Havi Archívum: 2013 január 30, szerda

Budapest – Budavári Palota I.

Budapest

A Budavári Palota (németül: Burgpalast, törökül: Budin Kalesi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A budai várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek.

A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.

A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchenyi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.

A palota területe számtalan budapesti rendezvény kiváló helyszíne, többek között az igen népszerű Mesterségek ünnepe és Borfesztivál otthona. Évente turisták százezrei tekintik meg az épületet. A palota alapos felújításra, műemléki rekonstrukcióra szorul. (A krisztinavárosi szárny a gyorslift körül el van kerítve omlásveszély miatt.) A helyreállításra többek között azért is szükség van, mert az 1960-as évek felújítása számtalan előnytelen megoldást is hozott, amit most lenne lehetőség korrigálni. Bár konkrét tervek egyelőre nem láttak napvilágot, a szándék szerint visszatérnének a Hauszmann Alajos tervezte homlokzati kialakításhoz, legalábbis részben. Visszaállítanák az elbontott Habsburg-lépcsőt, többek között kicserélnék a palotától teljesen idegen ablakokat, illetve pótolnák a hiányzó homlokzati díszeket. A belső terek helyreállítása nincs napirenden.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011. január 14-én úgy nyilatkozott, hogy az Új Széchenyi Terv által finanszírozva felújítják az egész Budai várnegyedet és a Budavári Palotából elköltöztetik az Országos Széchényi Könyvtárat. Sem a munkálatok kezdési időpontját, sem a befejeződésüket nem árulta el, kivéve a Várbazárt, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy felújítása várhatóan 2014-re készül el.

Forrás: wikipédia

Siklós – Vár

Határon belül - 93.000 km2

A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.

A vár első említése 1294-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1316-ban még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni.

A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben bemutatott 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, melyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett. Zenéjét Vujicsics Tihamér komponálta. Ez volt a Magyar Televízió első és egyik legsikeresebb filmsorozata. A sorozat a magyar televíziózás hajnalán készült, költségvetése igen szűkös volt, ami időnként a jeleneteken is nyomott hagyott. A film sikerén felbuzdulva Örsi Ferenc azonos címen ifjúsági regény formájában is feldolgozta a történetet, szinte azonnal a forgatókönyv megírása után. A 13 részes TV-sorozat rövidített változataként egy kétrészes mozifilmet is készítettek belőle, amit 1965-ben mutattak be.

A sorozat a dicsőséges Rákóczi-szabadságharc idején játszódik Dél-Baranyában. Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté összegyűjti a szegényeket. A Villányi-hegységben lévő tenkeshegyi pincékben felütött tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá. Az egyes, gyakran kacagtató, mulatságos kalandokat a kb. félórás epizódok tartalmazzák, igen beszélő címekkel. A kuruc csapat jóformán maroknyi, de mivel a nép segíti őket, könnyűszerrel győzik le a jól felfegyverzett labancokat. Tenkes kapitánya amolyan Lúdas Matyiként mindig túljár az ezredes eszén. S megismerhetjük még Veronikát, a kapitány szívbélijét, akit a pénzsóvár és császárbarát Dudva kocsmáros eljegyez, de a kurucok megmentik a kényszerházasság elől. Végül a kurucok Máté vezetésével elfoglalják a siklósi várat. A történet happy enddel végződik. Mindenki megkapja azt, amire vágyódik. Eke Máté csatlakozik csapatával Béri Balogh Ádám seregéhez, s ő lesz Siklós várának parancsnoka a szövegkönyvben és a regényben.

Forrás: wikipédia

Fertőrákos – Kőfejtő

Határon belül - 93.000 km2

Fertőrákos község Győr-Moson-Sopron megyében. Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a legtöbb magyar falu közül. Az egyetlen olyan magyarországi község, amelyet városfal övezett, és püspöki palotája is volt. Szép természeti környezetben fekszik, és csaknem minden épülete műemlék. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.

Két kőbánya van a településen, az évente közel kétszázezer embert vonzó látogatható bánya a község északi részén található. A geológusok szerint mintegy 12 millió évre, a miocénban képződött az lithothamnium-gumós lajtamészkő, amit már a rómaiak is bányászták – egyebek között a mai Sopron helyén állt Scarbantia falainak építéséhez. A nagyobb ütemű kitermelés 1857-ben indult meg, amikor a kőbánya a Bécsi Építőtársaság tulajdonába került. A kőfejtő őslénytani szempontból is igen érdekes: a függőlegesre fejtett, hatalmas falak jól megőrizték a tenger állatainak és növényeinek mészvázát. A növényvilágból a lithothamniumok jelentősek, az állatvilágból pedig a fésűskagylófélék, e kettő kőzetalkotó mennyiségben fordul elő. 1970-ben alapította meg Várady György színházigazgató a barlangszínházat. Ezt 1985-ben korszerűsítették: a nézőtérre padlófűtést és új széksorokat, a színpadra modern világítást szereltek, és megoldották a műszaki személyzet elhelyezését is

