Havi Archívum: 2013 február 22, péntek

Békéscsaba – Munkácsy tárgyai, eszközei

Határon belül - 93.000 km2

Tegnap volt 169 éve, hogy Munkács városában megszületett Munkácsy Mihály, a későbbi magyar “festőóriás” (1844. február 20. Munkács – 1900. május 1. Endenich, Németország)

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban őrzött Munkácsy – személyes tárgyak megtekintése – közös emlékezés a mesterre, az emberre, az alkotó művészre.

A Londonban, Párizsban képeiért vagyonokat kapott művész egykor a Viharsarokból szegénységi bizonyítvánnyal indult pályája elején. Éveket töltött Békéscsabán és Gyulán. Ma az egyik legnagyobb számú Munkácsy képekkel rendelkező és személyes tárgyakat bemutató intézmény itt található. Az épületet szépen felújították és kibővítették, komoly állandó és időszaki kiállítások várják az érdeklődő közönséget.

Természetesen a legnagyobb attrakciót Munkácsy jelenti. Itt és a közeli a Munkácsy emlékházban.

És még egy kép a végére – Munkácsy gyulai tartózkodása
tiszteletére a város művészbarátai emléktáblát állítottak számára.

Dallas – A modern világváros – (USA, Texas)

A nagyvilágról

Dallasról az ismétlődő Dallas film apropóján.

A szerző fotográfus 10 évvel ezelőtt járt, fotózott, kiállított a világhírű városban.

Dallas utcáin valódi fotósélmény volt a séta, különösen hogy a sorozat, a világhírű TV- filmsorozat képeit (utcáit, épületeit, hangulatát) láthattam magam előtt élőben, ezt most megosztom Önökkel.

Talán a Jockey Ewing szerep – (Larry Hagman – Kránitz Lajos magyar hangjával) és az alakítás volt a legemlékezetesebb, az egész Story az ami a város igazi ismertségét, világhírét jelenti mindenki számára.

MAGAM IS A LEGTÖBB RÉSZT MEGNÉZTEM ÉVTIZEDEKKEL EZELŐTT A DALLASBÓL.
(még a Southfork Ranc- ra is elvittek a vendéglátók…)

Erre emlékezve ajánlom e pár fotót a városról – amely igazi amerikai modern világváros, Jockey városa.

BAGYINSZKI ZOLTÁN

Dallas az USA Texas államának északkeleti részén fekvő városa.

Lakosainak száma meghaladja az 1 200 000-et, amivel az USA kilencedik legnépesebb városa. Dallas ezenkívül a legnagyobb városa a még Fort Worth, Arlington, Denton, Plano és egyéb más nagyobb települések által közre fogott agglomerációnak. A térség több mint 5 800 000 lakosával egyben az ötödik legnépesebb agglomeráció az USA-ban.

Dallas a 1960-as, 70-es években indult rendkívül gyors fejlődésnek, a 2000-es évekre az USA meghatározó közlekedési csomópontjává vált, és fontos pénzügyi és IT-központ is.

Belvárosát magas toronyházak uralják, melyek nagy cégek irodáinak adnak otthont, itt érdemes felkeresni a Reunion Tower-t, melynek tetején elegáns étterem működik, innen csodálatos kilátás nyílik a városra és az azt körülvevő vidékekre. Érdemes végigmenni a város fő utcáján a Main Street-en, mely Dallas kereskedelmi központja, és ellátogatni a West End negyedbe, amely a város szórakoztató és pihenő központja, számos mozival, színházzal, bárral és éjszakai klubokkal. Finom ételeket fogyaszthatunk a Deep Ellum negyed elegáns éttermeiben, és megpihenhetünk a csodálatos Thanks-giving Square-en, ahol gyönyörű szökőkutak és virágos kertek várják az arra járókat.

Keressük fel a város múzeumait, a Dallas Museum of Art-ot, mely egy csodálatos művészeti gyűjteményt mutat be, és a Sixth Floor Museum-ot, mely a Kennedy gyilkosságról szól, John F. Kennedy-t a városban lőtték el 1963. november 22.-én.

