Havi Archívum: 2013 október 30, szerda

Gyula – Németváros a templom tornyából

Gyula városa

Németváros a levegőből- madárlátta fotók a templom tornyából.

Lassan 30 éve közlekedem sétálgatok a templom alatti, közeli és távolabbi utcákon. Gyalog és gépkocsival.
Eddigi fotós kalandjaim során már sok templom tornyát felkerstem, a harangok társaságában, amelyek  néha meg is szólaltak a fülem mellett.

A St. József templom tornyát látom minden nap, szinte mindig jött a késztetés oda is jó volna felmenni- most végre sikerült , köszönöm Gyuri segítségét, érdemes volt .
A lépcsők és a létrák azért alpesi technikát és némi küzdőszellemet igényeltek, a tök sötétség további kihívást – utólag nézve, embert próbáló feladatot jelentett. Megérte a fáradozás, hiszen csodás őszi napsütés  fényei világították be Németváros háztetőit, az utcákat amit a magasból,
felülről megtekinthettem.
A harangok közelsége, a beszűrődő fények, a rozsdás zárak, a padlózat egyedisége különleges világot jelent – ez csak itt tapasztalható…..

Nagy nehezen kinyitottam az ablakot, kitámasztottam és kitekintettem a kamerával. Alattam az Apor tér házai közvetlen közelről, az Erkel szülőház ahol egykor a kis Erkel Ferike rosszalkodott. a régi Német városháza, a díszkút és a 2 ismert főutca: a Scherer Ferenc út és a Dürer-K.Schriffert utca. ( Háttérben előtűntek a panel bérhézak, a Törökzugi mai épületek is.9
A panoráma legszebbje azért a piros, szürke háztetők halmaza volt – valószínű sok gyulai nem jut soha föl a toronyba ezért gondoltam megosztom velük az októberi látványt, az élményt,  Németvárost a levegőből…..

Bagyinszki Zoltán

Nagykálló – Vármegyeháza

Határon belül - 93.000 km2

Még élt II. Rákóczi Ferenc (1735. április 8-án hunyt el Rodostóban), amikor Kállóban 1734-ben belekezdtek az első megyeháza építésébe.

Az épület kicsinek bizonyult, helyette a Szabadság téren Salvatore Aprilis olasz származású építőmester irányításával 1765-ben megkezdték az egyemeletes, barokk stílusú vármegyeháza építését, amely akkortájt Szabolcs vérmegye egyik legszebb épülete volt, most egészségügyi intézmény.

Ebben az épületben volt a vármegye tömlöce, benne a szájhagyomány szerint aprócska cella, padlózatát hegyes vaskockákkal rakták ki. A rab se ülni, se állni nem tudott benne, úgy kényszerült a lábát váltogatni, mintha tüzes táncot ropna. Ez az eredetmondája a világhíres Kállai Kettős néptánc alaplépésének, amelyet Kodály Zoltán zeneszerző és népzenekutató gyűjtött Nagykállóban.

Hatalmas belső zárt udvarú téglalap alaprajzú  hivatali épület. Díszes, jellegzetes főhomlokzattal, középrizalittal, erkéllyel, kapubejáróval. Az épület előtti nagy tér a szökőkúttal a közelmúltban  készült el.

Forrás: kissep.hu, Bagyinszki Zoltán

Jód egykori görög katolikus fatemploma

Erdély - Partium

Jód falu a történelmi Máramarosban, Máramaros megyében található.

Nevét, amely a ‘folyóvíz’ jelentésű ómagyar jó szó -d képzős alakja, a patak nevéről kapta, amely mellett létrejött. Első említése 1365-ből való (Jood).

Az ún. felső fatemplom egy korábbi, 1364-ból származó templom helyén az 1620-as években épült. A Világörökség része. Freskói 1782-ben készültek.

Jód  fatemploma egy kis dombon, a település román temetőjének közepén található – “érdekesség” a stációk jelenléte félkörben a temető szélén.

A Világörökség címet büszkén viselő templom nem a legnagyobb Máramarosban, de talán a leghíresebb – szép arányos épület.
Főleg a belső értékeit – a középkori kifestést emelik ki a szakemberek.