Forrás: wikipédia

Budapest – Millenniumi emlékmű

Budapest

A Millenniumi emlékmű avagy Ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket. Az emlékmű az 1896-os millenniumi ünnepségekre szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás (Ferenc József híd, Nagykörút, Millenniumi Földalatti Vasút, Országház, stb.) egyik ékköve, ami azonban a késlekedések miatt csak tíz évvel később, 1906-ra készült el. Tervezője Schickedanz Albert, az eredeti szobrok többsége Zala György munkája volt.

Az emlékmű előtt az első világháború után a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság tervezésében 1929-ben felavatták a háborúban elesett hősök emlékkővét. A második világháború után a kommunista rezsim a Habsburg–Lotaringiai-házból származó uralkodók szobrait megsemmisítette, helyükre a különböző magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjainak szobrait tetették.

Középen a 36 méter magas oszlopon a kitárt szárnyú Gábriel („Isten embere”, „Isten ereje” vagy „Isten erősnek bizonyult”) arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban az apostoli kettős keresztet emeli a magasba, épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító, Szent István álmában tette.

Az emlékmű eklektikus stílusban épült, félköríves alakban, 85 méter széles, 25 m mély, magassága 13 m, a két oszlopcsarnok között a távolság 20 méter. A bal és a jobb oszlopcsarnokban a magyar történelem 7–7 neves személyiségének bronzszobra áll, míg a nyitott szoborfülkék kőlábazatán elhelyezett domborművek az adott személyiség korára vagy tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázolják.

A középső oszlop talapzatánál a honfoglaló hét vezér, balra (hátulról előre) Töhötöm, Ond, Kond, jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd, élükön Árpád magyar nagyfejedelemmel.

A Hősök emlékköve és Árpád vezér szobra között fekvő fémlap egy hévizes artézi kutat rejt. A kutat Zsigmondy Vilmos kezdte el fúrni 1868-ban, és 1877. június 4-én talált rá a hévízre 970 méter mélyen.

Az oszlopcsarnokok sarokpillérein, belül, egymással szemben, a két kolonnád tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsijai, kívül pedig a Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfigurái állnak.

Forrás: wikipédia

Miskolc – Avasi református templom harangtornya

Határon belül - 93.000 km2

Miskolc műemlékei között gyöngyszemként pompázik a 234 m magas Avason az ősi templom, mellette a festői hatású, hosszú ideig a város emblémájaként is használt 1557-ben épült harangtorony. Jellegzetes szépségét emeli az a környezet, melyet a város legrégibb temetője nyújt. Ezen a helyen már a XIII. században állt egy egyhajós, román stílusú kisméretű templom, melyet többször bővítettek, majd háromhajós gótikus csarnoktemplommá építették át.

A török hódoltság idején többször érte támadás Miskolcot, ezek során 1544-ben a templom kiégett. Két évtized eltelte után épült újjá, most látható egyszerűbb formában. Az épület legutóbbi helyreállítását 1982-ben fejezték be.

A templom kiváló akusztikájú. Az 1895-ben épült Angster-orgonát évről-évre megszólaltatják neves hazai és külföldi orgonaművészek.

A templomban emléktábla idézi a nagy reformátornak, Dévai Bíró Mátyásnak valamint az 1848-49. évi országgyűlés elnökének, Palóczy Lászlónak az emlékét.

Az avasi református templomtól nyugatra helyezkedik el a XVI. századból fennmaradt harangtorony. Harangjátéka – 1941-ből való – a magyar Rádió Miskolci Stúdiójának szignálja negyedóránként hallható.

A templom környékét évszázadokon át temetőnek használták. Itt találjuk többek között Szemere Bertalan márvány sírkövét, Palóczy László nagyméretű márvány obeliszkjét, a Latabár színész-család családi nyughelyét, itt nyugszik Tompa Mihály édesapja is.

Forrás: geocaching.hu

Debrecen – Református Nagytemplom

Határon belül - 93.000 km2

A debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma. A Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának”. 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban.

Közel egy méter magas falazott teraszon a homlokzat hosszában helyezkedik el a templom 38 m hosszú, 14 m széles kereszthajója, az 55 m hosszú, 15 m széles főhajó a két torony között húzódik. Az óriási templomtestet a tornyok és a homlokzat szinte elrejtik. A homlokzaton két emelet magasságban felnyúló féljón oszlopok nyugodt monumentalitást adnak. A két torony között húzódó timpanonos főpárkány alig oldja fel a kupola elhagyása miatt keletkezett ürességet, jóllehet segített rajta a helybeli építőmester, Köhler György mellvédfala, mely a pillaszterek folytatásában, szegélypárkányán kővázákkal díszítve a tornyokon lévő balluszterekhez hasonló bábokat hordja. A tornyok magassága a gombbal és a csillaggal 61 méter.