Fantasztikus élményben lehet részünk, ha felkeressük a város népszerű parkjait, a Mountain Creek Lake Park-ot, ahol egy gyönyörű tó partján pihenhetünk, és a Fair Oaks Park-ot, ahol koncertek és színházi előadások zajlanak, valamint itt található az elbűvölő Dallas Arboretum and Botanical Gardens.

Forrás: wikipédia, usatravel.hu

Gyula – szecessziós épületek

Gyula városa

1. Gyulai Polgári Leányiskola – a bezárt I. sz. Ált. Iskola, Kossuth L. u. 24.
2. Komló szálló – rekonstrukció alatt, Béke sgt. 6.
3. Békés megyei Takarékpénztár – KÖRKÖVIZIG , Városház u. 26.
4. Czincár ház – Zöldkereszt, Eötvös u. 2.
5. Stéberl ház – Harruckern Középiskola kollégiuma, Béke sgt. 14-16.
6. Miskucza Péter hentes üzlete és lakóháza – Magyarországi Románok Orsz. Önkormányzata, Eminescu u 1.
7. Marosán gyertyaöntő háza – Háromszög kocsma, Vár u. Pomutz u. sarok
8. Lakóház – Közjegyző, Bodoky u. 1.
9. Pfaff ház , Scherer F. u. végén a hídnál
10. Lakó és üzletház – Százforintos bolt, a Hétvezér utca 5.
11. Royal Mozi, Béke sgt. 10.
12. Városi Takarékpénztár – Fregatt étterem, Városház u. 1.
13. Stéberl villa – Bagolyvár – Húskombinát, Béke sgt. 50.
14. Weisz villa – Civil Szolg. Központ, Béke sgt. 67.
15. Gazdaköri székház ( 48-as Függetlenségi Kör ) – FIDESZ székház,
48-as utca 11.

A századforduló ( XIX.-XX. század) ismertebb építészei, tervezői :
Mende Valér, Pfaff Ferenc, Székely László, N. Szabados József

Szombathely – Székesegyház és a Püspöki palota

Határon belül - 93.000 km2

A szombathelyi székesegyház Magyarország harmadik legnagyobb temploma, tornyai már messziről jól láthatóan magasodnak a város fölé. Még inkább így volt ez abban az időben, amikor még nem voltak meg a modern lakótelepek több emeletes épületei.

A székesegyház építését Hefele Menyhért tervei szerint 1791 tavaszán kezdték meg, az alapkövet augusztus 29-én maga a püspök helyezte el. Az alapok ásásánál rögtön az ókori város fórumának maradványaira, a római épületek alapfalaira és mozaikjaira bukkantak. Szily János mint kora egyik nagy műveltségű embere nem engedte meg a római romok elpusztítását. Azokat gondosan feltárták és a legszebb maradványokat megmentették az utókornak. Az építés gyors ütemben folyt, úgy hogy 1793 őszén már tető alatt volt a szentély. 1794 tavaszán elkezdődött a tornyok és a hajó építése is, melynek vezetésére közben március 15-én elhunyt a tervező Hefele Menyhért. Az idős mestert a ferences templom sírboltjába temették, és az építés további vezetésével tanítványát, Anreith Györgyöt bízták meg. Az év végére a kedvezőtlen időjárás ellenére sikerült az egész székesegyházat tetővel befedni.

1795 májusában a püspök a szobrászati munkát elvégzésére Prokop Fülöp bécsi szobrászművésszel, a falfestmények elkészítésére Franz Anton Maulbertsch festőművésszel kötött szerződést, azonban Maulbertsch még a munkák megkezdése előtt 1796. augusztus 7-én elhunyt. A püspök ezután a festői munkák elvégzésével Maulbertsch tanítványát, Jozef Winterhalder festőművészt bízta meg, aki mestere tervei alapján feladatát olyan remekül végezte, hogy a szentély mennyezetképét sokáig Maulbetschnek tulajdonították. 1797-re felépültek a tornyok, az oromfalakra feltették Prokop szobrait és elkezdődött a főoltár építése. Augusztusban I. Ferenc császár feleségével és kíséretével három napot töltött Szombathelyen és megtekintette az épülő székesegyházat is, melyről dicsérően nyilatkozott. 1798 áprilisában Winterhalder megkezdte a szentély mennyezetének kifestését. Folytatták a hajó boltozását, felrakták a gazdagon aranyozott korinthoszi oszlopfőket, elkezdték márványozást. Még javában folytak a belső díszítés munkálatai, amikor Szily János püspök 1799. január 2-án 64 éves korában tüdőgyulladásban elhunyt. Vele a székesegyház lánglelkű megálmodója és építője, a munka odaadó lelkesítője szállt sírba. Végrendeletében a székesegyházra hagyta nagy értékű könyvtárát, mely magva lett az egyházmegyei könyvtár terjedelmes gyűjteményének.

