Havi Archívum: 2013 március 30, szombat

Fiume kikötővárosunk

Horvátország, Szlovénia

A képeken:
Városháza,
Adria palota
Kikötő és az öntöttvas “gombák”
Törvényszék
Szt. Vitus oszlop
Nemzeti Színház
Várostorony és a címer
A sétáló utca-korzó
Kormányzósági palota
Wohnitz palota
Királyi Tengerészeti Akadémia
St. Vitus dóm
Kapucinus rendi templom
Trsat vára
József főherceg – Villa Giuseppe
Szállodák

A terület legelső telepesei a kelták és az illírek voltak. A város a 20. században hat országhoz tartozott: Osztrák–Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország.

A város legnagyobb húzóágazata a hajóépítés. Híres gyárak a Viktor Lenac, a Május 3. és a Torpedó. 1915-ben itt készült Magyarország legnagyobb csatahajója, a Szent István. Ismert továbbá arról is, hogy számos kulturális programot rendeznek itt, például a két legnagyobb a városi karnevál és a Fiumei nyári éjszakák.

A magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. Továbbá kisebb megszakításokkal 1776-1918 között Szádrévvel és a környező településekkel együtt a Magyar tengermelléket alkotta, mely a Szent Korona tagja így a Magyar Királyság része volt. A város fénykorát a Monarchia idején élte, melyet magyar korszaknak lehet tekinteni. Számos épületet emeltek ekkor illetve az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették.

Forrás: wikipédia

Vízakna – Gyógyszálló és gyógyfürdő

Erdély - Partium

A 3 szintes egykori gyönyörű szecessziós szálloda már majdnem összedőlt, amikor vagy 10 évvel ezelőtt először láttam az épületegyüttest Vízaknán.
A szomorú látvány megfogott, akkor még diáztam, sajnálom hogy csak kevés felvétel készült az eltüntetett, lebontott, eltékozolt magyar szállodáról.

A szép részletek azonban még itt ott felfedezhetőek voltak, a statikai látvány bizonytalanságot közvetített felém és már nem mertem bemenni az omladozó lépcsőházba. Így a belső fotók elmaradtak.
A szép főhomlokzat az erkély sorokkal a tóra és a fürdőépületre nézett, mögötte a domb az erdővel remek pihentető sétára invitált.

Emlékszem, nem nézték jó szemmel, mit fotózgatok én itt? Gyorsan készült néhány felvétel és én is szomorúan ültem vissza az autóba, akkor még nem gondoltam, hogy pár év és már csak különleges értékű dia sorozatként idézi vissza a látványt a Szeben melletti szecessziós gyógyszálló egykori valóságát.

Pár év múlva újra erre jártam és akkor láttam a szomorú valóságot a már nincs épület kategóriát. (sajnos ebből bőven van a határon túli Magyarország területén)

Közben a diaképek feledésbe merültek, valahol 10 évig várták a beteljesülést, a napokban megtaláltam őket és fájdalmasan megosztom önökkel.

Öröm az ürömben, legalább a gyógyfürdő megmenekült – azt renoválták és újra működik. A szálloda helyén egy színvilágában hasonló, tucat szálloda található.

Ha valaki tud küldeni eredeti régi képeslapot – jó képet az eredeti épületről, köszönettel szívesen betenném a sorozat záróképeként.

Bagyinszki Zoltán

A Lechner Ödön „magyaros szecessziós” stílusától ihletett gyógyszálló Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint, 1906–1908-ban épült. A tíz sóstó közül négy (a Belső- és Külső-Vörös és a Belső- és Külső-Zöld-tó) található a fürdőkomplexum területén, a legtöbb pedig a város, a vasút, a főút és a késgyár közötti területen.

Forrás: wikipédia

Somoskő – Bazaltömlés

Határon belül - 93.000 km2

A bazalt vulkanikus kőzet, színe a szürkétől a feketéig terjed.

Hígan folyó bazaltlávák viszonylag gyors lehűlése során képződik. Folyékonysága miatt nagyon szétterülő nagy felületű lávatakarót alkothat. Kontinenseken elterjedt és az óceánfenék fő alkotókőzete. A Mauna Loa, az egyik legjobban tanulmányozott aktív vulkán Hawaii szigetének zömét alkotja.

