Havi Archívum: 2013 december 31, kedd

Szaploncai Vidám Temető

Erdély - Partium

 “Itt nyugszom én idelenn
   Braic Ileana a nevem
   Volt öt legénygyermekem
   Isten tartsa valahányat
   Neked Griga megbocsátok
   Bár a késed belémvágtad
   Mikor leszúrtál részegen,
   De eltemettél tisztesen
   Itt a nagy templom tövében
   Te is megtérsz majd mellém.”

Szaploncai településen található Máramaros megyében, a román-ukrán határon, 80 km-re a magyar határtól a Vidám Temető.
Stan Ioan Patras volt az a személy, akinek a létrejöttét köszönheti a temető, amely kihagyhatatlan és Európában egyedülálló látványosságnak számít.
1935-ben kezdtek megjelenni a fából faragott és olajfestékkel díszített verses fejfák.
Patras népművész 1997-ben hunyt el, de munkáját egy tanítványa folytatta.
Mára már több, mint 800 fejfa van, amiről leolvasható az elhunyt egyénisége, mestersége, életének és halálának a körülményei tréfásan megfogalmazva.
A fejfák nagyon látványosak, tölgyfából készültek Patras mester vésővel faragta ki az egyedi életképeket, majd a helyesírási szabályokat figyelmen kívűl hagyva vicces versikéket írt az elhunytakról.
Ezt követően olajfestékkel, élénk színekkel emelte ki a naív művészi látás jegyeivel készült domborműveket.
A szaploncai kék szín a legjellegzetesebb az emlékműveken.
A Vidám Temető fejfáiról leolvasható a falu egész története, rétegződése, foglalkoztatottsága.

(forrás: http://www.szekelyfoldiinfo.ro )

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szaplonca, Maramureș, Románia{}catholicgrave.png{}Erdély – Szaploncai Vidám Temető” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – Hőforrás Hotel

Gyula városa

A szálloda a gyógyvizéről méltán híres gyulai Várfürdő közelében csendes zöldövezetben található.
A szálloda parkjában lévő játszóterek, teniszpálya, játékelemek, pihenőhelyek, és a park végében folyó Körös élővízi ága mellett létesített plázs egy exkluzív hajóbárral, a különböző korosztályoknak egyidejűleg biztosítják a nyugodt természeti környezetben való kikapcsolódást, regenerálódást.

(forrás: http://www.hoforrashotel.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”5700 Gyula, Rábai Miklós utca 2 ‎{}motel-2.png{}Gyula – Hőforrás Hotel” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Tiszakécske – polgári lakóház

Határon belül - 93.000 km2

A szecesszió Magyarországon rendkívül divatossá vált. Nemcsak a középületek (városházák, Postatakarékpénztár, gimnáziumok, iskolák, templomok) épültek a megtalálni vélt nemzeti stílusban, hanem egyszerű lakóházak is. Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén szép számmal találni szecessziós stílusban épült lakóházakat. A módosabb polgárok ugyanolyan díszítéssel (majolika, kerámia) illették oromzataikat, mint amilyenek a középületeken is láthatók.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Tiszakécske{}house.png{}Tiszakécske polgári lakóház” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Gyula – téglavár II.

Gyula városa

Tisztelettel ajánlom mindenki számára a Karácsony előtt megjelent könyvet,  barátom Havassy Péter munkáját a gyulai várról:
A GYULAI  VÁR  ÉS  URADALMA     Históriaantik Könyvkiadó Budapest   2013

Havassy Péter történésznek a várról megjelent új könyvéről bővebben itt olvashat: http://www.gyulaihirlap.hu/
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”5700 Gyula, Várkert 1 ‎{}castle-2.png{}A Gyulai Vár” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Arad, 100 éves a Kultúrpalota

