Havi Archívum: 2014 január 31, péntek

Gyula – Erkel síremlékek, Kolera temető

Gyula városa

Erkel család  leszármazottainak síremlékei Gyulán  I. -II.- III.  ÖSSZESEN  55 FŐ

I. Szt. Kereszt (Kolera) Temető 7 síremlék,  18 személy,
Forrás: D. Nagy András  Erkel kutató és Hack Ferenc

A SZÁMOK A TÉRKÉPEN SÁRGÁVAL  JELZETT  SÍROKHOZ,  NEVEKHEZ , KÉPEKHEZ  KAPCSOLÓDNAK:

50. Hajóssy Ottó és lánya Rozália ( Erkel Ágnes volt a  felesége ) 2 fő
54. Erkel Jánosné Unger Krisztina és férje Erkel János  2 fő
56. Farkas Gábor és Farkas Gáborné  ( Erkel Terézia apósa, anyósa ) 2 fő
Teljes lomb takarásban van a 2db. obeliszk síremlék !
59. Farkas Zsigmond és felesége Erkel Terézia és fiuk, Farkas Gyula 3 fő
60. Erkel Jolánka és Erkel Margit 2 fő
61. dr. Erkel Rudolfné ( Rezsőné ) Unger Karolina és dr. Erkel Rudolf ( Rezső ) 2 fő
62. Ifj. Erkel János és neje Habinay Róza, sógornője  Habinay Krisztina,   5 fő
anyósa Habinay Ágostonné és fia Erkel Rudolf

Erkel térkép 000
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyula, Sándoehegy 2.{}catholicgrave.png{}Erkel sírok” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Verespatak a bányászváros I.

Erdély - Partium

Verespatak Topánfalvától 14 km-re délkeletre fekszik.
Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A házakban sok római kő van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel.
1786-ban, 1788-ban, 1790-ben, 1791-ben, 1820-ban, majd végül 1854-ben és 1855-ben Verespatak (Alburnus Maior) közelében még a rómaiak idejében művelt aranybányákra és bennük viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. A lelet tudományos értékét nem ismerő egyszerű bányászok és bányatisztviselők kezén sok tábla elkallódott, a szárítgatás és tisztogatás során írásuk leolvadt vagy olvashatatlanná vált. Ezek a 131-167 között írt daciai emlékek számítottak a római kurziva legrégibb változatainak. A nehezen olvasható, különös írásokat Hans Ferdinand Massmann (1797-1874) müncheni germanista professzor fejtette meg Libellus aurarius sive tabulae ceratae et antiquissimae et unicae Romanae in fodina auraria apud Abrudbanyam oppidum Transylvaniae nuper repertae (Lipsiae 1841) című munkájában.
1910-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Verespatak, Fehér megye, Románia{}mine.png{}Verespatak, Fehér megye, Románia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Verespatak a bányászváros II.

Erdély - Partium

Verespatakon a 2000 évi Tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai zagytározónál 100-szor nagyobb ciános tározót akar építeni egy kanadai-román vegyes-vállalat. Verespatakon és a környéken már kr. e. 550-450 között aranyat bányásztak a szkítákkal rokon agathürszoszok, később a dákok. A II. században a rómaiak Dalmáciából hoztak bányászokat és jelentősen fejlesztették a környéken az aranybányászatot, vágataik ma is láthatóak. Itt találták a kr. u. 131-167 között íródott viaszos fatáblákat. A legnagyobb fellendülés a XVIII. században történt, ekkor Mária Terézia telepített ide szász bányászokat és magyarokat. Ekkor alakult ki a mai település magja, sorban megépültek az unitárius, református és katolikus templomok, valamint középületek és polgárházak. Az EUROGOLD nevű kanadai-román vegyes vállalat újjá akarja éleszteni a ciános technológiát. Hatalmas zagytározót akar építeni, melyhez a teljes régi település, házak, templomok, temetők és a római bányák “eltüntetése” szerepel terveikben. Elkezdték a házak felvásárlását, már közel a fél falut megvették, s a legrégebbi patinás XVIII-XIX. századi épületeket elkezdték bontani. A régi főtér környéke kísértet városra hasonlít. De a magyar templomok még állnak és működnek, bár egyre fogynak a hívek. A Trianon előtt még 50 % körüli 2000 fős magyarság mára mintegy 150 főre fogyatkozott. Verespatak gyönyörű és érdekes turisztikai célpont lehetett volna, most egy tanácstalan, jövőkép nélküli romvároska…