Ahogy a szabad levegőre kiömlő láva hűlni kezd, a zsugorodási központok között repedések alakulnak ki a felszínén. Nagy kiterjedésű, vastag, homogén összetételű, egyenletesen hűlő lávában (ideális körülmények közt) a repedések közel szabályos, főként hat-, illetve ötszögletű sejtekből álló mintázatot hozhatnak létre. A repedések felszínre merőlegesen hatolnak be a fokozatosan megszilárduló láva mélyebb rétegeibe. Így alakul ki a megszilárdult kőzet poligon hasábokból álló belső szerkezete.

A Nógrád-Gömörben található bazalthegyek közül Somoskő és a Bárna község közelében álló Szilváskő oszlopos elválású bazaltjai a legismertebbek.

Forrás: wikipéida

Budapest – Citadella

Budapest

A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.

Forrás: wikipédia

Gyöngyös – Ferences templom és kolostor

Határon belül - 93.000 km2

A Sarlós Boldogasszony Ferences templom és kolostor Gyöngyös város egyik temploma. A városlakók köznyelvén „Barátok temploma”, vagy Ferences templom.

A gyöngyösi Barátok terén áll a Ferences Plébánia templom és kolostor épület együttese. A rendházat és a templomot a XIV. század második felében kezdték építeni és írott források szerint a középkori gótikus együttes 1494-re készült el, amit a török hadak 1526-ban feldúltak, de a ferencesek 1531-ben ismét újjá építették. A XVIII. században a templomot barokk stílusban átépítették, de megtartották annak egyhajós gótikus jellegét. Szentélyének látványos késő gótikus boltozata ma is látható. A templom kriptájában nyugszik a legendás hírű Vak Bottyán János generális, melyről a szentély belső déli falán elhelyezett vörös márvány emlékezik meg. A templom régi tornya a XIV. századból, homlokzati barokk tornya 1746-ból való. A templom az 1917-es tűzvészben súlyosan megsérült, helyreállítását 1920-1937 között végezték.

A templom északi oldalához csatlakozó ma is ép egyemeletes kolostort 1701 és 1727 között építették. A templom főbejárata melletti díszes kolostorkapun jutunk be déli traktusába, ahol az emeleten eredeti helyén a felbecsülhetetlen értékű Ferences Könyvtár 16 000 kötetes ősnyomtatványokban gazdag anyaga található. A könyvtár előterében a ferences rend életét bemutató állandó kiállítás tekinthető meg.

Forrás: gyongyos-matra.hu

Jászjákóhalma – Szélmalom

Határon belül - 93.000 km2

Jászjákóhalma község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

A szélmalom olyan gép, mely a szél mozgási energiáját mechanikai munkává alakítja át tengelyre szerelt lapátok segítségével. Leggyakrabban gabonát őröltek a malomban, de más darabos anyag (például lőpor) darálására, őrlésére is szolgált, vagy vízkiemelő szivattyúkat hajtott, melyeket árvízmentesítésre vagy a tengertől elhódított területek víztelenítésére, esetleg öntözésre építettek.

Forrás: wikipédia

Kékestető

Határon belül - 93.000 km2

A Kékes vagy Kékes tető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méter magas, a Mátra hegységben (Északi-középhegység) található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája (1,8 km). Tetején tv-torony található, amely kilátóként látogatható. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. Közigazgatásilag Kékestető néven Gyöngyöshöz tartozik. A csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége, amely a kedvező klimatikus viszonyok miatt épült.

Kékestetőn már 1958-ben épült egy torony, az azonban már k evésnek bizonyult, elavulttá vált. Tőszomszédságában 1981-re megépült az utóda, és hozzá a kiszolgáló épület. A tengerszint felett 1200 méteres magasságig nyúlik a karcsú antennatorony, amelyet a Uvaterv szolgálati találmánya alapján a Postaber, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat és a Közgép szakemberei építettek. Helyet kaptak benne az adótermek, a mérőhelyiségek, a laboratóriumok, a raktárak. A 180 méter magas toronynak csak az alsó 80 méteres részét készítették vasbetonból, a következő 80 méter viszont acélszerkezetű, míg a felső 20 méter üvegszövettel merevített műanyag henger. Az építéshez 1300 köbméter vasbetont és félezer tonna acélszerkezetet használtak fel.

