Havi Archívum: 2013 augusztus 27, kedd

Gyula – Harruckern-Wenckheim-Almásy kastély régészeti, építészeti feltárása

Gyula városa

Harruckern János György 1723-ban kapta meg a gyulai uradalmat, s az akkori huszárvár területén kastélyt építtetett.

A kastély eredetileg 1745 előtt épült, és 1902-ben érte el jelenlegi megjelenését.

Lovardája 1832-ben épült, majd az 1950-es években uszoda lett, és e minőségében újították fel 2004-ben.

Harruckern János a középkori vártól délre, az egykori huszárvár helyén 1745 előtt építtette fel kastélyát. Erre fia később emeletet építetett. A 18. században az új földesúr, báró Harruckern János György a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyreállítatta a várbörtönt. Fia, Harruckern Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély bővítésére, Franz Anton Hillebrant, kamarai főépítész 1761-62-ben tervet készített, de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben leégett.  (tovább…)

Nagybánya

Erdély - Partium

Nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, előtagja a szomszédos Felsőbányától különbözteti meg. Korábban Asszonypatakának (1329) hívták, mivel a királyné tulajdona volt, utótagja a mellette folyó patakra utalt.

Egyes történelemkutatások szerint a város első említése 1142-ből, II. Géza korából való (Frauenbach, Asszonypataka néven), amikor a király szászokat telepített a környékre. Mások szerint a tatárjárás után, IV. Béla uralkodása idején jött létre. A legrégebbi fennmaradt oklevél 1327-ből való; ebben Károly Róbert király Zazarbánya néven említi a települést. Tőle származik egy 1329-es oklevél is, melyben Rivulus Dominarumnak (Asszonypataka) hívja, a szomszédos Felsőbányát pedig Mons Mediusként (Középhegy) említi. A Rivulus Dominarum elnevezés arra a középkori apácazárdára vonatkozott, amely a mai Klastrom-réten állt. Nagy Lajos király 1347-ben, majd 1376-ban állított ki kiváltságlevelet a városnak; a másodikban többek között a bányászatot is szabályozta.

Nagybánya akkori polgárai idetelepült német ajkú iparosok, bányászok és kereskedők voltak. A bányaváros védőszentje Szent István király. Nagybánya messzi földön híres volt Szent István nevezetű gótikus stílusú templomáról, ami egyedi módon kéthajósnak épült, és 1387-ben fejezték be. A templom méretei impozánsak voltak, az épület 50 méter hosszú, tornya pedig 40 méter magas volt. Hatalmas tornya, a Szent István-torony a mai napig magaslik Nagybánya felett.

A város iskolájáról 1380-ból maradt fenn írásos emlék. Ebben az időben a brassói származású Theodoricus volt az iskolamester. Az 1408-as évben városi kórházról tesznek említést. Pénzverde már 1411-ben működött.

A város 1411-ig királyi város volt, ekkor azonban Zsigmond király Lazarovits István szerb uralkodónak adományozta. Később Hunyadi János kezére került s keze alatt a bányászat ismét fellendült. Hunyadi János házat épített Nagybánya főterén, ami mai napig is megtekinthető. (tovább…)

Jászói prépostság

Felvidék

A Jászói prépostság alapitójának neve és keletkezésének éve nem ismert. Annyi azonban bizonyos, hogy a prépostság, már a 12. században fennállt és királyainkon kívül, az Aba nemzetség több tagjában is lelkes pártfogókra talált. E Keresztelő Szent Jánosról elnevezett prépostság a magyarországi premontrei prépostságok közül a legelsők egyike volt. A premontreiek által alapított prépostságok száma a 13. század közepére magyarországon már jóval túlhaladta az ötvenet.