A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.

Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.

A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.

A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.

Forrás: wikipédia

Szombathely – Iseum-Isis szentély

Határon belül - 93.000 km2

A savariai Isis szentély legkorábbi feliratos emléke a Tiberius Barbius Valens által állított oltárkő aminek külön érdekessége, hogy az állítója a város egyik duumvirje (polgármestere) volt. Ez mindenképpen jelentős helyi Isis közösségre és egy minden bizonnyal fából épült szentély meglétére utal már a Kr.u. 1 század végén. Talán ennek a szentélynek a levert vakolatából származnak azok az impozáns freskótöredékek, amelyek életnagyságú Isis papokat és papnőket ábrázolnak sistrummal a kezükben.

Hadrianus császár idején a szentélyt kőbe építik és előcsarnokkal bővítik, amelynek homlokzata a Borostyánkő útra néz. A monumentális szentélyegyüttes mérete 44 x 72 m, amellyel a mai ismereteink szerint a Római Birodalom negyedik legnagyobb Iseuma (Alexandria, Róma, Sabbratha). A szentélyt és épületdíszeit a Kr.u. 2-3. század fordulóján a Severus-dinasztia idején felújítják, erre utalnak a szentély főfeliratának töredékei. Az 1955-61 közötti, Szentléleky Tihamér vezette ásatásokon előkerült a templom homlokzatát díszítő nagyméretű márvány faragványok, épületelemek Pannonia legjelentősebb szakrális emlékévé teszik a savariai Isis szentélyt.

A legismertebb dombormű a Sothis-kutya hátán lovagló Isis, ugyanez az ábrázolás díszítette a Róma városi Isis főtemplom homlokzatát is. Szintén monumentálisak a szentély udvarára ledőlt majd 7 méteres 8 tonna súlyú szürkegránit monolit oszloptörzsek, amelyek a Márvány-tenger kis-ázsiai partvidékéről származhatnak (ma Törökország). A szentélyt a Kr.u. 4. század elején Nagy Constantinus uralkodása idején (Kr.u. 320-330-as években) valószínűleg gazdasági-politikai okokból (állami dotáció felszámolása) bezárják. Ezután a szentélyt több szakaszban, szisztematikusan lebontják, helyén szórványos temetkezések történnek. A szentély végső elbontása és a falak alapig való kitermelése I. Valentinianus császár idejére (Kr.u. 364-375) tehető, Ammianus Marcellinus római történetírótól tudjuk, hogy Kr.u. 374 telét a császár Savariában töltötte kvád hadjárata előtt. Ehhez az eseményhez köthető az Iseum szomszédságában a mai Képtár alatt feltárt nagyméretű gabonaraktár építése, amelyhez az elbontott szentély építőanyagát használták fel. A bontás és magtár építés után az Isis szentély területén a törmeléket elplanírozzák és később újabb temetkezéseket ásnak bele, a Borostyán út használata ezután is folyamatos.

Forrás: iseumsavariense.hu

Visegrád – Lakótorony és Anjou-kútház

Határon belül - 93.000 km2

A visegrádi vár a Dunakanyar csodálatosan ívelt, hatalmas zöldellő hegyekkel körülvett természeti környezetében, a Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától le egészen a folyamóriás partjáig húzódik.