Jelenleg az Antenna Hungária Zrt. üzemelteti a tornyot. Helyet kapott benne az egyik szinten egy zárt körpresszó. Fölötte pedig szabad kilátó rész működik. Nyitva tartás 9.00-tól nyáron 18.00-ig, télen 16.00-ig. A toronyba a belépő gyerekeknek (3-14 évig) 350 Ft, míg felnőtteknek 480 Ft.(2011 augusztusi adat)

Forrás: wikipédia

Szilvásvárad – Fátyol vízesés

Határon belül - 93.000 km2

A Fátyol-vízesés a Szilvásvárad fölötti Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége.

A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre.

Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye. A Fátyol-vízesés az erdei kisvasút Gloriette tisztáson lévő végállomásáról pár perces sétával, vagy a szilvásváradi nagy parkolótól egy hosszabb túra keretében érhető el. A patakot tápláló Szalajka-forrás a hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása.

A vízgyűjtő területére hulló csapadékvíz a talajtakarón át a mészkőbe szivárog, szénsav-tartalmával annak egy részét feloldja és magával szállítja a forrás felé. Felszínre bukkanása után megkezdődik az oldott mésztartalom kiválása a patak vizéből. A Szalajka-forrás alatti völgyszakaszban, a forrástól 500 méterre összeszűkül a völgy, ahol eredetileg is réteglépcső, vízesés alakult ki.

A víz folyása itt felgyorsult, vizéből szén-dioxid illant el, és az oldott mésztartalom egy része kivált a köveken, ágakon. Hosszú földtörténeti idő alatt hatalmas forrás mészkőpárna képződött, teljesen kitöltve a völgytalpat. Homlokzatán továbbra is megtörik a víz esése, folyamatos a mészkiválás, gyarapítva a felhalmozódást. Az előrenyomuló párna homlokzatán sorakoznak ma is a Fátyol-vízesés gátjai. A mészkiválást meggyorsítják a vízben, a gátak homlokzatán, a mederbeli köveken, ágakon megtelepedő moszatok és mohák. Megnövelik azt a felületet, melyen a víz lefut, így a szén-dioxid elillanása, a mészkiválás gyorsabb ütemű.

Életműködésükhöz maguk is vonnak ki szén-dioxidot a vízből. Elhaló részeiket a forrásmészkő bekérgezi, magasítva a gátak peremét, melyek mögött kis tavak jönnek létre. A patakmederbe hulló faágakat, fatörzseket is bekérgezi a forrásmészkő. Gyakori, hogy a patakba dőlt fatörzs körül idővel forrásmészkő gát jön létre, kis tavat duzzasztva fel. A bezárt növénymaradványok elkorhadásával kis üregek keletkeznek, ezért a forrásmészkő likacsos szerkezetű. Erre utal találóan a Bükk vidékén használatos elnevezése a “darázskő”. A Szalajka-patakból a völgy alsóbb szakaszain is válik ki forrásmészkő, egyes részeken évente 5-10 mm-rel növekvő vastag bekérgezésként.

Forrás: elmenyekvolgye.hu

Nagyszalonta

Erdély - Partium

Nagyszalonta város Romániában Bihar megyében. Neve a szláv Suleta személynévből ered, amely a Sulimir személynévből származik.

Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Nagyszalonta a 16. századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt.

1241-ben a tatárok pusztították el, de hamarosan újraépült. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalancha, Zalanta néven. 1337-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 8 garas pápai tizedet fizetett.

1433-ban a Toldyakon kivül a Nadaby család is birtokos volt itt. 1552-ben a község összesen 13 és fél pusztából állt.

1556-tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott.

1598-ban a Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt.

1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát.

1610-ben Báthori Gábor fejedelem a szalontai hajdúknak vámszedési jogot ad.

Egy 1618-ból fennmaradt, Jóte Ferencz főkapitánysága alatt Nagy-Szalontán kelt oklevélen látható a szalontai hajdúk első pecsétje, melyet Bocskaytól nyertek egyéb szabadalmaikkal együtt. A pecsét-címer oroszlánnal viaskodó sast ábrázolt.

A főtéren álló csonka torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték építeni és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említve volt, ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Hajdu lakosai 1631-ben és egy évvel később I. Rákóczi Györgytől több pusztára nyernek adományleveleket.

