pedagógus, festőművész készített és tart fenn.

Sétájuk közben egy útjelző tábla két helyre invitálja az arra járókat. Balra a háromszintű pincefaluba lehet eljutni, ahol riolittufába mélyített pincékben tárolják a cserépiek a hegy levét.
Ilyen pincesor ritkaságszámba menő látvány. Az egyik pincében (Gacso-pince) a család egyik tagja az I. Világháború után kőkatonákat faragott. Őrséget állnak a hordók felett. Na nem azért, hogy ne igyanak bort az emberek, ennek egyszerűbb okát mondják el az itteniek: “Addig innen ne menjenek haza a bort szerető barátok, míg a kőkatonák velük nem énekelnek”.

A másik útjelző tábla a Kőbánya-tető felé mutat. Másszák meg az emelkedőt s egy nagyszerű panoráma nyílik meg az ember előtt. A körbejárt falu fekvése, település szerkezete, a falut körülvevő vulkanikus dombok, mögöttük az egész Bükk-hegység, a korábban bejárt ősember hazája szinte egyszerre látható. Vigyenek magukkal távcsövet és fényképezőgépet. Megéri, hogy az albumukat gazdagítsák e szép látvánnyal, a természet gazdag formáival, az ember és a természet harmonikus kapcsolatát bemutató körképpel.

A látvány az iskolások számára valóságos szabadtéri órát jelent a földrajzhoz, biológiához és a történelemhez egyaránt ezt segíti az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére épített, kaptárkőhöz hasonlatos kilátó is.

Végül, ha van idejük, feltétlenül keressék fel a Mocsáros-háza felé vezető műút mentén a Túrbuckánál lévő Ördögtornyát, mely egy kaptárkő. E fölött a lapos dombtetőn egy késő bronzkori földvár maradványait fedezhetik fel. A vár a meredek hegy szélén helyezkedett el, keleti oldalán pedig egy hosszú (kb. 2000 m) sánc védte. Ezek a késő bronzkori földvárak az időszámítás előtti 1100-800 években voltak lakottak. Ilyen még a felsőtárkányi Várhegy földvára, valamint a sálylatori földvár. A hegy tetejéről jól látni a Várhegyet, így könnyű belátni, hogy milyen fontos szerepe volt ebben a korban a füstjeleknek. A sáncokhoz árok is tartozott. A vízellátást bizonyára ciszternákban felfogott vízzel biztosították.

Ha az iskolás gyermekek ezen földvárak és az egri kővár sajátosságait megismerik, jó összehasonlítást kapnak a különböző várak építészeti jellemzőiről.

A falu 1999-ben ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját. Erre az alkalomra elkészült a falu monográfiája, mely igényes és tudományos jellegű kiadvány. Igen részletes leírást kapnak a könyvből a falu természeti viszonyaira, a Bükk-hegység keletkezésének történetével együtt. Természetesen részletesen foglalkoznak benne a szokásokkal, népnyelvvel, lakáskultúrával, mezőgazdasági életével, stb. Ezen kívül a Tájak-Korok-Múzeumok sorozat keretében ennél jóval kisebb kiadványt is lehet kapni a Polgármesteri Hivatalban.

Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a három település Bogács, Cserépfalu és Bükkzsérc a falusi turizmus érdekében jól összefogtak, és közösen igyekeznek vonzó programokkal idecsalogatni az embereket. Javaslom, hogy fogadják meg a szíves invitálást és költözzenek ki oda néhány napra, hiszen látnivaló van bőven.

DÉL-BORSOD természeti értékeinek
megismerését segítő útikalauz
Répászky Zoltán

Második, módosított kiadás
Holocén Természetvédelmi Egyesület
Miskolc, 2001

Zsolnay-tetők vonzásában

Kiállítások

A Budapest Bank Budapestért Alapítvány által támogatott program, a “Zsolnay tetők vonzásában” című vándorkiállítás jelenleg csak itt a galériában tekinthető meg, Budapest után vidéken – tavasszal folytatjuk a nyilvános bemutatását: kiállítások: Gyulán, Kazincbarcikán, Zentán, stb. kerül majd a közönség elé.