(forrás: http://erdely-szep.hu/Verespatak/index.html)

2013. december 10 kedd –
Elvetette a román képviselőház kedden az új bányatörvény tervezetét, ami alapján a verespataki ciántechnológiás aranybányaprojektet is engedélyezhetnék Romániában. A jogszabály keddi végszavazásánál nem gyűlt össze a minősített többséghez szükséges szavazatszám – közölte az MTI.
A törvénytervezet korábban a szenátusban sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges támogatást.
A tervezet számos olyan elemet tartalmaz, ami a román kormány úgynevezett Verespatak-törvénytervezetében is szerepelt. A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) pártjai novemberben megállapodtak abban, hogy elvetik a kizárólag Verespatakról szóló tervezetet, de módosítják a bányászat általános előírásait Romániában, a szakbizottságokban kidolgozott tervezetük mégis elbukott a végszavazáson.
A szakbizottságban kidolgozott tervezet alapján a stratégiai ásványi kincsek esetében kiemelt fontosságú közhasznú projektnek lehetne nyilvánítani Romániában az olyan beruházásokat, amiknél az állam által megszerezhető haszon meghaladja a környezeti károk mértékét, azzal a feltétellel, hogy a kitermelés végeztével helyreállítják a környezetet.
Így a magántársaságok számára is közvetett lehetőség nyílna a bányászathoz szükséges terület kisajátítására. A kisajátítást továbbra is az állam végezné, de az ehhez szükséges pénzalap előteremtését magára vállalhatja a kitermelési licenc tulajdonosa.

A verespataki bányaprojekt ellenzői abban bíznak, hogy a tervezett kitermelés útjában álló ingatlanjaikat nem sajátíthatja ki egy magáncég, hiszen a magántulajdont az alkotmány védi.

(forrás: http://index.hu/kulfold/2013/12/10/nem_lesz_aranybanya_verespatakon/)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Verespatak, Fehér megye, Románia{}mine.png{}Verespatak, Fehér megye, Románia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Kölcsey emlékek a 25 éves Magyar Kultúra Napja alkalmából

Határon belül - 93.000 km2

Kölcsey Ferenc 23 éven keresztül Szatmárcsekén élt, itt is temették el ( 1838. augusztus 25-én,  23-án egy megfázást követően halt meg! ) a  ma már műemléknek számító csónakos temetőben.
Az impozáns klasszicista temetői márvány emlékmű Gerenday  Béla szobrászművész alkotása.
A korábbi bronz emlékművet édesapja  Gerenday Antal  készítette, amely jelenleg a község közepén a Művelődési ház előtt található.

A képeken Álmosd és Szatmárcseke településein található emlékművek láthatóak.

Bagyinszki Zoltán

Szatmárcseke

Szatmárcseke (Cseke) neve az oklevelekben 1181-ben tűnik fel először, ekkor már virágzó község, saját egyházzal.

1344-ben Nagy Lajos király új adományt adott rá a Kölcseyeknek. A Kölcseyek, melyek Szatmár vármegye egyik ősrégi családja, – IV. Béla király névtelen jegyzője szerint -a Kende családdal egy törzsből OND vezértől, az ETE atyjától veszik eredetüket.

A település nevét 1496-ban Cheke alakban írják, s az Ujhelyi család tagjai nyertek rá királyi adományt. 1507-ben Báthory István és Butkay István, 1515-ben Czégényi Kende Péter, 1516-ban Báthory András szerez itt részbirtokot. 1518-ban Werbőczy Istvánt is a birtokosai közt találjuk, mely birtokot Perényi Istvánnal a dobronyai uradalomért cseréli el. 1520-tól a század végéig Báthory András, a Gúti Országhok és még 9-család birtoka.