A prépostságot Kálmán herceg, II. András fia is elhalmozta jótéteményeivel, birtokait szaporította, kiváltságait megerősitette és kibővítette, régi faépülete helyébe kőmonostort épittetett. Azonban mielőtt Kálmán a rend megszilárdítását befejezhette volna, közbejött a tatárjárás. A prépostság vagyona, irattára a rabló csapatok és a lángok martaléka lett. Maguk a rendtagok csak a füstölgő romokkal szemközt meredező sziklafal barlangjába vonulva menthették meg életüket.

IV. Béla király, a kolostor, és a vidék oltalmára hiába követett el mindent. A védő sereget, mint Zsarnay, a jászói káptalan egykori hites jegyzője, a nép ajkán élt hagyományok után följegyezte: Sugó, Drinóczy, Szigethy, Hárskuthy, Borzavay, Cseörghő, Mogyorósy, Hidegkuthy és Hetey századosok alatt Tapolczay vezette a félelmes ellenségre, melynek fegyverei alatt mindnyájan elhullottak. A hegyet, melyről a tatárok közelgését dobszóval jelezték, a monda szerint Doboldérnek nevezte el a nép.

A Jászói prépostság a tatárjárás előtt és később is Váradelőhegy filiája volt. Ugyanekkor a Jászói prépostság filiája Garáb és Ócsa, később 1290 előtt Darnó és Rátót (Gyulafirátót) volt. Mivel a prépostság oklevelei 1241-1242-ben a tatárok dúlásaikor elpusztultak, ezért Albert prépost kérésére IV. Béla 1255-ben megerősítette a prépostságot az elődeitől és testvérétől, Kálmántól, Szlavónia hercegétől kapott birtokaiban, és ő maga is gyarapította azokat. A prépostságnak engedélyezte a vámszedést, átengedte az összes járandóságot, ami addig a monostor népeitől a királynak járt és népe fölött a prépostság bírája ítélkezhetett, a konvent okleveleket állíthatott ki 100 márka értékig terjedő ügyekben, s azokat hitelesnek kellett tekinteni és a Szentt Mihály egyház (plébánia) papját a prépost nevezhette ki. A Jászói prépostság mint hiteleshely 1262-1874 között jelentős közjogi feladatot látott el. (tovább…)

Gyöngyösi víztorony

Határon belül - 93.000 km2

A város történetében súlyos károkat okozott a pusztító tűzvész és a vízhiány. A kiszámíthatatlan gondviselés többszörösen sújtotta Gyöngyös város polgárságát az 1910-es években. 1917. május 21-én egy kórházi vasalóteremből kipattant szikra lángtengerbe borította a várost. A gyors oltást, életmentést a megfelelő vízvezeték hiánya és a Tűzoltó Egylet szervezetlensége miatt nem tudták időben végrehajtani. Leégett közel 600 lakóépület, súlyosan megrongálódtak templomaink és a Fő tér (akkori Hanisz Imre tér).

A város képviselőtestületének ki kellett választania azt az embert, aki kezébe vegye a város vezetését, hogy egy új, szebb Gyöngyöst építsen. A testület erre a feladatra Dr. Puky Árpád személyét nevezte ki, aki 1919. november 8-án tett esküt. A polgármester koncepciója felszabadította a II. Speyer-kölcsön nagy részét.

A hatalmas összeget városfejlesztési célokra, így a villamos- és vízhálózat átépítésére használhatták. Az akkoriban kitűnőnek számító víz és elektromos berendezések biztosíthatták Gyöngyösnek nemcsak a tűzoltás lehetőségét, hanem a háztartások zavartalan ellátását, és egyben mentességet minden betegségtől, amelyeket a rossz víz okozott.

A városi hatóságoknak, a tanácsnak sürgősen intézkedniük kellett. 1926. május 26-án tartott tanácsülésükön versenytárgyalást írtak ki a városi vízvezeték építési munkálataira, és ebben III. pontként említett Víztorony építési munkálataira, a már 4~láider Gyula építész (min. tanácsos, műegyetemi tanár) által elkészített tervek alapján.

Wálder Gyula számos középületet tervezett Gyöngyös városnak, így például a Tűzoltóházat, Nemzeti Bank Rt. épületét, stb.