A különleges 5. Homlokzatok, Zsolnay tetők Magyarországon, B. Zoltán – kiállítása
Képlista: 20 település, 36 épület, 41 kép

Kedvcsináló válogatás a közeljövő vándorkiállítás programjából.
Tisztelettel és barátsággal invitálom Önt a fotótárlat megtekintésére, mert aki a ZSOLNAYT SZERETI AZ ROSSZ EMBER NEM LEHET.

1. Budapest- Postatakarékpénztár -„ Zsolnay-Csúcs”
2. Budapest- Postatakarékpénztár
3. Budapest- Magyar Iparművészeti Múzeum
4. Budapest- Kőbányai Szt. László Templom
5. Budapest- Mátyás Templom Budáról
6. Budapest- Mátyás Templom Budán- Pestről
7. Budapest- Állatkert, Elefántház, Kupola
8. Budapest- Állatkert, Elefántház, Kiskupola
9. Budapest- Magyar Országos Levéltár
10. Budapest- Egykori Műegyetem Központi Épülete
11. Budapest- Szilágyi Dezső Téri Református Templom
12. Budapest- Magyar Királyi Földtani Intézet
13. Debrecen – Nagyerdei Ravatalozó
14. Kassa – Szt. Erzsébet Dóm És A Szt. Mihály Kápolna
16. Kassa – Jakab Villa
17. Kecskemét – Cifra Palota, Vigadó
18. Kecskemét – Cifra Palota, Vigadó-Tetőablak
19. Kiskunfélegyháza -Városháza, Főhomlokzat
20. Kiskunfélegyháza – Városháza
21. Kolozsvár- Kakasos Református Templom
22. Marosvásárhely – Kultúrpalota
23. Marosvásárhely – Városháza
24. Marosvásárhely – Szecessziós Városközpont
25. Nagyszeben – Evangélikus Püspöki Székesegyház
26. Nagyvárad – Sas Palota Kupolája
27. Palics- Lujza Villa A Tóparton
28. Pécs – Postapalota
29. Pécs – Zsolnay Kulturális Központ
30. Pécs- Zsonay Mauzóleum
31. Pécs – Vármegyeháza
32. Pozsony – Kék Templom
33. Segesd – Széchenyi Kastély
34. Segesvár- Óváros, Óratorony
35. Sepsiszentgyörgy- Székely Nemzeti Múzeum
36. Szabadka- Raichle Palota Főhomlokzata
37. Szabadka- Városháza
39. Szatmárnémeti – Pannónia Szálló
40. Szeged – Városháza -Torony
41. Tompa – Határmenti Kastély Kápolna
42. Újvidék- Mária Katedrális
43. Újvidék- Mária Katedrális, Toronycsúcs

Rimaszombat – Fő tér

Felvidék

Rimaszombatban számos kiemelkedő építészeti és történelmi jelentőségű emlékmű és látnivaló található. A Fő tér közepén az eredeti gótikus bazilika alapjaira épült római katolikus templom és a közelében emelt református templom meghatározó épületei a város központjának, mintegy iránytűként használhatók a Fő tér megközelítéséhez.
A város egyik jelképe a régi Megyeháza épülete, amely a híres Fekete Sas vendéglőnek is sokáig otthont adott. Nem kevésbé mutatós az új Megyeháza, a Grémium, amelyben jelenleg a Matej Hrebenda Járási Könyvtár működik. Megtekintésre érdemes a Rimaszombati Gymnázium épülete és a Városháza, ám bőven tartogat látnivalókat a volt tüzérségi kaszárnya is, melyben napjainkban a Gömör-Kishonti Múzeum székel.
Az épületek a nemrégiben felújított Fő térrel együtt alkotják a város védett, történelmi övezetét.

(forrás: http://hu.rimavskasobota.sk )
[google-map-v3 shortcodeid=”0064a1e7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Rimaszombat, Szlovákia{}photo.png{}Rimaszombat, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – Gyulai Kálvária – Kiss György stációi

Gyula városa

gyulai_hirlapAz egyszerű, dombon álló késő barokk kápolnában a régió legértékesebb, 200 éves faszobrai láthatóak.
A dombra, a kápolnához vezető emelkedőn található a 14 bronz stáció, amelyek Kiss György, ma Budapesten élő és alkotó gyulai szobrászművész kiváló alkotásai.
A művész rendhagyó módon oldotta meg a szenvedés, a kereszt hordozásának bemutatását, a kezek több helyen meghatározzák a kompozíciót.
Érdemes kisétálni és megtekinteni a domborműveket.
Büszkén vallom hogy Gyurival, e kiváló “emberrel” jó barátságban vagyok . Ő készítette a Kossuth szobrot a Kossuth térten és a város 1956.-OS  EMLÉKMŰVÉT,
amely a templommal szemben az Élővíz-csatorna mellett, az Október 23. téren található.
Feltétlen javaslom a témával kapcsolatos Sass Ervin cikk  elolvasását. ( Gyulai Hírlap ).