1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond kapnak egyes részeire új adományt.

A XVII-XVIII. század-ban a Kölcsey és Kende rokon családokon kívül a gróf Rhédey, Pongrácz, Kisdobronyi Isaák, Gulácsy és más nemes családoknak is van itt birtoka.

A XX. század elején legnagyobb birtokosai: Kende Béla, Kende Elemér örökösei, Kölcsey Gábor, Zoltán.

A település az évszázadok során sokat szenvedett. Török, tatár, német portyázó csapatok dúlták, kolera sújtotta, sokszor szenvedett az árvizektől, 1865-ben pedig majdnem teljesen leégett.

Álmosd

Első írásos említése 1261-ből való (Almus). A település neve az egykori Álmos (Almus) személynév „d”-képzős változata. Nevét régen többféle változatban is írták: Alumas, Almuz, Almus, Almos formában is. A település az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkezőhelye volt.

1261-ben V. István király Álmos fia Chyre részére már új adománylevelet ad a településre. Az Álmosdi Chyre család 1554-ig, a család kihaltáig birtokola Álmosdot. A család kihalta után a falut Thay Ferencz királyi lovászmester kapta adományba. 1442-ben a Zoárdfiaknak is birtoka.

A település lakossága az 1530-as évek elején áttért a református hitre.

1554-ben adományként Dobó István tulajdonába került. 1604. október 15-én Álmosd határában arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött (álmosdi csata).

Az 1600-as évek utáni időkben több birtokosa is volt: a Péchy, Bagossy, Csanády, Somodory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy családok tulajdonában volt.

A nemesítéseknek köszönhetően az 18.-19. századra Álmosd kisnemesi település (lakóinak 15-20%-a nemesi származású). Az 1738-43 as pestisjárvány idején a falu lakóinak harmada elpusztult. A település görög katolikus vallású lakosainak román és rutén származású ősei ekkor települtek le Álmosdon.

Kölcsey Ferenc több évet töltött Álmosdon.

A 20. század elején a Fráter és a Bay családoknak voltak itt birtokai.

A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”4945 Szatmárcseke, Kölcsey u. 46{}cabin-2.png{}Kölcsey emlékek” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Álmosd{}textiles.png{}Álmosd” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Tordai sóbánya, a világ 25 leg-legjei között!

Erdély - Partium

FRISS HÍR:

Az amerikai Business Insider hírportál “a világ 25 hihetetlen, ritkán látogatott, eldugott turisztikai látványossága” közé sorolta be az Erdélyben található tordai sóbányát!

forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-tordai-sobanya-a-vilag-25-latvanyossaga-kozott/

Bagyinszki Zoltán e program előtt 30 percel kificamított bokával fotózta végig e természeti képződményt.

Tordán a só kitermelése felszíni kamrák formájában már a rómaiak idején megkezdődött, a bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re vezethetők vissza, amikor hivatalosan is létrehozták a sókamarát.

A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg. A XVII. század vége és a következő század eleje fellendülést hozott az erdélyi bányászatban a Bécsi Udvar által hozott rendelkezéseknek köszönhetően, melyeknek célja a régió gazdasági megerősítése volt.

Forrás: wikipédia
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Torda, Kolozs megye, Románia{}mine.png{}Torda, Kolozs megye, Románia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – Ladics ház II.

Gyula városa

Magyarország egyetlen, telejes épségében megmaradt berendezett polgárháza a belvárosban található, amely ma múzeum!
A könyvtárszobától – a hálótól az ebédlőig, a meisseni porcelán étkészlettől a családi levelezésig, a pipatóriumtól- a ” fürdőszobáig” ( az istálótól -a pottyantós Wc-ig bezárólag ) minden együtt van – csak Gyulán !!!!