Református templomokra jellemzően a belső falakat fehérre festették. A bal oldali, nyugati toronyból szép kilátás nyílik. Itt helyezték el a Rákóczi-harangot is, mely megrongálódott a tűzvész során, de újraöntötték. A toronytetőkre barokk elemek jellemzőek.

Kossuth Lajos a Nagytemplomban olvasta fel először a Függetlenségi nyilatkozatot. Kossuth székét mindmáig büszkén őrzik a debreceni reformátusok.

Forrás: wikipédia

Székesfehérvár – Szent Anna kápolna

Határon belül - 93.000 km2

Az 1470-ben épült gótikus stílusú, Szent Anna tiszteletére szentelt kápolna, a város legrégibb épülete. A barokk oltár a XVIII. században készült.

Az egyhajós templomtérben látható freskótöredékek a 150 éves török hódoltság emlékei. Szép barokk oltára felett még Nádasdy László, a későbbi csanádi érsek helyezte el a Nádasdy-címert (a nádasból felrepülő vadkacsa), amikor restauráltatta a kápolnát. A kápolna tornya szintén barokk stílusú.

Forrás: vendegvaro.hu

Kassa – Európa Kulturális Fővárosa 2013

Felvidék

Kassa a tekintélyes Európa kulturális fővárosa 2013 címet az Interface nevű projektje jóváhagyása után nyerte el. A projektet a nemzetközi bírálóbizottság 2008 szeptemberében hagyta jóvá Pozsonyban.

Ezután a város megalapította a Kassa – Európa kulturális fővárosa 2013 non-profit szervezetet, amely önkormányzati elvek alapján működik, és több forrásból finanszírozzák.

A projekt előkészülete és megvalósítása ellenőrzésének első jelentős pillanata a projekt hivatalos monitoringja volt, amely 2010 decemberében Brüsszelben történt. A Monitoring Bizottság felhívta az újonnan megválasztott polgármestert, Richard Rašit és a város szerveit, hogy továbbra is hatékonyan támogassák a projekt-csapatot és közösen koncentráljanak, főleg a 2013-as év művészeti programjára. Az Európai Bizottság kiemelte a Koalícia 2013+ érdekvédelmi csoportosulás megalapítását, amely kimondottan a projekt támogatására alakult 2010 augusztusában. Jelenleg a Koalícia 2013+ több mint 40 taggal rendelkezik és olyan szervezeteket és intézményeket fog össze a köz- és magánszektorból egyaránt, amelyek aktívan hozzájárulnak a projekt sikeréhez.

Az okok, amelyek miatt Kassa megkapta az Európa kulturális fővárosa 2013 címet:
– a lakosok és független művészek széles tömegének a bekapcsolódása a projekt összeállításába és az új vízió és filozófia kialakításába a város megújítását illetően;
– jól fejlett európai kulturális együttműködés és intenzív tapasztalatcsere a projekt-tím, a művészeti dolgozók és külföldi partnereik között;
– új, megfelelő városi térségek kialakítása és működtetése a független művészek számára;
– támogatási grant-rendszer kialakítása a független művészek, a kulturális szervezetek támogatására és az új kulturális alkotások és programok támogatása a városban;
– a projekt és alkotórészeinek modell értéke; a projekt environmentális pillérének a globális innovatív értéke – új vízkultúra;
– a város jó színvonalú kiinduló kulturális, közlekedési és műszaki infrastruktúrája;
– a költségvetés valóssága, a befektetési kockázatok minimalizálása és a projekt kulcs infrastruktúrájának a jogi bebiztosítása;
– személyi és szakmai kapacitás a projekt megvalósítására;
– egyértelmű intézményes bebiztosítása;
– tapasztalatok nagyobb rendezvények előkészítésében és a projekt professzionális irányítása
– Kassa város és az egész kelet-szlovákiai térség kulturális értéke;
– Eperjes és Kassa városok innovatív, kulturális és gazdasági potenciálja;
– az együttműködés szerződéses megszervezése és programközelség Eperjes városával.

Forrás: kosice2013.sk/hu

Esztergom – Bazilika

Határon belül - 93.000 km2

Az esztergomi Várhegy első székesegyházát Szent István király építtette a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére. A háborúkkal és várostromokkal terhes évszázadok a nyomát is eltörölték az egykori „Szép templomnak”, amely méltó párja lehetett a párizsi Notre Dame bazilikának.

