Havi Archívum: 2013 május 28, kedd

Gyula – II. Gyulai Civil Hét

Gyula városa

konyves

Ebben az évben második alkalommal kerül sor a Gyulai Civil Hét programsorozat megrendezésére, május 27-június 2-a között. A széles választékot kínáló eseményekre mindenkit szeretettel várnak.

Bővebben: civilsegitok.hu

Köröstárkány – az eltagadott borzalom emlékműve

Erdély - Partium

Magyarirtás Köröstárkányban 1919 tavaszán
1919 nagypéntekén Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszavonulása után előretörő román félkatonai alakulatok a középkort idéző barbár és véres magyarirtást hajtottak végre. Az eset mindmáig kimaradt mind a magyar, mind a román történelemkönyvekből.
1919. április 18-án, nagypénteken elkeseredett harc folyt a térségben. E küzdelemben Köröstárkány népe példátlan hősiességgel vett részt. Férfiak, asszonyok vállvetve harcoltak a magyar szabadságért. A román túlerő miatt a harcoló magyar alakulatok kénytelenek voltak visszavonulni.
Másnap a románok békés szándékot színlelve közérdekű hirdetés meghallgatására gyűjtötték össze a falu népét a községháza elé. Szakota, volt kristyóri jegyző géppuskákat rejtett el a szomszéd telkeken. Mikor már a lakosság együtt volt, megszólaltak a gépfegyverek. Percek alatt halomra lőtték a fegyvertelen magyar lakosságot.” A református templom előtti téren 91 áldozata lett a tömegmészárlásnak. A szomszédos Kisnyégerfalván szintén kivégeztek 17 magyart. Itt szomorúfűz jelzi a gyilkosság színhelyét.
A köröstárkányi öldöklés alatt a szomszéd román falvak lakosai is megjelentek, és rabolni kezdtek a jómódú magyar faluban. A három napig tartó szabad rablásban teljesen kifosztották a falut.
A gyalázatos gyilkosságokra évtizedekig nem volt szabad emlékezni, olyannyira nem, hogy a temetőben lévő sírkövekről a román hatalom lekapartatta az 1919. április 19-ét, nehogy feltűnjön valakinek a sok sírkereszt ugyanazzal a dátummal. Igyekeztek eltüntetni még az emlékét is a vérengzésnek.

Népszámlálás adatai:
Köröstárkány: 2002-ben 1188 fő, 97,9% magyar, 2,1% román
Nagyszalonta: 2011-ben 17042 fő 58,1% magyar, 38,8% román

Forrás: Erdélyi Napló

Nagyszeben – Európa Kulturális Fővárosa 2007

Erdély - Partium

Az uniós tagországok kulturális tárcavezetőinek részvételével 2004. május 27-én lezajlott Miniszterek Tanácsa ülésen elfogadták a 2004/654/EC sz. határozatot, amely szerint a 2007-ben az “Európa Kulturális Fővárosa” címet Luxembourg városa mellett a Románia területén található Nagyszeben kapja. A több nemzetiséget, kultúrát és vallási felekezetet integráló település elsősorban sokarcúságára és az itt megvalósuló kulturális együttműködésekre helyezte a hangsúlyt pályázatában, melynek “Cultures living hand in hand” (Kultúrák kéz a kézben) lett a címe.

Nagyszeben és Luxemburg együttműködését jól példázza, hogy a Főhercegség 2003 során konzulátust nyitott a városban, amelynek ünnepélyes felavatásakor Henri főherceg és Maria Teresa főhercegné is jelen voltak. A látogatás jó alkalmat biztosított az itt élő németajkú kisebbség és Luxemburg közös nyelvi és történelmi gyökereinek hangsúlyozására, így Klaus Werner Johannis polgármester pályázattal kapcsolatos felvetését a luxemburgi fél rendkívül kedvezően fogadta.

A román-luxemburgi közös pályázat jogi alapjait az Európai Parlament és a Tanács ezen közösségi kezdeményezésre vonatkozó 1418/1999/EC sz. határozata adta meg, amely lehetővé teszi az EU tagsággal nem rendelkező európai országok részvételét is. Ennek megfelelően Razvan Theodorescu, román vallási és kulturális miniszter 2004. január 8-án keltezett levelében jelezte a Miniszterek Tanácsának, hogy Románia Nagyszeben városát kívánja jelölni, s ezt követően 2004. március 18-án a Bizottságnak hivatalos formában is megküldték a pályázatot. Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottságának képviselőiből összeállított kiválasztó fórum (az ún. Selection Panel) 2004. április 5-én kiadott hivatalos beszámolójában értékelte a pályázatok tartalmát, s a Parlament véleményével kiegészített dokumentáció a Bizottság ajánlásával került a végül pozitív döntést hozó Miniszterek Tanácsa elé.