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.

Túlzás nélkül állítható, hogy a Ladics család hagyatéka különleges értéke Gyula városának, s a maga nemében egyedülálló történeti forrása és dokumentuma a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két világháború közötti Magyarországon. Míg a paraszti életmódot és lakáskultúrát bemutató tájházak rendszere, az egész országot behálózza, és a társadalmi paletta másik oldalát megjelenítő szépen berendezett nemesi, főúri otthonokra is találhatunk példákat, addig a polgárság világának a Ladics Ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja. Hazánkban nincs más hasonló komplexitású polgári együttes, melynek keretében úgy a tárgyi, mint az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. A hagyaték magába foglalja a család XIX. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt. Általa megismerhetővé válik a dualizmuskori, illetve a két világháború közötti Magyarország polgári kultúrájának teljessége.

A Ladics Házban, mint önálló múzeumi egységben a vidéki módos polgárság tárgyi kultúrája egy teljesen berendezett polgári otthon formájában már 1989 óta várja a látogatókat.

(forrás: http://www.gyulaimuzeumok.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”5700 Gyula, Jókai Mór utca 4.{}house.png{}Gyula – Ladics ház” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – már 10.000 vendég a csodás AquaPalotában

Gyula városa

A Gyulai Várfürdő új, 2013 év végén megnyíló, létesítménye a Dél-Alföld élményekben leggazdagabb víziparadicsomát hozza el. Káprázatos méretei – 6338m2 összterületből 894m2 vízfelület – miatt joggal mondható, hogy az AquaPalota a Várfürdő legcsillogóbb gyémántköve.
Az AquaPalota tervezése során külön figyelmet fordítottunk arra, hogy ne csak a baráti társaságok hangos nevetése töltse meg a teret, hanem a családok önfeledt kacaja is.
Az óriási kesze-kusza medence lubickolásra és csobbanásra szolgál. A beépített számtalan élményelemnek – sodrófolyosó, különböző víz alatti masszázsok, a pezsgő ülőfürdő gejzírek és buzgárok,hidromasszázs eszközrendszerek – köszönhetően igazi wellness élményt nyújtanak.

Az egész komplexum legszembetűnőbb része a két hatalmas óriási csúszda, ami több 10 méter magasságról indulva megjárja egy vulkán belsejét is, majd, mint a láva, úgy tör ki belőle, és a végén a hűsítő vízbe csobbanva vet véget a szuper élménynek. Azért, hogy a lecsúszás még feledhetetlenebb legyen, különböző vizuális effektekkel érzéki csalódásokat idéznek elő.
A Fényalagút testcsúszdán a megszokott test csúszásra  van lehetőség, a Fel(l)ejtő fánkos csúszdán viszont hatalmas fánkos csúszással lehet végig száguldani, hogy az élmény minél extrémebb legyen.
A trambulin műugrás szerelmesei is otthonra találnak a Gyulai Várfürdő új élményfürdőjében.

A családiasabb kalandra vágyóknak se kell megijedniük, mert a 4 személyes csúszdán, apa – anya-gyerekek, együtt is lecsúszhatnak, hogy közösen csobbanjanak a finom vízbe.
Az éppen járni tudó apróságokra is gondoltunk, amikor egy lépcsőnélküli, fokozatosan mélyülő medencét álmodtunk meg nekik.A medence félénél olyan választó elemet építettünk be, amin már csak a nagyobb gyerekek tudnak átmászni. Ha pedig úgy látják jónak a szülők vagy nagyszülők, hogy a kicsik a szárazföldön is játszanak, akkor sem kell elhagyni az épületet, hiszen a komplexum egyik sarkában aranyos, és minden jó játékkal felszerelt játszótér várja a kicsi Vendégeinket. A „baba-mama szoba” csendes, meghitt világa ideális környezetet nyújt akár a picik etetéséhez, vagy a tisztába tételükhöz.