A történelem folyamán több erődítményt is emeltek az itt lakó népek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241–1242-es tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében IV. Béla a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el. Míg az uralkodó a Duna parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erődíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen. A két várrészt kiegészítette a meredek hegyoldalon végigfutó zárófal, amelynek vége egészen a Duna-parti Vízi-várig futott le. A 14. század elejének belháborús időszakában Csák Máté fegyveresei szállták meg, tőlük az országot egyesítő Anjou Károly király ostrommal vette vissza. A következő időszakban az uralkodó megépíttette a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a koronát, de 1440-ben Erzsébet özvegy királyné utasítására mégis sikerült ellopnia Kottaner Ilona udvarhölgynek. A 16. században Buda elfoglalása után rövidesen már a török seregek kerülgették Visegrádot is, első ostroma 1544-ben történt, amikor súlyos sérülések érték a Salamon-tornyot. A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes. Végső pusztulását az 1685-ös török ostromban szenvedte el, de az ellenséges csapatok rövidesen kivonultak belőle a sokkal fontosabb hadászati jelentőségű Buda várának védelmére.

A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.  (tovább…)

Körmöcbánya

Felvidék

Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában. Selmecbányától 40 km-re északra a Bisztrica és a Körmöc-patakok völgyében fekszik. Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb, aranybányászatáról nevezetes bányavárosa és pénzverőhelye.

A várost sziléziai és türingiai német telepesek alapították a 12. században. 1328-ban Cremnychbana, 1332-ben Cremnic, 1335-ben Cremnech, 1338-ban Cremnuch, 1343-ban Crempnuch, 1389-ben Chrempnichya, 1394-ben Chrempnichya, 1394-ben Cremnicia, 1476-ban Krembnicia, 1526-ban Kremnica alakban szerepel a korabeli forrásokban.

Károly Róbert 1328. november 17-én szabad királyi bányavárosi jogokkal látta el és megalapította pénzverdéjét. 1335-től itt verték a híres aranyforintot, mely körmöci dukátként is ismert volt. A város fontossága miatt mindig a királyok kegyeit élvezte. 1390-ben lakói mentesültek a vámoktól. 1425-ben hetivásárok tartására kapott jogot. Aranybányászatának fénykora a 14 – 15. századra esik. A 15. század közepén a város 9 városnegyedből állt, 250 házában 690 családban mintegy 3000 lakos élt. Évente már 14000 körmöci dukátot vertek itt.

1433-ban elfoglalták és kifosztották a husziták. 1449-ben Hunyadi János sikertelenül ostromolta, a várost ekkor már magas kőfal és vizesárok védte. 1462-ben békekötéssel szerezte vissza Mátyás király. A támadásokat később is könnyen kivédte, 1560-ban azonban tűzvész pusztította és a város harmada leégett. A 16. században elterjedt a reformáció, a visszatérítés a jezsuiták révén 1653-ban indult meg. 1604-ben Bocskai serege előtt először nem nyitott kaput, de 1605-ben mégis behódolt. Bethlen Gábort is beengedte falai közé.

1652-ben papírgyárat alapítottak itt. A város 1696 és 1788 között országos vásártartási jogot élvezett. 1715-ben 474 adózó polgár és 193 zsellércsaládja volt. Közülük 390 bányász, a többiek nagyrészt kézművesek voltak. 1767-ben bányáiban összesen 1299 bányász dolgozott. 1787-ben Körmöcbányának 509 háza volt 1152 családdal és 5147 lakossal. 1828-ban 538 házában 4944 lakos élt. 1849-ben a téli hadjárat során határában ütközött meg Görgey a császáriakkal, majd egy bányaátjárón tört át Besztercebánya felé. Védműveit jórészt 1872 körül bontották le. A vasútvonal 1869 és 1872 között épült meg a városba. A század vége felé egymás után épültek gyárai és üzemei.

