Havi Archívum: 2012 december 20, csütörtök

Gyula – A város Karácsonyfája

Gyula városa

2012. december közepén.

Kedves Barátaim, Kedves érdeklődő Látogatók!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim – Kreatív Fiatalok határon innen és túl!

Mint látható, megváltozott, tisztult a honlapom, (a rendszerezett közel 15.000 kép) pontosabban kettévált!

Maradt a hagyományos eddigi anyag és tartalom, főleg a történelmi Magyarország látnivalóival – bagyinszki.eu

Külön létrejött a borfokusz.hu, de átjárhatóan oda és vissza – csak a magyar bor és pincevilág bemutatására! Képeimmel- szerkesztésemben.

Köszönöm a folyamatos érdeklődést (több mint 300.000 látogatás történt eddig az előző honlapra !)

A jövőben is folyamatosan töltöm frissítem a meglévő gazdag képanyagot, érdekes tartalmas információkat közlök mindenki örömére, a szépre, értékekre fókuszálva.

További “jó utazást Mindenki számára” – a fotók segítségével.

Talán egy vonzó és érdekes világot mutatok be – autóm és kamerám segítségével, köszönöm a megerősítést az észrevételeket és a biztatást.

A gyulai friss havas képekkel
Áldott Békés Boldog Karácsonyt kívánok Mindenkinek
baráti üdvözlettel és tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán szerkesztő fotográfus Gyuláról

Mezőgyán – Vátyoni erdő, 100 éves tölgy 4 évszakban

Határon belül - 93.000 km2

Mezőgyánban, Hunor és Géza barátaim kérésére, ezelőtt másfél évvel elkezdtem fotózni a környék híres öreg fáját a 100 éves tölgyet.
Évszakonként kimentem Gyuláról, a vátyoni erdőbe a tölgyet meglátogatni és – megörökíteni. Én csendben szemléltem – exponáltam, ” Apó ” mesélt – közben susogott nekem.

Lefotózni minden évszakban más-más ruhában – és színes és színtelen környezetben a jóval idősebb fát mint mondják 100 éves, 200 ?
Tavasz – nyár- ősz – tél ezen sorrendben látható a fa 4-4 képen és ebből 1-1 kép, mindig ugyan abból a szögből szemből kb. 20 méter távolságból készült az út mellől, a Korhány (egykori folyó, Körös ág még látszik a meder is) partjától 10 méterre. Kis játék Önöknek: keressék meg és figyeljék meg Önök is a hasonlóságot más évszakok tükrében.

Most nem kell várni 3 hónapot a változásra csak egy kattintás a dolog, és az internet és a fotós segítségével látható a természet csodája.
Izgalmas, de időigényes feladatot vállaltam- megérte, érdekes volt látni az átalakulást.( ez inkább a levélre és a környezetre vonatkozik )

A Körösök – közének alföldi erdőjét bejártam, minden évszakban túráztam egy kicsit a legszebb azonban a csendes fehér tél volt !!!- mindig találkoztam őzekkel, láttam a sasmadarakat is.

Ezek mellett egy kisebb állat, a kapitális szarvasbogár is megörökítésre került.
A hatalmas fa mérete, a kora lenyűgöző, de az állapota, láthatóan romlik – öregségének a vége felé jár… azért még hosszú öreg kort jósolnak számára.
Az utolsó felvonásként Mezőgyán és Zsadány településekről hívtunk fiatal szülőket- gyerekekkel álljanak a fa mellé az előtérbe.

Fotós kontrasztként a 2-3 éves gyerekek a matuzsálem mellett- így kerültek megörökítésre.

E fotósorozat elkészült , a fát a képeken megörökítettük. Talán Mezőgyán és Hunor barátunk büszkeségére. A képeket – a hírességet érdemes propagálni- ezt talán Szelekovszky Laci, az öreg fák nagy barátja is értékelni fogja Békéscsabán!