A számos ajánlat közül kiemelkedő például Mangalit Andor és Ödön mérnök építőmester, vállalkozók műszaki leírása, amelyben “Cementgrun” löveltbeton technológiájukat javasolják alkalmazni.
Figyelemre méltó ajánlatuk, miszerint a tanács alakíttasson ki az emeletek körtermeiben lakásokat.

Végül is a tanács mérnöki hivatala 1926. szeptember 25-én a 9288/ki.1926. számú véghatározatával adja ki a Városi Vízmű Víztorony építésére az engedélyt, amelyben tudomásul veszi, hogy az építkezést Beinstein, Káldor és Becsei és a Gyöngyösi Cementárugyár iparigazolvánnyal bíró vállalkozó végzi, felelős szakiparos pedig Fodor Károly képesített építőmester lesz.

Forrás: viztorony.hu

Dévaványai körkép

Határon belül - 93.000 km2

A település városképi jelentőségű épületei a református és katolikus templom. Ezek a város főterén állnak. A katolikus templom műemlékjellegű épület, 1908-ban épült késő barokk, klasszicizáló stílusban. A református templomot 1887-ben építették újjá. Uralkodó stílusa a neoklasszicista. Az épület tornya 63 m magas, a Tiszántúl egyik legmagasabb temploma. Kiváló az akusztikája, ez templomi hangversenyek rendezését teszi lehetővé. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000 óta tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát. A Dévaványai Tájvédelmi Körzetben él Közép-Európa legnagyobb túzokállománya, de több más védett növény- és állatfaj is természetes közegében figyelhető meg. Az országos viszonylatban is jelentős apróvadállomány ide vonzza a vadászatot kedvelőket is. A most korszerűsített termál- és strandfürdő többféle szolgáltatással várja a vendégeket.

A terület a legnagyobb európai madár legnépesebb magyarországi költő- és élőhelye.

A világ 22 túzokfaja közül Európában kettő honos, ezek csak Spanyolországban, a Szovjetunió utódállamaiban és Magyarországon élnek. A magyarországi állomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben.

A népi építészet formavilágát idéző, 1979-ben épített túzokmentő állomás kiállítása bemutatja e veszélyeztetett madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület melletti kifutókban megtekinthetők a 15-16 kilós hím, és a 4-6 kilós tojó madarak. A bemutatóház galériáján a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát, valamint néphagyományait szemléltető kiállítás látható.

A vadon élő túzok szabadtéri védelmét egészíti ki a telepen folyó munka, ahol a tavaszi mezőgazdasági munkák miatt veszélybe került fészekaljak megmentése az egyik alapfeladat. A kaszálások, a vegyszeres növényvédelem során előkerült tojások, melyek elpusztulnának természetes környezetükben, bekerülnek a telep keltetőgépeibe. A kikeltetett, majd felnevelt madarak az őszi vagy a tavaszi időszakban visszakerülnek vadon élő társaik közé. Ezt követően a nemzeti park munkatársai még hónapokig figyelemmel kísérik védenceiket, ha szükséges, gondoskodnak róluk.

A Dévaványai-, Ecsegi-puszták mintegy 13 ezer hektáron terülnek el, ebből 2659 hektár csak engedéllyel látogatható. A valamikori Nagy-Sárrét táji értékei, a természetes Berettyó-meder növény- és állatvilága, valamint Magyarország egyik legerősebb túzokállománya emeli ezt a területet a Körös-Maros Nemzeti Park legértékesebb részei közé.

Forrás: devavanya.hu, wikipédia

Tiszasziget – Mélypont

Határon belül - 93.000 km2

A Tiszaszigetre látogatók semmiképpen sem hagyják ki a Mélypont Emlékhely meglátogatását. Magyarország legmélyebb pontját szimbolizáló kopjafa 1984-ben létesült, 75,8 méterrel itt található hazánk legmélyebb pontja. Itt nádfedeles pihenő, szekér, gémeskút, kerámia plasztika, fából készült padok és asztalgarnitúrák, kerékpártároló, valamint tisztálokádási létesítmény várja a turistákat. A kerámia plasztika burkolatát képező dombormű a Tisza folyó árterületén található kiszáradt, repedezett talajt mintázza. A térplasztika közepén elhelyezkedő, az ország képzeletbeli mélypontjára fókuszáló gyűrű így természetes környezetbe került.