Forrás: wikipédia

Gyula – Véső Ágoston nagybányai festőművész

Gyula városa

vesoagoston_meghivo

01 Almafák a Jókai dombon, olaj, vászon, 35×47
02 Cigánylány, olaj, vászon, 70×55
03 Pozsonyi emlék, olaj, vászon, 85×110
04 Korpusz, olaj, vászon, 110×95
05 Parasztfej, olaj, vászon
06 Feleségem portréja, vászon, olaj, 60×50
07 Házak a fák között, karton, pasztell, 65×50
08 Nagybányai emlék, farostlemez, olaj, 97×102
09 Laposbányai táj, vászon, olaj, 65×97
10 Tájkép boglyával, karton, pasztell, 70×50
11 Lampionvirágos csendélet, pasztell, karton, 50×70
12 Felsőbányai teli vázlat, pasztell, 50×60
13 Taj boglyával, pasztell, papír, 50×70
14 Kani fák napfényben, pasztell, karton, 50×70
15 Virágcsendélet, olaj, vászon, 60×70
16 Református templom a Kiscinteremből, olaj, vászon, 60×70
17 Teli táj fával, olaj, vászon, 70×50
18 Pusztuló város, pasztell, papír, 50×65
19 Behavazott vadgesztenyefa, pasztell, papír, 50×65
20 Piros kaktusz, vegyestechnika, 65×50
21 Behavazott fa, pasztell, karton, 65×50
22 Művész az ablakban, olaj, vászon, 110×97
23 Zazarparti táj református templommal, pasztell, 50×65
24 Nyugdíjasan pasztell, 70×50
25 Műemlékház pasztell, 50×60
26 Téli táj napsütésben, pasztell
27 Természet ritmusa, pasztell, 50×60
28 Téli táj, pasztell, 50×70
29 Hótakarító, pasztell, 65×50
30 Zöldsapkás önarckép, tempera, 65×50
31 Téli vázlat, pasztell, 35×50
32 Muskátlis csendélet, vegyestechnika, 70×50
33 Bohócfej, olaj, farost, 60×33
34 Felsőbányai vízió, pasztell, 50×65
35 Prometeusz, olaj, 65×35
36 Kék önarckép, olaj, vászon, 70×60
37 Tél felsőbányán, olaj, vászon, 90×105
38 Élni (akarás), olaj, farost, 110×80
39 A templom, olaj, farost
40 Felsőbánya nyáron, olaj, vászon, 60×70
41 Lakatos utca télen, karton, pasztell, 30×37

A nagybányai alkotót Feledy Balázs, a Budapesti Vigadó Galéria igazgatója mutatta be a közönségnek.

A nagybányai festőművész, Véső Ágoston képeiből nyílt kiállítás az elmúlt héten csütörtökön a Kohán Képtárban. A Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft., valamint a Gyulai Alkotókör által szervezett tárlat megnyitóján dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Feledy Balázs művészeti író, a Budapest Vigadó Galéria igazgatója mutatta be a Munkácsy-díjas alkotót.

A polgármester köszöntőjében elmondta, a magyar festészet és Nagybánya neve már a 20. sz. elejére összeforrt, ami az 1896-ban alakult művésztelep generációkon átívelő történetének volt köszönhető. E tradíciót a művész – ahogy az személyes hitvallásából is kiderül – következetesen és tudatosan igyekszik erősíteni. Véső Ágoston szobrásznak készült, de érdeklődése a festészet felé fordult, és később a fotográfia is bekerült művészi kelléktárába. Élete első, csoportos kiállításán 1953-ban vett részt Nagybányán, azóta számtalan tárlaton mutatkozott be Európa-szerte. Gyulán először 1982-ben tekinthették meg alkotásait. A mostani kiállítás jó példa lehet arra, hogy hogyan lehet egy színvonalas állandó tárlatra egy kiváló időszakos kiállítással még több látogatót csalogatni – hangzott el a beszédben.

Feledy Balázs nyitó beszédében kifejtette, Véső Ágostont a hűség festőjének nevezhetjük, hiszen mindvégig hűséges maradt a festészethez és Nagybányához. Művészetének minden témája ide köti őt, kivételesen erős ez az identitástudat nála. Festészetében nagy jelentősége van annak, hogy eredetileg szobrásznak készült, hiszen a tér iránti érzékenység máig központi szemléleti attribútum nála. Az alkotóra – aki stílusában és technikájában is sokoldalú művész – rendkívül erősen hat a táj és a gondolat. Képi világában óriási szerepet kap a geometrikus szerkezet; piktúrájában jelen van az európaiság és a magyarság, a tradíció és az innováció, a fegyelmezettség és a felszabadultság – derült ki a beszédből.

Az igazgató beszédét követően a nagybányai művész köszöntötte a gyulai közönséget, majd Perlaki Attila és Szilágyiné Nyemcsok Adrienn előadása zárta a rendezvényt.

A tárlat június 15-ig tekinthető meg a Kohán Képtárban.

Forrás: gyulaihirlap.hu

Lökösháza – Bréda kastély

Határon belül - 93.000 km2

15 éve történt.