“Szépapó”. Nevét valószínűleg magas korának köszönheti, hisz a kocsányos mocsári tölgy kora kb. 250 év, törzskerülete pedig 560 cm. Ez Békés megye, és a Körös-Maros Nemzeti Park gondozásában álló területek egyik legöregebb fája.( Őstölgy)

A Szépapó fa néhány társával egyetemben az egykori Korhány vízfolyás mellett áll, a Vátyoni erdőben.A vátyoni erdők a Korhány kanyargó medrét követve sok védett fajnak adnak otthont. Különleges értéket képviselnek az erdők között, beékelődve található kiterjedt rétek, legelők. Fő botanikai értékük a tíz ezeres tömegben virágzó agárkosbor. Itt él a fogatlan oszlopcsiga (Columella edentula) is. Korábban nagy számban élt a Kis-Sárrét és a Vátyoni erdő ökológiai közösségében vadmacska (Felis silvestris), azonban a populáció sajnos mára majdnem kipusztult.

Fotó, szöveg: Bagyinszki Zoltán
Forrás: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=martimarti&pid=20021&blog_cim=Sz%E9pap%F3

Neszmély és a Duna

Határon belül - 93.000 km2

Hunyadi Mátyás emlékét őrzi a Neszmély és Almás közötti Akasztó-hegy. A szájhagyomány szerint a dunai rév bérlője magas árral zsarolta az utasokat s börtönbe vetette, sanyargatta azokat, akik nem fizették meg a törvényesnél magasabb árat. Mátyás király szegény tótnak öltözve bizonyosodott meg a révész gazságáról miután őt is a pincébe vetették. A király arannyal jutalmazta meg a neki ételt hozó asszonyt, ezzel felfedte kilétét és felakasztatta a révészt.

II. Ulászló oklevele szerint az áruikkal kereskedő neszmélyi polgárok nem állíthatók másutt bíróság elé, jószáguk el nem vehető. A lakosok ügyében csak a neszmélyi bíró és esküdtjei ítélkezhettek.

A törökök, első támadásuk idején, felégették a községet. A komáromi várkapitány tárgyalásokat folytatott a falu újbóli benépesítéséről. A 16. század közepén ismét lakottá vált, de Szinán pasa újra elpusztította és harminc éven át lakatlan helyként szerepelt az összeírásokban, csak a 17-18. században népesült be.

1855-ben a Zichy családtól a klosterneuburgi Szent Ágoston-kanonokrend vásárolta meg a neszmélyi ingatlanokat.
A vasútépítés 1888 szeptemberében érte el a falut, a tervezők helyi bejárásán figyelembe vették Neszmély kívánságát, mely szerint kapjon külön vasútállomást és az építkezés során erősítsék meg a Duna felőli védővonalat.

1922-ben a háborús években megszűnt téglagyár utódjaként kezdett el üzemelni Neszmély egyetlen komoly iparvállalata, a Hacker-féle téglagyár.

Napjainkban Neszmély dinamikusan fejlődő település. Élete igencsak felpezsdült színes programjainak, a Duna menti kerékpáros útvonalnak, a borgasztronómia fellendülésének következtében. A hegyoldalakon évszázadok óta terem a környék történelmi borvidékének is nevet adó neszmélyi szőlő. Borfesztiválok, szüreti mulatságok, Nemzetközi Jazz Fesztivál mellett a térségi és európai együttműködés fórumaként számon tartott “Hídverő Napok” messze földről csábítják a vendégeket.

A kuriózumnak számító Hajóskanzen, mely szabadtéri hajózási múzeum és szálláslehetőség egyben és a Millecentenárium Park ad otthont számos színvonalas kulturális- és sportrendezvénynek. A hajókon működő erdei iskola diákjai betekintést nyerhetnek a hajózás rejtelmeibe, tutajjal fedezhetik fel a neszmélyi szigetvilágot. A Duna hat kilométeres hosszban elnyúló szigetsorával, csendes mellékágával, a község fölé magasodó hegyoldalakkal és e festői környezetben megrendezésre kerülő programok sokaságával várja Neszmély a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.

