Havi Archívum: 2013 szeptember 25, szerda
Kenderes – Horthy Mauzóleum
A Horthy család kriptáját az 1920-as években építették, a kenderesi temetőben található. Az épületben 20 sírhely található, amelyből 4 üres.
Itt nyertek örök nyughelyet:
• vitéz nagybányai Horthy Miklós
• vitéz nagybányai Horthy Miklósné aradi Purgly Magdolna gyermekeik:
• Horthy Magdolna
• gróf Károlyi Gyuláné Horthy Paulette
• Horthy István
• Ifj. Horthy Miklós
• Horthy Paulette férje Gróf Károlyi Gyula
• a Kormányzó Úr nagyszülei Horthy István és Puky Amália
• a Kormányzó Úr édesapja nagybányai Horthy István
• a Kormányzó Úr édesanyja dévaványai Halassy Paula
• a Kormányzó úr öt testvére (István, Zoltán, Szabolcs, Jenő és Béla)
• a Kormányzó úr István nevű testvérének felesége Latinovits Margit • William Guy Bowden angol ezredes, özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona asszony második férje
1993. szeptember 4-én hozták haza Portugáliából és helyezték örök nyugalomra a családi kriptában a Kormányzó Úr, felesége földi maradványait, valamint legfiatalabb gyermekük Miklós hamvait.
Forrás: kenderes.hu
Beckó vára
Beckó község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.
A falu a várról kapta a nevét. A vár régi magyar neve Bolondóc, amely a monda szerint onnan ered, hogy Stíbor vajda udvari bolondjának Beckónak építtette.
A vár 12. században már állott, mint Bolondóc királyi ispánság központja. 1208-ban Blundix, 1229-ben Bolondus néven említik. 1241-ben IV. Béla király a báró és gróf Cseszneky család ősét, Bána nembéli Cseszneky Mihály főlovászmestert nevezte ki bolondóci ispánná. A kölni Szent Pantaleon kolostor 1238–1249-es évkönyvei szerint 1245. szeptember 3-án három bolondóci várjobbágyot szabadított fel, amiért a közeli, Dánoskő néven ismert hegyormot megerősítették.
A 13. század végén került Csák Máté birtokába. Halála után (1321), királyi vár 1388-ig. 1388 és 1434 között volt a Stíbor családé, mint királyi adomány. A török időkben a települést a várhoz kapcsolódó fal is védte. 1599-ben a török sikertelenül ostromolta. Várát a kurucok sem tudták elfoglalni, de a várost Ocskay László csapatai két ízben, 1707. október 13-án és 1708. január 16-án is feldúlták. A fellegvár a Rákóczi-szabadságharcot még épségben átvészelte, de 1729-ben vigyázatlanság miatt leégett, és többé nem építették újjá.
Forrás: wikipédia
Bethlenfalva – Bethlen kastély
A bethlenfalvi kastély a legrégibb azok között a már nagyon ritkává vált XV-XVI. századi magyar világi építmények között, amelyek a kor ízlésének megfelelő renaissance-oromzatukat még épségben megtartották. Mert a kevéssé gyakorlati, inkább csak ékességül szolgáló pártás oromfalakat a későbbi időkben többnyire ledöntötték s magas,rendszerint kettőzött zsindelytetővel fedték be az ily módon teljesen megváltozott külsejű épületeket. Így tehát ez a kastély már csak ritka volta miatt is megérdemli a megkülönböztető figyelmet.
Építésének idejét pontosan megadja egyfelől a bejáró ajtaja fölött kifaragott évszám: 1564, másfelöl a befejezéskor a homlokfalába vésett 1568.
Alakja hosszas négyszög. Egyetlen zárt, kettős szobasorból álló tömb, belső udvar nélkül; úgy építve, hogy belsejébe csupán egy, aránylag szűk ajtón át lehessen bejutni. Ennek keretében még ma is az eredeti ajtószárny függ.
Valószínű, hogy egykor széles vízárok s ezenkívül körfal oltalmazta. Ám nagyobbszámú ostromlócsapattal szemben így is alig lehetett volna védelmezni. De a felvidék azon részén, ahol Bethlenfalva fekszik, a XVI. század derekán katonai megrohanástól nem kellett tartani. Holmi kisebb rablócsapat ellen viszant így is védelmzehető volt addig, amíg a szomszédos savniki várból megérkezik a segítség. (tovább…)
Tavirózsák
Hínárnövények a meder alján, az iszapban kúszó gyöktörzzsel. Leveleik a víz színén kiterülnek, virágaik nagyok, feltűnőek, kétivarúak, a vízfelszínen úsznak, a spirálisan elhelyezkedő porzók száma nem meghatározott, sok. Egyszikűekre jellemző tulajdonságuk, hogy az edénynyalábok szórtan helyezkednek el a szárban. Ez a tulajdonág is ősi eredetüket támasztja alá.