Érdekes élmény és látvány volt 15 év múlva unokáimmal együtt újra felkeresni – szintén télen, a napokban Lökösháza határában a Bréda kastélyt.
Olvastam, hallottam a rekonstrukció lehetőségéről , a változó, megmenekülő Békés megyei műemlék jövőjéről.
A 15 évvel ezelőtt, kicsit félve szorongva készült sorozat diaképeit összevethetjük a majdnem kész, átadás előtt álló kastély látványával.
Én már feladtam a reményt , leírtam a 200 éve épült szépség megújulását. Belátom kishitű voltam, elnézést érte.

Igazán hangulatos elegáns különleges épülettel – ” ékszerdobozzal” gazdagszik Lökösháza, a régió. Hála meg-
mentőinek a köztiszteletben álló vállalkozók segítségének, sikerének !!!!
Körbesétálva megállapítható: remek munkát végeztek a szakemberek, azt csak remélni merem ??!! bizakodom, hogy a látogatottsága, ismertsége is elfogadható lesz.
(a szükséges marketing feladatokra is odafigyelnek a tulajdonosok) Szeretnék egy kicsit Én is, még egyszer hozzájárulni ehhez!

Építészek, műemlék és kastélybarátok ajánlom tisztelettel az akkori és a mai képeket Önöknek, gratulálok: BAGYINSZKI ZOLTÁN szerkesztő fotográfus, aki az akkor a Mikes Kiadó által megjelentetett- ma már nem kapható ” Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon” c. könyv szerzője és fotográfusaként közreadta a még éppen lábon álló kastély hangulatos téli sorozatát. Az 5 megyei kastélyt is bemutató album előszavát Gróf Károlyi György írta Párizsból.
A míves munka, a nyomdai feladatok a gyulai Dürer Nyomda szakmaiságát dicséri, 1999-ben.
Várom az átadás, a látogathatóság mielőbbi határidejét, gondolom ez 2013-ban realizálódik.

Bagyinszki Zoltán (tovább…)

Budapest – Látnivalók 110 kép II.

Budapest

Bagyinszki Zoltán fotográfus Budapestje

BUDAPEST: szerintem a világ egyik legszebb városa: fekvése, topográfiája, változatos történelme, világörökségei – műemlékei, látnivalói, no és nem utolsó sorban kultúrája, szórakozási lehetőségei mindenképpen indokolják e szubjektív vélemény alátámasztását!!!!

Budapest, Budapest Te csodás…. mondja a sláger is – mondom Én is a fotós, aki már legalább 20 éve visszatérően fotózom a szeretett fővárosunkat. ( legutóbb a szecessziós útikönyv kapcsán tettem egy „ nagy kört „ a városban, most egy újabb kör következik a Gyógyfürdőink révén.)

A Budapesti Városvédő Egyesület régi tagjaként halogattam a feladatot, hiszen több mint egy éve készülök e honlapra feltenni egy, a várost- Budapestet bemutató sorozatot, az Én képeimet a tisztelt és rangos építészeti csodákkal teletűzdelt fővárosunkról. Az eddig több mint 50 galériában bemutatott fővárosról most 110 képet válogattam, 2 részletben javaslom a megtekintést: sok fontos dolog itt megtekinthető- néhány talán közhelyként is, de remélem akad közöttük néhány újdonság is.
Természetesen további többször 110 kép is válogatható a témában ezt majd a jövőben szeretném megtenni, bővíteni – jelenleg ezeket tartottam fontosnak bemutatni a nagyvilág számára.

Mi magyarok néha hajlamosak vagyunk a lekicsinylésre, önsajnálatra – ez nem indokolt, valóban remek hely Budapest , ezt a sok sok turista is visszaigazolja számunkra. Érdemes belföldi, magyar turistaként is meggyőződni erről, felkeresni Budapest látnivalóit, kulturális értékeit, védett műemlékeit.
E válogatott kb. 50 látnivaló reményeim szerint kellő motivációt jelent arra vonatkozóan, hogy vonattal busszal gépkocsival elinduljunk újabb élményeket- ismereteket szerezni a magyar fővárosba. 1000 év történelme, értékei, látnivalói Budapesten igazi csábítást jelent mindenki számára!!! A képlista önmagáért beszél. (tovább…)