Erdély - Partium

A palotát a Kölcsey társaság kezdeményezésére építették 1911-1913 között, Szántay László tervei alapján. Építészetileg több stílus keveredése jellemzi. Felismerhető a klasszicista, olasz reneszánsz, és francia gót, ugyanúgy, mint a francia barokk és a román. A homlokzaton a tudomány, a zene és az irodalom múzsáit ábrázoló féldombormű látható. A hal szecesszionista stílusú, ablakain pedig a nouveau-art stílust lehet fel. A freskókat arany-lapocskák fedik. A kupola boltozatán a Naprendszer és a Halley üstökös látható. Ebben az épületben található az Aradi Filharmonikusok, A Történelmi múzeum, és a Természettudományi múzeum.A palota hangverseny-terme olyan nagy neveket látott vendégül, mint: Richard Strauss, Bartók Béla és George Enescu. Az épület környékén lévő utak személyiségek neveit viselik, így George Coşbuc költő; Alexandru Xenopol történész-filozófus; P. Pipos neveléstan tanár; I.P.Şirianu Arad egykori főispánja; Gh.Popa de Teiuş első aradi főispán.

( forrás: http://www.welcometoromania.ro/Arad/Arad_Palatul_Cultural_m.htm )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”46.17415N, 21.32024E{}embassy.png{}Erdély – Arad, 100 éves a Kultúrpalota” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Técső – Felső-Tisza

Kárpátalja

A képek a mai román oldalról a Kis- técsői gyors sodrású Tisza partról készültek,  szemben a felrobbantott ( 1944 ) técsői egykori 3 ívű híd egyetlen megmaradt torzója látható, a háttérben a Nereszen hegy 1000 méteres csúcsa látható.

Bagyinszki Zoltán

Bővebb információ: www.karpatalja.ma/karpatalja/kultura/20088-legendak-karpataljan-tecso-es-ore-a-nereszen
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kárpátalja Técső{}photo.png{}Kárpátalja Técső – Felső- Tisza” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Dömös – Altemplom (20.000. kép a honlapon!)

Határon belül - 93.000 km2

Már 4 éve indult a bagyinszki.eu honlap – egy kis nosztalgia a ” hőskorra” vonatkoztatva.

Az első bejegyzés, az első képsorozat anno: 2009. 05.19.-i dátummal az első
verzióról.
Dömös – Prépostsági altemplom – itt Zoltán fiammmal jártunk, talán egy évvel korábban.
http://bagyinszki.eu/archives/11 és akkori első induló képernyőkép-
címlapkép. Négy év alatt 20.000 fotó, ma már napi átlag 2000 látogatóval- (2013. december 15.)
Eddig több mint egymillió letöltéssel!

Köszönöm a látogatóknak!

Békés és boldog ünnepeket kívánva tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán
fotográfus

Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a 18. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla udvarháza is. A Képes Krónika szerint 1063-ban itt omlott össze az uralkodó alatt saját trónja, mely olyan sérüléseket okozott, hogy a király nemsokára belehalt a sérüléseibe. Dömös napjainkban kedvelt helye a természetjáróknak. Számos turistaútvonal indul a településről a környező hegyekbe. Köztük az ország egyik legkalandosabban bejárható útvonala, amely a Rám-szakadékon át vezet a 700 méter magas Dobogókőre. Szintén innen indul jelzett turistaút a különleges sziklaképződményeiről nevezetes Prédikálószék csúcsához, ahonnan a Dunakanyar egyik legszebb hangulatú  panorámáját láthatjuk.

(Forás:http://www.nemzetimuemlek.hu)

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Dömös, Magyarország{}chapel-2.png{}Magyarország Dömös Altemplom” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Galgamácsa – Vankóné Dudás Juli Emlékház

Határon belül - 93.000 km2

A Galga felső szakasza mentén fekvő, római katolikus lakosságú település falumúzeumát Vankóné Dudás Juli kezdeményezésére hozták létre. A falu főutcáján álló, 1905-ben épült lakóházban található intézmény 1989-ben vette fel Vankó Imréné Dudás Juli nevét.

A rendkívüli tehetségű népművész meghatározó szerepet vállalt abban, hogy a település népe nagy ragaszkodással őrizte tovább őseinek hagyományait, szokásait, dalait és táncait. Falum, Galgamácsa című könyvében leírta, naív képein megfestette a mácsaiak hétköznapjait és ünnepeit.