A tündérrózsa (Nymphaea) nemzetség a tündérrózsafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt, mintegy 40 fajt számlál, melyek közül sokat termesztenek dísznövényként.
Forrás: wikipédia
Gyula – Agility Világbajnokság és ParAgility Világkupa 2013. / II. rész
A verseny honlapja: imca-pawc-2013.bhn.hu
XV. Keverék és Fajtatiszta Kutya Agility Világbajnokság és a XII. ParAgility Világkupa 2013. szeptember 5-8. között Gyulán.
A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub sportolói és a XIV. IMCA és XII. PAWC 2013 Szervező Bizottsága szervezésében – a sorozat történetében immár harmadszor.
Forrás: www.programturizmus.hu
Homonna – Andrássy kastély
Homonna, a Laborec folyó középső folyásán fekvő város monumentális, eredetileg 1610-ből származó reneszánsz kastélyával, amelyet a 19. század végén a francia barokk-kastélyok mintájára átalakítottak, kellemes meglepetésben részesíti látogatóit.
A kastélyt a Drugeth család építette a régi gótikus vár helyén. Néhány évszázadon keresztül a környék egyik legnagyobb feudális uraságának székhelye volt.
Később a reneszánsz-barokk épület az Andrássy család birtoka lett amely azt a francia barokk kastélyok mintájára átalakította.
Jelenleg a Vihorláti Múzeum otthona és termeiben Felső-Zemplénnel kapcsolatos művészet-történelmi és természettudományi kiállítások találhatók. A múzeumban megtekinthető a művészet-történelmi kiállítás, a magyar királygaléria, a kínai szalon, a fegyvergyűjtemény és a Krisztus előtt a 2. évszázadból származó kelta-dák pénzérmékből álló ritka kincs ami bizonyára felkelti a látogató érdeklődését.
A szomszédos parkban értékes növényzet található és egy skanzen is van itt – a népi építőművészet múzeuma a szabadban.
Forrás: slovakia.travel
Fatornyok, haranglábak, harangtornyok
Hazánkban 2 régió bővelkedik nagyobb mennyiségben épült, több 100 éves Fa harangtornyokkal – haranglábakkal: Zala és Szabolcs Szatmár Bereg Megyék.
A legtöbbször tölgyfából készült, hasonló formájú népi műemlékek, precíz mestermunka eredményei. A méretük változó: a kecses 30-35 m magasságtól, a zömökebb 10- 20 méteres magasságig bezárólag.
Általában a templomok mellé közel épültek- főleg a református egyházra volt jellemző a képeken látható, zsindellyel fedett harangtornyok építése.
Régebben több volt ezekből hazánk mai területén is: az idő, a gondatlanság, a háborúk és a Trianoni szörnyűség okán már nem sok éppen maradt harangtorony látható Magyarországon. Erdély, Felvidék és Kárpátalja bővelkedik még e különleges népi műemlékekben.
Egy könyvet ajánlok ebben a témában a tisztelt érdeklődők számára: Sisa Béla, A Kárpát-medence fatornyai címmel ahol az összes egykoron épült fatorony – Harangtorony leírása, fotója, esetleg alaprajza megtalálható.
E fantasztikus gyűjtőmunka és több torony építése, rekonstrukciója is köszönhető Sisa Béla építésznek . A listában lévő települések tornyairól ( főleg Szabolcs- Szatmár -Bereg Megyék. ) készült fotók segítségével szeretném megköszönni tisztelői és az érdeklődők nevében is e sikeres és fantasztikus munkát, amit a közelmúlt évtizedeiben a témára áldozott – mondhatom örömünkre. KÖSZÖNJÜK !
Csaroda, Tákos, Nyírbátor, Nyírmihálydi, Tiszacsécse, Vámosatya, Zsurk, Nemesborzova, Nagyszekeres, Lónya, Márokpapi, Kölcse, Gemzse, Szalonna, Szabolcs, Pankasz, Komoly, ikon jellegű épület még a honlapon is megtalálható Csetfalva hatalmas méretű harangtornya, továbbá Visk szolidabb építménye is.
Forrás: Bagyinszki Zoltán