A mai katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben, szerette volna, ha Esztergom ismét az ország egyházi központjává emelkedik. A dómba lépve a monumentális méretek nyűgözik le a látogatót.

Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra készült oltárképe. A templom felszentelésére írt Esztergomi Misét 1856-ban maga, Liszt Ferenc dirigálta.

A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült 1507-ben. Csodával határos módon túlélte a török megszállást és az új székesegyház építésekor Packh János építőmester beépítette az új főtemplomba, megmentve ezzel az eljárással az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.

Az altemplom több száz sírfülkéjében a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak.

A látogatható részben került elhelyezésre Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érseknek síremléke.

A prímások sírboltja az esztergomi érsekek temetkezési helye. Végakaratának megfelelően itt helyezték örök nyugalomra a hősiessége miatt világszerte elismert hercegprímást, Mindszenty Józsefet is.

Forrás: bazilika-esztergom.hu

Veszprém – Püspöki palota és a várhegy

Határon belül - 93.000 km2

Veszprém ismert történelme csaknem hétezer évre nyúlik vissza, bár a mai város kialakulása a 9. és a 15. század között ment végbe. Emiatt gyakran nevezik ezeréves városnak is.

Elterjedt, bár nem bizonyított vélemény, hogy a honfoglaló magyarok már erődítményt találtak a veszprémi várhegyen. Anonymus így ír a Gesta Hungarorumban: „Szalók apja, Ösübü, meg Örkény apja, Őse továbblovagolva a Balaton vize mentén, elérkeztek Tihanyhoz, majd miután ott a népeket meghódították, tizennegyed napra bejutottak Veszprém városába.” Ha a vár valóban állt már a honfoglalás idején, akkor 9. századi frank vagy korábbi avar erődítmény lehetett.

Salzburg érseke egy, a pápának 870 körül írott jelentésében említést tesz arról, hogy 866-ban Koceljnek, a frankok morva hűbéresének tartományában, Ortahu városban templomot szentelt Szent Mihály tiszteletére. Amennyiben ezzel a mai Szent Mihály-székesegyházra utal (vagyis Ortahu azonos lenne Veszprémmel), akkor nemcsak a vár, hanem maga a város is létezett már a honfoglalás előtt. A kérdés eldöntésére azonban valójában nincs elegendő bizonyítékuk a helytörténészeknek.

Az mindenesetre bizonyos, hogy Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, és már Géza fejedelem korában létezett. Vitatott azonban, hogy a fából és földből készített korai sáncokat mikor váltotta fel kő erődítmény. Valószínűleg egy – akár évszázadokig tartó – folyamatról van szó, amelynek első fázisában a sánc homlokát próbálták kövek segítségével meredekebbé és biztonságosabbá tenni, míg végül (legkésőbb a 16. századig) a teljes faszerkezetet kőfal váltotta fel.

A vár kezdetben a mainál kisebb területre, csupán a Várhegy északi részére terjedt ki. A hegy – az északitól akkor még árokkal elválasztott – déli részét lépésről lépésre vették birtokba, egyfajta „elővár” alakult ki, amelynek feladata az északi erődítmény és a környező települések védelme volt. Később az északi részt belső, a délit pedig külső várként kezdték emlegetni. A két különálló erődítmény egybeépítése (a belső kapu elbontása, a közöttük lévő árok feltöltése) csak a 18. században történt meg; a belső vár kapujának alaprajzát ma is láthatjuk a Szentháromság tér déli részén.

Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le a lázadó Koppány seregeit. A város valószínűleg 1001-től vagy 1002-től (bizonyítottan 1009-től) püspöki székhely – így az első püspöki székhely az országban –, 1993-tól érseki székhely.

Az, hogy a vár alapvetően barokk külsővel rendelkezik, a 18. század püspöki és káptalani építkezéseinek köszönhető. Legkorábban, már 1723-ban sor került a székesegyház felújítására. Ezt 1730-ban a ferences templom, 1741-ben a nagypréposti palota, 1751-ben a Dubniczay-palota, 1754 és 1763 között pedig a vármegyeháza (ma a Megyei Bíróság épülete) követte. Padányi Biró Márton püspök 1750-ben bontásokkal kialakította a mai Szentháromság teret, amelyen felállíttatta a Szentháromság-szobrot.

Acsádi Ádám már 1733-ban új püspöki palotát készíttetett a maga számára, a mai Érseki palota építése (1776–1778) viszont, ennek a korábbi palotának a befoglalásával, Koller Ignác püspök nevéhez köthető. A késő barokk épületet, a mellette álló püspöki alkalmazottak házával együtt, Fellner Jakab tervezte.

Forrás: wikipédia