A múzeum látnivalóinak kisebb részét jelenti a ház egykori tulajdonosa, a középparaszt Kurucz család egykori lakásának berendezése, a kiállítás gerincét Dudás Juli alkotásai adják.

(Forrás: www.museum.hu)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”2183 – Galgamácsa, Petőfi Sándor utca 10.{}cabin-2.png{}Galgamácsa – Vankóné Dudás Juli Emlékház” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Bács vára romjai

Délvidék

Bács város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.
Neve a magyar Bács személynévből ered, melynek előzménye az ótörök baga méltóságnév.
Történeti források 1111-ben Bache néven említik először. Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. Fontos délvidéki város, 1072-ben ide telepítették a szerémi görög püspökséget, a 13.–14. században a Kalocsa-Bácsi Érsekség egyik székhelye, de székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben, rendháza 1734-ben épült. Várát 1192-ben említették először; egykori erődrendszer központja volt. 1158-ban II. Géza itt töltötte a húsvéti ünnepeket, Károly Róbert megerősítette. Több országgyűlés színhelye, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye. Később török közigazgatási székhely.
A vár a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el, azóta rom.
A várat Szent Pál templom közelében, a Mosztonga nevű folyón keresztül közelíthetjük meg. A vár a mohácsi ütközet után, 1526. októberében török kézre került, de 1687-ben visszafoglalták. 1704. július 8-án II. Rákóczi Ferenc hadai ostrommal bevették s felgyújtották, azóta romokban hever.
A településnek 1910-ben 3908 lakosából 1888 német és 719 magyar volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.
1941-1944. újra Magyarország része lett, 1945-ben pedig visszakerült Jugoszláviához. Ekkor német lakosságát kitelepítették, s helyükre szerbeket költöztettek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Bács, Szerbia{}castle-2.png{}Bács vára- romja” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Csantavér – Páduai Szent Antal Bazilika

Délvidék

Csantavér település a Vajdaság északi részén, az Észak-Bácskai körzetben, Szabadkától délkeleti irányban fekszik.

A név eredete:
1462-ben említik Chontafeyer néven. Később Csontafejér, majd Csantavér. Valószínűleg személynévi eredetű (Csantafehére) vagy ,,csontfehér” a jelentése.

A falu első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462. Február 16.-án az akkor Csongrád megyei Chontafeyer falut édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. A mohácsi vészt megelőzően Csantavér rendszeresen szerepel a Csongrád megyei dézsmajegyzékben Chontafeyer néven.

A falu a XVI. században virágzó település lehetett, mert lakói a kalocsai érseknek 1521-ben 21 pénzt fizettek.

A törökök 1543-ban átszervezik a magyar közigazgatást, és Csantavér a Szegedi járáshoz kerül. A török idők alatt a falu és környéke folyamatosan elnéptelenedik, illetve csak gyér délszláv népesség lakott a környéken, melyek a Balkánról húzódtak fel az elmenekült magyar lakosság helyére. Utolsó adatunk a török időkből a XVII. század közepéről származik. Ekkor már minden jel arra mutat, hogy megkezdődött a falu gazdasági hanyatlása, és elérkeztek a végpusztulás első jelei is. A zentai csata után Csantavért már csak puszta néven említik, annyira elnéptelenedett.

Csantavér jelképe a templom:

A neoromán stílusú építményt 1929-ben Molcer Károly mérnök tervei alapján emelték az 1815-ben épült régi templom helyén.

A három kupolával ékesített templom 42 méter magas központi kupolája már több kilométer távolságból látható. Kereszt alakú, 47,5 méter hosszú és 34,5 méter széles hajója, valamint mennyezetének belső kiképzése monumentális és harmonikus építészeti egységet alkot.
(Forrás: tormamarti.blog.xfree.hu)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Csatanvér, Szerbia{}synagogue-2.png{}Csantavér – Páduai Szent Antal Bazilika” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]