Forrás: tiszasziget.hu

Gyula – 225 éves a Posta

Gyula városa

Zágon és Mikes Kelemen

Erdély - Partium

Zágoni Mikes Kelemen (Zágon, 1690 augusztusa – Rodostó, Törökország, 1761. október 2.) II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása.

Mikes Pál és Torma Éva fia. Apja Thököly Imre pártján levő erdélyi úr volt, akit mint bujdosót hűtlensége miatt a havasalföldi vajda kiadott Heisternek, aki Fogarason 1700 körül kivégeztette. Mikes szülei reformátusok voltak, de nevelőapja, Boér Ferenc hatására már gyermekkorában a katolikus hitre tért át, amelynek élete végéig buzgó híve volt. A jezsuiták kolozsvári konviktusában tanult. 1707-ben már II. Rákóczi Ferenc „belső inasa” (apródja) lett, aki két év múlva „bejáróvá” léptette elő.

1711-ben, a szabadságharc bukása után Rákóczi elhagyta az országot, és Mikes puszta szeretetből és hűségből elkísérte urát bujdosása útjára. Vele volt Lengyelországban, együtt tette meg vele a tengeri utat Franciaországba, ahol 1713. január 13-ától 1717. szeptember 15-éig időztek, amikor III. Ahmed szultán meghívására Törökországba utaztak. A Párizsban töltött idő elég alkalmat nyújtott neki, hogy megismerkedjék a francia kultúrával és irodalommal. Törökország partján, Gallipoliban október 10-én kötöttek ki, s ettől fogva a szultán birodalmában várták az európai események alakulásától, a török háborútól, a francia szövetségtől, hogy mint szabadítók visszatérhessenek a hazába. Meg is jelentek a szultán drinápolyi táborában, de a háború kedvezőtlenül folyt a törökökre nézve, s az 1718 nyarán 24 évre kötött passzarovici béke meghozta nekik az első kiábrándulást. Augusztus 24-étől szeptember 21-éig Bujukderében, azután pedig Jenikőben szállott meg Rákóczi híveivel, ahonnét ellátogattak Konstantinápolyba; sátoroztak az ázsiai parton is Bekhorban. Végül 1720 tavaszán a porta Rodostót tűzte ki, a Márvány-tenger partján bujdosóink végleges szállásául, ahová április 24-én érkeztek meg. (tovább…)

Gyula – Gyulai kilincsek anno

Gyula városa

Temesvár – Gyárvárosi Zsinagóga

Erdély - Partium

Temesváron már a második-harmadik században is éltek zsidók. A zsidó temető régi negyedében található Azriél Assaél sírja, akit 1636-ban temettek oda. Az első hivatalos okirat, amelyben a temesvári izraelita hitközség szerepel, az az átadási okirat, amellyel 1716-ban a törökök átadták a várat Szavolyai Jenőnek. Rabbi Meir Amigo és négy isztambuli társa 1736-ban kapott temesvári letelepedési engedélyt.

A gyárvárosi zsinagóga mór stílusban épült, égy régebbi mozaikus vallású zsinagóga helyébe.

Josef Kremmer vállalkozó építette, Baumhorn Lipót tervei alapján. 1889-re készült el a monumentális, gazdagon díszített zsinagóga. A tetőn öt kupola látszik, amelyek közül a középsőnek 8 rozettája van. A zsinagóga belsejében egy nagyon szép Wegestein, híres temesvári orgonakészítő mester által készített, orgona van. Jelenleg sajnos az épület igen leromlott állapotban van.

Forrás: welcometoromania.ro