Ha valaki a sok-sok élmény után szeretné kissé lehűteni magát, külön medencében kedvére úszkálhat egy kicsit.
A felnőtt generáció teljes körű kiszolgálásnak érdekében, vízi bár is kiépítésre került. Így a medencében ülve fogyasztja el a kedves Vendég kedvenc koktélját.
A Gyulai Várfürdő AquaPalotája az egész családnak szól, egész napos élményeket kínálva.

Az AquaPalota legfontosabb élményelemei:

Medencék:

Baba- és Gyermekmedence
2 vízágyú, kalózhajó vizicsúszda, 2 vízköpő kisállat
Rekreációs úszómedence
Élménymedence
12 fekvő masszázspad, Vízfüggöny, Sodrófolyosó, 2 masszázsfülke, 6 nyakzuhany, buzgárok, gejzírek
Merülő medence a szaunázáshoz
Pezsgőmedence
4 fekvő masszázspad, 8 db buzgár
Ugrómedence

Csúszdák:

Fel(l)ejtő fánkos csúszda
Fényalagút testcsúszda
Családi csúszda

Szaunák:

1 finn szauna
1 gőzkabin
1 aromakabin
1 infraszauna

Játszóterek:

1 óvodás játszótér
1 kamaszjátszótér

Vízi bár és Baba-mama pihenőszoba

(forrás: http://varfurdo.hu/)

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”5700 Gyula, Várkert u. 2.{}diving.png{}Gyula – már 10.000 vendég a csodás AquaPalotában” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Stockholm – Vasa Hajómúzeum (Svédország)

A nagyvilágról

Építés kezdete: 1626.
Vízre bocsátás: 1628.
Szolgálatba állítás: 1628.
Sorsa: 1628. augusztus 10-én elsüllyedt.

Általános jellemzők:
Vízkiszorítás: 1210 t
Hossz: 69 m
Szélesség: 11,7 m
Merülés: 4,8 m
Hajtómű: 3 árboc, 10 vitorla, 1275 m²
Fegyverzet: 64 ágyú
Legénység: 145 matróz, 300 katona

A Vasa egy svéd sorhajó volt, melyet 1626-1628 között építettek II. Gusztáv Adolf svéd király megrendelésére. A svéd király a harmincéves háború alatt, Lengyelország elleni harcok miatt rendelte meg a hajót. A feltörekvő, tengeri nagyhatalommá váló evangélikus svédek biztosítani akarták a kender importját az új hajóik kötélzetéhez az akkoriban a katolikus lengyelek befolyása alatt álló Balti-térségből. A stratégiai és vallási okokon túl személyes indok is vezette Gusztáv Adolfot: a lengyel uralkodó saját unokatestvére, III. Zsigmond volt, aki 1599-ig a svéd trónt is birtokolta, ám vallási okokból kénytelen volt lemondani. Gusztáv Adolf remélte, hogy a két országot ismét egyesítheti.

A hajó építése:
A Vasa már méreteivel is félelmet keltett volna a csatákban, tűzereje egymagában felért a teljes lengyel flotta tűzerejével. A király sajnálatos módon aktívan részt vett a hajó tervezésében. Mivel megtudta, hogy az ellenfél is egy nagy hajót épít, 1627-ben változtatásokat kért a hajóján: Miután a hajógerincet már elkészítették jelentősen megnöveltette azt, valamint egy második ágyú-fedélzetet is beépíttetett. A fő hajóépítő mester, a dán Henrik Hybertsson megbetegedett és meghalt az építés közben, így tapasztalatlan tanítványára hagyva a hajó elkészítését. A korabeli hajóépítésben nem alkalmaztak tervrajzokat, hanem a mester fejében volt a terv, és ő irányított mindent. A változtatásokkal azonban a hajó egyensúlya felbomlott, a hasában lévő ballaszt-kövek már nem voltak képesek ellensúlyozni a magas és nehéz felépítményt. Az alsó ágyú-fedélzet is módosult: a nagyobb kaliberű ágyúkhoz nagyobb lőréseket építettek.