Bagyinszki Zoltán

Az alkotásról és az alkotóról bővebben olvasható Sass Ervin cikke a Gyulai Hírlap 1993. évi július 30 -i számában. (külön kép)
[google-map-v3 shortcodeid=”2d6c5044″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyula, Magyarország{}chapel-2.png{}Gyula, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – Komló és a Mozi rekonstrukció után

Gyula városa

Gyulán, a Béke sugárút nagy múltú épületei között, a 8-as szám alatt található a város első szállodája, az egykori Komló Szállónak otthont adó szép szecessziós épület.

Gyula egykori legpatinásabb szállodája olyan nagy személyiségeknek adott otthont egykor, mint  a Magyarországra látogató japán herceg. A Komló Szálló eredeti épületét É-i irányú irányban kibővítették 1912-ben Mende Valér tervei alapján.

A szépen csengő nevű filmszínház, amely Békés megye kis városában már 100 éve működik. Annak idején egy nemesi család kezdte a vetítéseket, gyönyörű freskókkal díszített, erkélyes mozit létrehozva. Ezt az 50-es években tüntették el és azóta sem volt annyi támogatás az épületre, hogy ez újjászülessen… mostanáig.

A két utolsó képen látható az egykori Komló Kávéház belseje,
Mende Valér
tervrajzai Magyar Építőművészet 1902 / 4 . füzet
(Bálint Imre gyűjtése Budapestről)

[google-map-v3 shortcodeid=”84b55ae5″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyula, Magyarország{}4-default.png{}Gyula, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Csíkmenaság – Római Katolikus erődtemplom

Erdély - Partium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Csíkmenasági római katolikus templom Alcsík egyik legértékesebb egyházi műemléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléktemplomként szerepel.
A késő gótikus stílusú erődtemplom román kori alapokra épült a 15. században, amelyet ablakai, ajtómaradványai és támpillérfedőlapjai igazolnak. A templomot először 1583-ban említették az oklevelek, de a kutatók sokkal régebbinek Árpád-korinak, 13. századinak vélik.

A templom szárnyasoltára 1543-ban készült, amelyet 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. A táblaképek, Dürer metszete nyomán az 1520-as években készülhettek. A templom hajóját 1655-ben átépítették barokk stílusba, lapos mennyezettel, barokk kórussal látták el. 1858-ban barokk oldalcsarnokot toldottak hozzá. A mai tornyot 1836-ban építették.

[google-map-v3 shortcodeid=”700c66dc” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Csíkménaság 537041 Románia{}catholicgrave.png{}Csíkménaság 537041 Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Bécs – A Könnyező Madonna Máriapócsról – Szent István székesegyház (Ausztria)

A nagyvilágról

A Máriapócsi Madonna képe 1679-ből származik, mely a szóbeszéd szerint könnyeket hullatva segítette győzelemre Savoyai Jenő seregeit a török ellen.
A 3 alkalommal könnyező EREDETI képet Máriapócsról, a templomból I.Lipót  császár felesége vitette Bécsbe a fényes St. István dómba. ( az eredeti képek itt láthatóak Bécsből )

Az Istenszülő képét Csibi László helybeli lakos, az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesítette fogadalmát, amit a török fogságból való szabadulásakor tett.Ez a kép könnyezett 1696. november 4-től december 8-ig. Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek. Az eset hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata a környékről, s megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is.

A könnyezés híre Bécsbe is eljutott. Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán. (Idegenben soha többé nem könnyezett Szűz Mária, Magyarország királynője.)

A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett.
Ez 1715 . augusztus 1-én, 2-án és 5-én ismét könnyeket hullatott.