Sajnos bejutni nem volt mód, ráadásul fényképezni tilos!!!! (nem értem mit féltenek…)
Az épület magyar és román ácsok kézimunkáját dicséri egy darab vasszeg felhasználása nélkül.

A faluban 1 km-el feljebb – jó úton megközelíthetően, egy sokkal fiatalabb, hatalmas, arányos, szép fatemplom látható.
A szakrális építmény körbejárható – jól fotózható, most építenek egy impozáns bejárati épületet (?!) mellé.

Forrás: wikipédia, Bagyinszki Zoltán

Gyula – 50 évad a Várszínházban

Gyula városa

A Gyulai Várszínház a jubileumi, 50. évadára megjelentetett egy emlékkönyvet, amely bemutatja a nyári színház félévszázados történetét.

A 448 oldalas kiadványt, amelyben több mint 250 fotó is van, meg lehet vásárolni 2100 Ft-ért a Gyulai Várszínház irodájában (Kossuth u. 13.), illetve Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban és az IQ Könyvesboltban.

50_varfurdo_konyvborito

Hármas-Körös Öcsödnél

Határon belül - 93.000 km2

Öcsöd nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben.
Kunszentmárton és Békésszentandrás között található, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Hármas-Körös mellett.

Határa gyengén tagolt, alacsony, ármentes síkság, melybe a Körös elhagyott-kiszáradt folyómedrei és a tájból kiemelkedő kunhalmok visznek változatosságot. Eredetileg élővíz mellett, a Körös egyik éles kanyarulata mentén települt, mely a folyó szabályozása óta holtág. A Körös hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Háborítatlan erdői, ártéri legelői, lefűződött, levágott holtága nemcsak tájképileg festőiek, hanem biztonságos élőhelyet jelentenek számos védett és ritka növénynek és állatnak is.

A Fekete- és a Fehér-Körös Gyula közelében egyesül Kettős-Körössé, ebbe ömlik Körösladánytól délnyugatra a Sebes-Körös. Innen fut tova Hármas-Körös néven az Alföld második legnagyobb folyója, hogy Csongrádnál a Tiszába torkolljon. Évszázadokon át szabadon kanyargott a síkságon, bizonytalanná téve a termelést. A folyószabályozás a XIX. század végére fejeződött be, a Körösök hossza 1035 km-ről 455 km-re csökkent, és ezzel párhuzamosan 6000 km belvízcsatorna is épült. A szabályozás átrajzolta a vidék vízrajzi térképét, és megváltoztatta a növény- és állatvilágot is.

Forrás: wikipédia

Szatmárnémeti – Háztetők a tűztoronyból

Erdély - Partium

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár város Romániában, a Partiumban. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett.

A szatmárnémeti tűzoltó-torony a régi Pannónia szálló (ma Dacia hotel) mögötti téren áll. 45 m magas.

A tornyot 1903-ban kezdték el építeni, 1904-ben készült el, s ekkor került sor ünnepélyes felavatására is. A tűzvédelmi célokat szolgáló épület felső szintjén körbefutó erkélyről a Szatmári-síkságon épült város teljes egészében belátható volt.

A téglából készült torony alsó negyede négyszögletes, párkánysorral díszített. A torony bejárata fölött timpanondíszítéssel. A kerek toronyrész tető alatti utolsó szintjén nyitott, fémből készült erkély fut körbe, teteje kettős hagymakupolával zárt.

A torony körerkélyéről csodálatos kilátás fogadja az idelátogatókat.

2005-ben újították fel. A kora délutáni órákig látogatható.

Forrás: wikipédia

Máramarossziget – Hollósy Simon szülőháza és síremléke

Erdély - Partium

Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.) magyar festő.

A naturalizmus, a realizmus, majd útban a plein air felé egyik legkiválóbb magyar képviselője a 19.-20. század fordulóján. Iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn. A nagybányai művésztelep alapító tagja.

Budapesten mintarajziskolában, majd Münchenben Gabl és O. Seitz mellett tanult, s 1885-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők. 1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. Rudnay Gyula is tanítványa volt mind Münchenben, mind Nagybányán. 1896-ban Hollósy Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával.

Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Nagybányát 1902-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. 1903-tól nyaranként nem Nagybányára, hanem Fonyódra, Vajdahunyadra, majd rövid megszakításokkal Técsőre vitte müncheni iskolájának növendékeit. Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, ihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. Hollósy nagybányai tevékenysége és a nagybányai művésztelep zárt fellépése nagyban hozzájárult a müncheni naturalista és a párizsi plein air stíluson belül és ahhoz képest egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében.

1902 után főleg Münchenben és Técsőn tanított és festett, végül már csak Técsőn, itt érte a halál 1918-ban. Szülővárosában, a máramarosszigeti katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás: wikipédia

Nagybányai művésztelep

Erdély - Partium

A művésztelep alapításának gondolata Hollósy Simon müncheni szabadiskolájában, ill. a személye körül kialakult baráti körben született. Hollósy, aki a kor követelményeinek megfelelően nyári plein air gyakorlatra akarta vinni iskoláját, örömmel fogadta Turmann Olivér polgármester meghívását, és két nagybányai tanítványa, Thorma János és Réti István közvetítésével iskolájával és a hozzájuk csatlakozó iskolán kívüli festőkkel 1896 májusában a városba érkezett. Hollósy mellett a kolónia alapítói közé tartozott Ferenczy Károly, Thorma János, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Csók István, Glatz Oszkár, Nyilasy Sándor és mások.

A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, mely az 1896-ban a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, majd csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air festészet eredményeit meghonosította. A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt.

A nagybányai iskola a 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, hatása érvényesült a MIÉNK, a Nyolcak, a Szinyei Merse Pál Társaság, a KUT, az alföldi festők, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is, át meg áthatotta a magyar festőművészetet, ez volt az első festőiskola, melynek munkásságát a magyar közönség keblére ölelte s tisztelte.

Forrás: wikipédia

Szarvasi kastélyok 1-2-3.

Határon belül - 93.000 km2

Bolza-kastély (1-12. kép)
A kastély Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található. A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő Bolza József (1780-1862) építtette 1810 körül klasszicista stílusban, miután feleségül vette Batthyány Annát.

Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.

A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felőli ellipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.

Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.

A kastély nyugati homlokzata előtt Romulus és Remust szoptató anyafarkas szobrát Bolza Pál (1861-1947) állíttatta 1911-ben, ezzel utalva a Bolza család olasz eredetére. A kastély közelében Ceres istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.

Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a Ginkgo biloba, amit sokan páfrányfenyőként ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves vadgesztenye vagy más néven bokrétafa.

A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.

Mittrowsky kastély (13-38. kép)

Csáky-Bolza kastély (39-46. kép)

Békés vármegye reprezentatív kiskastélya Szarvas határában található.

A kastély 1810 körül épült klasszicista stílusban, későbarokk elemekkel. U alaprajzú földszintes épület, egyszerű formák, dór oszlopok timpanonnal. Gyönyörű angol park veszi körül 6.6 hektáron a mai Holt- Körös ölelésében, hatalmas 200 éves őstölgyekkel.

Az 1800 -as évek elején gróf Bolza József kezdte a fásítást, a híres arborétum innen később települt át a mai helyére.

Forrás: wikipédia, Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a történelmi Magyaroszágon, Mikes Kiadó, 1999

Szombathely, Bogát – Festetich-kastély

Határon belül - 93.000 km2

Bogát valamikor különálló község volt, 1950-ben csatolták Szombathelyhez.

Szombathelyen a Bogáti út 72. szám alatt található a valamikori Festetich-féle kastély, amelyet az 1800-as évek elején építettek. A Gyöngyös-patak által határolt mintegy 9 hektáros kastélyparkot is ezidőtájt létesítették. Az egyemeletes angol gót-romantikus stílusú kastélyépületet Skerletz Károly bárótól 1856-ban vásárolta meg Festetich Dénes.

Már a Festetich-család építtette át a kastélyt az 1860-as években jelenlegi formájára. A II. világháború végén szovjet hadikórház volt, majd tanácsi és MSZMP Oktatási Központként használták.

1981-től a Fővárosi Tanács kezelésébe került és ma is a Fővárosi Önkormányzat Szociális Otthonaként működik.

Forrás: historicgarden.net