A hajó elsüllyedése:
Az elkészült hajó korának egyik legjobban felszerelt hadihajója volt, 64 ágyúval rendelkezett, viszont a szélességéhez képest túl hosszú és túl magas volt. A szokásos stabilitási próbán – amikor harminc matróz fut egyszerre egyik oldalról a másikra, így próbálván felborítani a hajót – a Vasa erősen megdőlt. Mivel ezt senki nem merte a király tudomására hozni, a hajót késznek nyilvánították.

1628. augusztus 10-én a Vasa vitorlát bontott a stockholmi kikötőben, a Gamla Stan déli csücskétől, hogy megtegye első útját. Szép idő volt, nem számítottak hullámzásra, így az ágyúnyílások nyitva voltak. Ám egy hirtelen széllökés a hajót annyira megdöntötte, hogy ezeken át beömlött a víz. A hajó valamivel kevesebb mint 1300 métert tett meg a vízrebocsátása óta, és máris elsüllyedt a stockholmi kikötő közepén, 50 matróz halálát okozva. Értékes bronzágyúiból nagyjából 50-et búvárharangok segítségével felszínre hoztak 1664-65-ben. Az akkori kivizsgálás feltárta a tervezési hibákat, és az elégtelen mennyiségű ballasztot jelölte meg a szerencsétlenség fő okozójának.

A hajótestet végül is nem emelték ki, így az 30 méter mélyen, szinte teljes épségben megőrződött a tenger fenekén.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

További érdekes információ a hivatalos honlapon:
http://www.vasamuseet.se/sv/Sprak/Magyar/
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Vasa Museum, Galärvarvsvägen, Stockholm, Svédország{}battleship-3.png{}Stockholm Vasa Hajómúzeum” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Fogarasi havasok, Bilea -tó

Erdély - Partium

A Fogarasi havasok hatalmas lánca légvonalban több mint 70 km, szélességében pedig meghaladja a 40 kilométert. A csúcsok és bércek sokaságában található Románia tizennégy, 2500 métert meghaladó csúcsa közül nyolc. Itt magasodik a Moldoveanu (2544m), Negoiu (2535m), Viştea Mare (2527m), Lespezi (2522m), Cornu Călţunului (2510m), Vânătoarea lui Buteanu (2507m), Hârtopu (2506m) şi Dara (2500m), és még további 42 csúcs, amelyek magassága 2400 és 2500m között van. Ha folytatjuk a kivételes adatok listáját, itt található az ország legsűrűbb vízhálózata, meghaladja a 0.8 km/nkm értéket. Itt a Hărtopul Leaotei glaciáris völgyében található az ország legmagasabban képződött tava. A Mioarelor 2282 méteren van! A hegység legnagyobb tava a Bâlea, területe 4.65 ha. A legmélyebb glaciáris tó, a maga 15.5 méterével a Podragu. A hegység éghajlata zord, szubpoláris jegyekkel. A hőmérséklet fordítottan arányos a magassággal. Az évi átlag eléri a -2 Celsius fokot, +20 és -38 fok között mozog. A Fogaras fölött ritka a teljesen kék ég! A hegy saját felhőket is termel! Itt mérik a legmagasabb csapadék értékeket is. Eléri az évi 1400 mm-t! Télen gyakori jelenség a lavina, megbénítja még az 1974-ben átadott transz-fogarasi műút forgalmát is. De itt, és csakis itt lehet részünk, a hömpölygő köd varázslatos bemutatójában, amely feneketlen mélységet, és sejtelmes kontúrt kölcsönöz a szirteknek, majd egy váratlan pillanatban ablakot nyit a lenti világra, ahol az aranyló napsütésben fürödnek a méregzöld pázsitok. Az évek folyamán turistaházak jelennek meg és tűnnek el, de mindegyikük a jelzek utak támpontját képezik, ezért ha már nem is léteznek, meghagytuk a hely elnevezését. És még valami… a Fogaras-túra tervezése mindig dilemma elé állítja az embert: járjon turistaházról turistaházra, vagy vegye hátára a házát? A turistaházak 1500 méteren vannak, a hátizsákok pedig nehezek…. Így hát válassza mindenki a neki legmegfelelőbbet, hiszen vár és garantáltan felejthetetlen élményekkel ajándékoz meg, a Fogaras.