1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, és a községből minden jószágokkal elmenekülnek. Várából mára csak a Csonka torony maradt fenn. (tovább…)

Máriazell – Bazilika (Ausztria)

A nagyvilágról

Máriazell egy darab otthon a magyarok számára – ez volt többször visszatérő gondolata P. Karlnak, a máriazelli bencés kolostor superiorának, aki főpásztorukkal, Erdő Péter bíborossal zarándoklatra érkezett fiatal esztergom-budapesti megyés papokat fogadta.

Valóban, Máriazell egy darab magyar föld az Alpokban, hisz a szentély egyik alapítója Nagy Lajos magyar király. Bár a kegyszobor az Anjou-király uralkodása idején már századok óta állt egy egykori bencés testvér cellájában – innen a név: Máriazell –, mégis csak a XIV. században épült meg a gyönyörű gótikus kegytemplom. A magyar uralkodó így adott hálát a Szűzanya segítségéért a bolgárok fölött aratott győzelem után. Ekkor ajándékozta Nagy Lajos a máriazelli szentélynek híres kegyképét is, amelyhez – a szoborhoz hasonlatosan – sok csoda, gyógyulás kötődik. A kegykép most a kincstárban látható, egy olyan oltáron, amely török-keleties sátrat formáz, a győztes csata emlékére. Régi szokás szerint naponta egy magyar zarándokcsoport misézhetett a kegykép előtt.

A magyar zarándokok sora töretlen volt a századokon át – ahogy a környező népek fiaié is, akik nem egyszer meglepődnek azon, hogy a kegytemplom előtt két szobor áll, de egyik sem osztrák férfit mintáz. Egyikük egy morva herceg, másikuk pedig a magyar király, Nagy Lajos. Az ezüst míves kegyoltár rácsán is felfedezhetjük jobboldalt Szent István koronáját – hisz az oltárrács készítője, Mária Terézia is viselte Szent István és Nagy Lajos utódaként ezt a koronát. Ez a kötődés, a szentély magyar jellege az oka annak is, hogy amikor a templom barokk átépítése folyt, meghagyták – minden építészeti és esztétikai érv ellenére – a Nagy Lajos által építtetett gótikus központi tornyot. Így eshetett meg, hogy a bazilikának jelenleg három tornya van: egy XIV. századi gótikus középen s két XVIII. század két oldalt, mintegy közrefogva a középsőt.

A XIX. században is jeles esemény helyszíne volt a máriazelli bazilika: Scitovszky János hercegprímás nemzeti zarándoklatot vezetett a Szűzanya kegyszobrához. A sokezres esemény emlékére Scitovszky bíboros ezüst emlékszobrot készített, amelynek eredetije Máriazellben, kicsinyített mása Esztergomban található mind a mai napig.

Végignézve a fogadalmi képeket és a csodákat elbeszélő képeket, megdöbbenünk, hány és hány magyar feliratú, magyar témájú található közöttük. Az oldalkápolnák sora pedig magyar szentekről: Istvánról, Imréről és Lászlóról. Egyikükben nyugszik mind a mai napig Szelepcsényi György esztergomi érsek, magyar prímás, aki még Nagyszombatból irányította egyházmegyéjét. Latin nyelvű sírfelirata napjainkban is látható, olvasható a kápolna falán. 1975-ben ide temették el ideiglenesen Mindszenty József bíboros, hercegprímást is – akinek infulája, püspöksüvege a mai napig megtalálható a bazilika kincstárában, amelynek igen becses, drága költségen nemrég restaurált darabjai a Hollós Mátyás király illetve Szelepcsényi György prímás által adományozott miseruhák is.

Máriazell egy darab otthon a magyarok számára – így volt ez századokon át, s így van ez ma is. A vasfüggöny lehullása után újra indultak a zarándoklatok, de egyelőre sajnos messze nem oly intenzitással és oly sok résztvevővel, mint a környező országokból: Szlovákiából, Szlovéniából, de mindenekelőtt Ausztriából és Horvátországból; pedig a magyarokat még magyar zarándokház, a Korda-heim is várja. Ne feledjük el, hogy van egy darabka otthonunk az osztrák Alpok között, ahol a máriazelli Szűzanya mindig hazavár bennünket, magyarokat!