A rendkívüli lehetőségeket magában rejtő kulturális fővárosi szerepre Nagyszeben ambiciózus fejlesztési tervekkel és rengeteg eseménnyel készül, amelyekről bővebb információk a http://www.sibiu2007.ro honlapon találhatóak.

Forrás: www.kulturpont.hu

Nagyszeben – Evangélikus püspöki templom, reneszánsz síremlékek

Erdély - Partium

Bagyinszki Zoltán: Reneszánsz sírkövek Nagyszebenből.

A híres történelmi Erdély különleges világa a Szászok földje. A látványos középkori kultúrájuk még ma is több településen markánsan van jelen. (pedig a románok teszik a dolgukat)

Amikor készült a Reneszánsz építészet c. album akkor jártam ott több alkalommal is. Segítségemre volt a helyi magyar főépítész,Ő ajánlotta keressem föl a gótikus püspöki templomot nem akármit láthatok, fotózhatok a témában. Köszönöm javaslatát!

Amikor megláttam a templomban található “kiállítást” szinte elállt a lélegzetem. Változatos színvilágú, nagyon értékes középkori alkotások sorakoztak egymás mellet vagy 40-50 sírkő.

A város történelmének, híres személyiségeinek vezetőinek kő- márvány névjegye. Igényes munkák sora, igazi szobrászati munkák, sűrűn kicsit primitív módon befalazva elhelyezve sorakoznak. A látvány, a részletek, a címerek, a szobrászok, kőfaragó mesterek keze munkáját dicsérik – kár hogy ezt nagyon kevesen látják. Nem tudnak róla az érdeklődő hazai turisták.

Ez igazán méltó Európa – benne Magyarország – Kulturális Fővárosához. Nagyszeben legértékesebb látnivalói közé tartozik.

A kőzet anyagukban is értékes műalkotásokat így utólag közelítően 80-100 cm szélességűeknek és 150-180 cm méretű magasságúaknak becsülöm, vastagságuk 8-10 cm lehet. A fontosabbakat, látványosabbakat bemutatom Önöknek is, a neveket tudatosan nem illesztem a helyükre: helyi polgárok, kereskedők, szenátotorok, polgármesterek voltak:
Michael Agnetler 1645, Johannes Lulay 1521, Albert Huet 1607, Petrus Rihelius 1648, Dominicus Rosenauer 1612, Johann Wajda 1599, Tobias Sifft 1651,Valentin Frank 1648, Georgius Hann 1610 Dorothea Schimmer 1604, Valentin Serafin ??. Augustin Hedwick 1577 , Christophor Greising 1655.

Talán a legismertebb személyiség, akinek a házát a fő téren pár évvel ezelőtt felújították Peter Haller polgármester volt (1560) Impozáns reneszánsz polgárház, csodálatos kapuzattal oroszlánokkal a homlokzaton.

Ezt érdemes felkeresni !

Az első középkori plébániatemplom a mai evangélikus nagytemplom helyén állott. A XII. század második felétől kezdték el román stílusban építeni és a XIII. század elejére készül el. Az alapok alapján megállapították, hogy az ősi nagytemplom háromhajós volt, köríves szentéllyel. Alapjai befolyásolták utódjának építését. Ezt az első templomot teljesen lebontják és építik helyette a mai monumentális gótikus templomot, amely a XIV. század közepére készül el, mert ekkorra zárókövei is készen vannak: Szent Veronika, Szent Farkas, áldást osztó Krisztus. Az északi oldalhajó utolsó ívének zárókövén levő ábrázolás megfejtése bizonytalan: felhők felett talán Mária, amint gyümölcsöt nyújt gyermekének.  (tovább…)

Medgyes – Evangélikus templom

Erdély - Partium

Az erdélyi viszonyok között nagynak számító templomépület fejlődéstörténetéről több, részleteikben nem egyező vélemény született, melyek az 1970-es években lezajlott ásatások eltérő interpretációjára alapoznak. Az ásatások a mai hajóban az első templom poligonális, két oldalsekrestyével ellátott szentélyét tárták fel, amely a 13. század végén épülhetett. Ehhez Entz szerint egy háromhajós, bazilikális, de végül is ki nem épített hosszház tartozott, s a hajó északnyugati sarkán emelkedő tornyot is ezzel egy időben kezdték el építeni (a homlokzatot nyilván toronypárosra tervezték). Ezen korai épület térképzésének a brassói Bertalan-templom tömegéhez hasonló mivolta miatt Entz a kerci ciszterci építőműhelyhez köti, bár annak jellegzetes faragványai nem kerültek elő Medgyesen. Ezek szerint a templom legkorábbi, ma is létező része a torony alja.  (tovább…)