A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilika kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel.
XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte.

Bagyinszki Zoltán
[google-map-v3 shortcodeid=”96b65813″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szent István-székesegyház Stephansplatz 3 1010 Wien Ausztria{}3-default.png{}Szent István-székesegyház Stephansplatz 3 1010 Wien Ausztria” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Máriapócs – Nemzeti kegyhely 2.

Határon belül - 93.000 km2

A jelenlegi díszes barokk templom elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését.

Még a mostani kegykép könnyezése elõtt, 1701-ben Mészáros Mátyás pócsi lakos engedélyt kapott I. Lipót császártól, hogy a birodalom területén adományokat gyûjthessen a pócsi templom felépítésére, mivel ezt a pócsi hívek a maguk erejéből nem tehették meg. A császár a török felett Zentánál aratott fényes gyõzelmét (1697) a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította, s ezért hálából igen melegen ajánlotta az adományokat gyûjtõ Mészáros Mátyást minden illetékes hatóság figyelmébe. Az akkori, üresen álló munkácsi püspöki szék püspöki helynöke Hodermárszky János József pedig a késõbbi VI. Károly császártól kérte a templomépítés engedélyezését, és egyben a görög szertartású bazilita szerzetesek Pócson való letelepedését, hogy a nagyszámú zarándoksereget lelkileg elláthassák. A császár a kérelmet véleményezésre elküldte Telekessy egri római katolikus püspöknek, aki nem nagyon pártfogolta az ügyet, mert Pócsra ferences barátokat akart telepíteni. Végülis a baziliták telepedtek le Pócson. A templom építését Bizánczy Gennadius György kezdte meg saját megtakarított pénzébõl. Õ munkácsi apostoli vikárius volt, s a bazilita szerzetesek fõ elöljárója. Olsavszky István Simeon és Blazsovszky György Gábor felújították a már omladozásnak indult falakat. Utána Olsavszky Mihály Mánuel püspök folytatta a templomépítést, és elkezdte a mai kolostor építését is. A munka két éven át zavartalanul folyt, amikor Egerbõl panasszal fordultak a királyhoz, és kérték az építkezés megszüntetését. A kényszerû szünet után azonban sikerült a munkálatokat folytatni és 1756-ban befejezni. A két torony azonban csak 1856-ban készülhetett el.

A templom berendezése hosszú ideig tartott. Az igen díszes képállvány, ikonosztázion 1785-88 között épült. Ennek képei azonban 1896-ban újakra lettek cserélve. A szentélyben a 18. században épült meg a fõoltár, amelynek márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka. Az ekkor készült nagyon szép baldachint sajnos lebontották. Szép barokk alkotás a két mellékoltár és a szószék.

(forrás: www.gorogkatolikus.hu)
[google-map-v3 shortcodeid=”a4dac197″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Máriapócs, Magyarország{}chapel-2.png{}Máriapócs, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Máriapócs – Nemzeti kegyhely 1.

Határon belül - 93.000 km2

Kelet-Magyarország neves búcsújáróhelye Máriapócs. Sokfelől érkeznek ide zarándokok: hazánk keleti részéből, ahol a görög katolikusok nagyobb tömege él, de jönnek messze földről, sőt határainkon túlról is. Vannak akik először járnak itt, de többen vannak olyanok, akiknek gyermekkori emlékeik idéződnek fel a feledés homályából. Vannak akik sokszor taposott útra találnak, melyet kezdetben nagymama kezét fogva mezítlábasan róttak halkan imádkozva és éneket zengve, aztán sokszor megtettek stráfszekéren, az utóbbi időkben pedig kényelmes autóval vagy busszal.

A kegytemplom égbe nyúló tornyainak megpillantása tüzet gyújt a lelkekben. Szép énekeink dallamai a lelket magasba ragadják és a nagy tömeg hullámzása között szívükbe kimondhatatlan nyugalom költözik. Talán életük legboldogabb óráit élik át e szent helyen. A búcsú elmúltával is még sokáig hallják fülükben az ércesen csengő hangokat, az ezerféle énekből újra és újra előtörő szép nevet: Mária.

(forrás: www.gorogkatolikus.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”e8fe8f9a” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Máriapócs, Magyarország{}chapel-2.png{}Máriapócs, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]