(forrás: http://www.welcometoromania.ro/Fagaras/Fagaras_Prima_pagina_m.htm)

Piski Gyulay kastély és arborétum

Erdély - Partium

Molnár Tünde: Erdély legszebb arborétuma

„A piskitelepi városközpont felé haladva már a vasúti átjáróról látni lehet a fehérre meszelt régi kúriát. A 19. században épült. Északi oldalán egy Celtis australis (déli ostorfa) látható. A kerítéstől az épület felé Juniperus sabina (nehézszagú boróka) kúszik. A feljárat kőpárkányánál tekomák, az oszlopos oldalán kékakác fut fel a tetőzetig. Mindkét kapu közelében nagy Forsythia suspensa (bókoló aranyfa) bokrok sorakoznak. Nagyok, hiszen már gyermekkoromban is alatta játszottunk.

A kúria északi oldalától kb. 30 méternyire végződik a piskitelepi plató, onnan hirtelen, 15 méteres lejtőn leereszkedünk a Maros árterére. Az arborétumot egy malomárok osztja ketté alsó- és felső-kertre. Ennek vize Batiz falunál ágazik ki a Sztrigyből. Az alsókertet a Maros-kanyar öleli, jobban mondva ölelte körül. Helyesebb múlt időben írnom, hiszen a 70-es árvíz után a Maros új medrét vágott magának. A malomárok és a nagy tó között található a legnagyobb Magnolia acuminata (liliomfa): 1968-ban egy pusztító szélvihar teljesen összetörte a liliomfa koronáját, de azóta, szerencsére, új koronát növesztett.”

Így kezdi a piskitelepi arborétum leírását a park utolsó tulajdonosa Ócskay István fia, Ócskay László, majd folytatja:

„Menjünk most a kúria észak-keleti sarkától kelet felé. Egy öreg óriás Thuja plicata (óriás életfa) mellett haladunk el. Érdekes megfigyelni, hogy alsó gallyai mind legyökereztek és megvastagodtak. Bambuszok következnek. Az 1900-as esztendőben még 13 bambuszfajta volt a kertben, ma már alig tudtam 5 fajtát összeszámolni. Az új virágház előtt, egy keskeny ösvényen lekanyarodunk. A szerpentin első kanyarulatában egy Xantoxeras áll, de talán, érdekesebbnek tûnnek a közeli Pinus strobusok (simafenyők). Túlfelől, bokrokkal és fákkal körülvéve a Chununghamia chinensis egyetlen szabadban élő példányát láthatjuk Románia területén. A malonárokhoz közel a füves térségben, öreg akácfák; koronáik csonkon ülnek; ezek lehetnek az első Robinia pseudacaciák (fehér akácok), amelyeket annak idején Magyarországon ültettek.

A Géjza-forrás felé haladva, egy Magnolia macrophyát láthatunk (egyedi példány), majd egy kék akáccal befutott fiatal Taxodium distichumot (mocsári ciprust). Törpe bambuszok között haladva elérjük a következő tavat. Platánfák, bambusz csoportok, fenyők, magnóliák mindenütt. Feltűnik egy Diospyros virgiana, majd tőle nem messze egy nagy Pinus excelsa (fenyőfa); az út mellett Bambusa metakae. Meg se próbálom tovább sorolni a rengeteg fafajtát és cserjefélét; száz és száz név következne egymás után. Sok részletet kihagytam a felsőkertből az általam annyira kedvelt Thujopsis dolobratákat és szilvafenyőket, Cephalotaxusokat.”

(forrás: http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=279 )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Piski, Vajdahunyad, Románia{}house.png{}Erdély – Piski Gyulay kastély és arborétum” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]