München – Új Városháza (Németország)

A nagyvilágról

A müncheni Új városháza az egykori piactér, a Marienplatz egész északi oldalát elfoglalja. A neogótikus épületet-tömböt Georg Hauberrisser építette 1867 és 1908 között. A főhomlokzaton bajor királyok, választófejedelmek és Münchent szimbolizáló szobrok, allegorikus figurák állnak. A tér felőli homlokzat körülbelül 100 méter hosszú, a torony pedig 85 méter magas. A torony rejti Európa egyik legnagyobb harangjátékát (Glockenspiel). A több mint negyven harang 4 különböző dallamot játszik három kettedes oktávban. A harangjáték része az erkélyen megjelenő több mint 30 figura, amelyek két jelenetet elevenítenek fel. Az alsó sorban az ún. Schäfflertanz (kádártánc), a felsőben V. Vilmos bajor herceg Lotaringiai Renátával kötött házassága alkalmából rendezett lovagi tornára emlékeztet.

Forrás: wikipédia

Kőszeg – Jurisics-vár

Határon belül - 93.000 km2

A kőszegi vár (legismertebb várkapitánya után Jurisics-várként is ismert) Kőszeg történelmi hangulatú óvárosában található.

Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig, a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.  (tovább…)

Nagyenyed – város és a Bethlen Gábor Kollégium

Erdély - Partium

A Kollégium épületegyüttese Nagyenyed szívében egy sarokparcellán áll, a Vártemplom bejáratával szemben. Az L alaprajzú főépület két szárnya a parcella utcai, keleti és déli szélein emelkedik. Az együtteshez egy dendrológiai park is tartozik, mely a telek nyugati oldalán emelkedő dombon terül el, a dombtetőn áll Bethlen Gábor emlékműve. Az együttes műemlékileg legértékesebb épületei a főépület, a laboratóriumok (a régi elemi iskola), a mai elemi iskola, a tornacsarnok és a Bagolyvár.

A Nagyenyed főterén álló középkori eredetű várban található az eredetileg 15. századi, de a 19. században átépített református templom. Ennek a templomnak a karzatán ültek egykor a Bethlen Kollégium diákjai.

Az eredeti gótikus templom belsejét barokk stílusban alakították át, csak a szentély őrizte meg gótikus jellegét.Az egykor háromhajós templomból mindössze a fa hajó maradt fenn. A XVIII. században többségbe jutott magyar református lakosság véglegesen megkapta a német lutheránusoktól a nagytemplomot, akik az ugyancsak a várban levő kistemplomot használják a mai napig.

Forrás: wikipédia, lexikon.adatbank.ro

Dég – Festetics-kastély – Hollandi-ház, Kastélypark

Határon belül - 93.000 km2

Hollandi-ház

A park tavának szigetén álló, festői megjelenésű épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték. Földszintes része tehénistállóként szolgált (az itt lakó és a szigeten legelésző hat tarka tehén a park fontos látványelemének számított), emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia tartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, a mai híd később épült.

Kastélypark

Magyarország egyik legnagyobb szabású és leglátványosabb tájképi kertje (angolkertje) a dégi kastélypark, amelyet több patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. Mérföldnyi hosszúságú, festői halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. Szigetének ékessége egy különleges kerti építmény: a németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi-ház, melynek földszintes részén tehénistálló volt, míg emeletes részén az egyik tüdőbeteg grófné szanatóriumként szolgáló lakosztálya kapott helyet.

A parkban egész évben élményt nyújtó, kiadós sétára indulhatunk.

Forrás: nemzetimuemlek.hu

Balassagyarmat – Műemlék ortodox zsidó temető

Határon belül - 93.000 km2

Köszönöm a Kertész István Alapítvány segítségét! BZ.

A műemlék temetőben az 1700-as évektől találhatóak sírkövek, köztük több száz kohén és lévi sírhely, melyeket a világ mind az öt földrészéről látogatnak hozzátartozók.

Forrás: www.balassagyarmatizsidosag.hu