Forrás: www.neszmely.hu

Villány – Bormúzeum és a Teleki szobor

Határon belül - 93.000 km2

A Villányi Bormúzeum egész évben nyitott ajtóval várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villány- Siklósi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. Mindemellett borkóstoláson vehetnék részt ill. borvásárlásra is lehetőség is lehetőség nyílik.

Az épület valaha a világhírű szőlőnemesítő, Teleki Zsigmond présháza volt. Az előtérben írásos és tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a térség más az ősidők óta lakott terület volt. A dokumentációs fotóanyag mutatja be a az egykori szőlőtermesztés és borászat folyamatát. A bejárattal szemben római kori leleteket mutat be a múzeum, melyek a kutatások és a házépítések során kerültek elő. Fotók láthatók a pincesorról valamint régi présházakról, metszőkések, metszőollók találhatók az üveg alatti tárolókban.

Érdemes megtekinteni Villány pecsétjének kinagyított fényképét. A címeren két férfi tart egy hatalmas szőlőfürtöt egy rúdon. Az egykori borospincébe meredek lépcső vezet le. A baloldali tárolóban szőlőművelő eszközök, kádáreszközök, csingyalu és dongagyalú látható. Jobbra XIX. Századi szőlőprések, szüretelőeszközök állnak. Ezzel szemközt fejőgép, dugázógép, kádak, hordósarok, must és borfokolók sorakoznak.

A pincének egy külön lezárt részén kb. 40.000 palack múzeumi bórt őriznek. Múzeumi bornak a legalább 5 éve különlegesen érlelt bort nevezik, amelynek élvezeti értéke meghaladja a kereskedelmi borét. Kiemelkedő zamattal és illattal, fajtára jellemző egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik.

A múzeum a Custodes Vinorium de Villány Borrend “borrendé” avatási szertartás helyszínéül szolgál. A szertartás néhány jelentősebb mozzanatát a helyszínen fotók mutatják be.

Forrás: villany.utisugo.hu

Hordótemető – halott hordók belülről

Határon belül - 93.000 km2

Az ember hordót döntő többségében – érdeklődő borivó turistaként, érthető módon csak kívülről látja! Talán kimondható: belülről egyben lévő bortárolót soha!

Ezen segít a fotós, mert a kíváncsisága okán és a technika- a vakufény segítségével a számítógépen már nagyobb méretben, remekül megtekintheti a hordó belsejét IS. Sőt, a részletek is kiválóan láthatóak.

Eddig ez nekem, mármint látó módon a betekintés a sötétbe 2 alkalommal sikerült – az “élményt” megosztom önökkel.

Láttam egyet a hordótemetőben, a Mátraaljai borvidéken a sok használaton kívüli hordók egyike, egy kisebb nyílás megengedte a kíváncsiskodást.
A másik egy nagyobb hordó volt a Dél – Dunántúlon. Akkor ott sajnáltam a sok munkával készült, de már kiszolgált matuzsálemeket.

Alulról egy nyíláson bedugtam a kezem, jó mélyre, és többször villantottam.

Utólag megállapítom, szerintem festményeket húzhattam ki az ismeretlenből.
A belső felső részen látható lyuk, ahonnan a bort kiszívják – belülről nézve – tök sötétben, ritka egyedi látvány volt. A másik a formagazdagság,a színvilág:
mint egy modern festmény, kortárs műalkotás. Kép cím nélkül kategória!

A természet kreativitása segítségével a tölgyfán a gombák a belső életük -mikrovilág – segítségével igazi alkotóművészként tevékenykedtek!

AZ EGYKORI BOR, A LEVEGŐ, A NEDVESSÉG KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FANTASZTIKUS KÉPI VILÁGOT EREDMÉNYEZETT, LÁSD A KÉPEKEN.

Lelkesedem, holott ez egy negatív, csúnya, piszkos, penészes, pókhálós, elmúló világ. Az igazságot mindenki döntse el hangulata szerint.

Bagyinszki Zoltán

Szandaváralja

Határon belül - 93.000 km2