Havi Archívum: 2012 október 28, vasárnap

Badacsony II.

Határon belül - 93.000 km2

A Badacsonyi borvidék névadó hegye, a Badacsony, több mint kétezer éves borkultúrája révén az ember és a természet egymásra találásáról tesz “tanú-bizonyságot”.

A Balatonba mintegy félszigetként benyúló Badacsony oldalában elhelyezkedő szőlőültetvények szubmediterrán jellegű mikroklímában érlelhetik szőlőfürtjeiket. A Balaton víztömegének hőmérséklet-kiegyenlítő hatása, a hegy bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a napsugarakat a hegyoldalra visszasugárzó víztükör, az országos szinten legintenzívebb besugárzás együttesen garantálja, a legkedvezőtlenebb évjáratokban is páratlanul magas mustfokot, a borok testes jellegét, íz- és zamatgazdagságát. Kevesen tudják, hogy a Badacsony oldalában termett borok, és azon belül is a Kéknyelű kiemelkedően magas Kálium, vagy a badacsonyi Olaszrizling magas Magnézium tartalmának egészségvédő hatása, akár a gyógybor jelző használatára is feljogosítaná azok termelőit.

A badacsonyi borkultúra évezredes történetében legrangosabb helyet a Kéknyelű vívta ki magának. A Kéknyelű Badacsony legismertebb fajtája, melynek neve összeforrott a borvidék nevével, híre határainkon túl is jól ismert. Különleges igényeket kielégítő, karakteres bora miatt méltán tekinthető Badacsony “zászlós” borának. Bár az egész világon termesztik, de az itt termett sajátos minősége miatt a Szürkebarát is szinte tájfajtának tekinthető. A Badacsonyi Szürkebarát ezért nem egy a “Pinot Gris” fajta borainak hosszú sorából, hanem egy egyedi, a páratlan helyi adottságokat is megjelenítő borkülönlegesség. Az Olaszrizling kiváló tulajdonságait legjobban talán a badacsonyi mikroklímában lehet kamatoztatni. Róla a közmondás úgy tartja, hogy “olyan, mint a jó feleség, nem csillog, nem villog, de jó vele élni”. Nos Badacsonyban ez a fajta rácáfolt erre a közmondásra, mert itt bizony tud “csillogni, villogni”. Ezt bizonyítják az Olaszrizlingből készült különleges minőségű, kései szüretelésű-, aszú-, és jégbor tételek borversenyeken nyújtott sikerei.

Forrás: badacsony.hu

Tarcal – gróf Degenfeld kastély és pince

Határon belül - 93.000 km2

A német-magyar származású Degenfeld család neve a szőlőtermesztéssel és borkészítéssel fonódik össze.

A 19. században gróf Degenfeld Imre mint az egyik legjelentősebb tokaji szőlőbirtokos alapítója volt az 1857-ben megalakult Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesületnek. Sok eredmény és elismerés övezte tevékenységét.

A második világháborút követően a család elhagyni kényszerült az országot, ezért munkásságuk több évtizedre megszakadt. A 90-es években Degenfeld Sándor éve a lehetőségekkel visszatért Magyarországra és a család birtok újjáépítésébe valamint a hagyományok felélesztésébe kezdett.

Tarcalon megvásárolt egy évszázados pincét, környezetében jelentős szőlőterülettel. A birtok nagysága napjainkban eléri a 100 hektárt, amelyből jelenleg mintegy 35 hektárról történik a szüret. A birtokközéppont kialakítására 1996-ban került sor, melynek keretében 1999-ben megvásárolták a lepusztult Degenfeld-kastélyt, melyben egy négycsillagos szálloda nyitotta meg kapuit. A birtok jelenlegi tulajdonosa Degenfeld Mária és férje Dr. Thomas Lindner.

Forrás: wikipédia 

Művészi hordók a kisharsányi Vylyen Pincészetnél

Határon belül - 93.000 km2

A VYLYAN Pincészet védjegye a bor és a művészetek összefonódása, ennek egyik eredménye a már igen komoly gyűjteménnyé vált Művészi Hordók projekt. 2008-ban születtek az első alkotások, amelyek a borok érleléséhez használt (barrique) hordókból készültek. Az alkotás természetéből következik, hogy az ötletek tárháza végtelen, így minden évben új Művészi Hordók mutatkoznak be az Ördögkatlan alkalmából.

Forrás: www.vylyan.hu

Tolcsva – Sok isteni szőlőfürt a szőlőhegyen

Határon belül - 93.000 km2

Gyula – Októberi fényfestés az 56-os emlékműnél

Gyula városa

Meghívó októberi fényfestésre Gyulán, az 56-os emlékműnél.
Csak Gyulán – ahol most minden Október 23-ához kapcsolódik.

Az Október 23. Alapítvány érdekes, újszerű kezdeményezése alapján
gyulai diákok és fiatalok számára – a ma már országos hírű békés megyei kreatív FÉNYFESTŐK szakmai közreműködésével – látványos esti programot szervez Október 23-a tiszteletére!

***
Kedves Barátunk, Téged is várunk, gyere közénk, találjuk meg együtt a legjobb képet, a legjobb ötletet a városi ünnepi programok keretében.
A sikeres, attraktív felvételek, fény-festmények másnap már a világhálón is megtekinthetőek.
***

Fényvarázslat- Varázsold át magad a Light Scribblers csapat jóvoltából.

Helyszín: Gyula, Október 23. tér, az emlékmű előtere
Időpont: 2012. október 23. 17.00

Vendégünk: M. Szabó András, Gyula város 56-os polgármestere

A Szervezők minden eszközt biztosítanak, Tőled csak egy szál virágot és ötletes elképzeléseket várunk!

Az Október 23. Alapítvány kuratóriuma

“Az interaktív megemlékezésen a jelenlévők az ország egyetlen fényfestő csapatával, a Békés megyei Light Scribblersszel együtt olyan egyedi képeket készíthettek, amelyeken a fény segítségével fogalmazhatták meg a forradalomhoz és Gyulához kapcsolódó gondolataikat.” Gyulai Hírlap, 2012.10.23. 17:00

Meghívó – Dűlők mentén, pincék mélyén

Kiállítások

Tisztelettel meghívjuk Önt, a Német Nemzetiségi Konferencia keretében szervezett

„Dűlők mentén, pincék mélyén” – sváb borospincék Magyarországon
címmel szervezett, Bagyinszki Zoltán gyűjtéséből, fotóiból készült kiállítás megnyitójára

A kiállítást megnyitja: Sándor István, a Szent Vince Borrend BM-i Lovagi Széke Vezetőségének marsallja

A kiállítás helyszíne:
Göndöcs Benedek Középiskola (Gyula, Sándorhegy 2.)

A megnyitó időpontja:
2012. október 5. (péntek), 13:45

A programot a Békés Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége és a Békés – Csongrád Megyei Német Iskolaegyesület szervezésében láthatja az érdeklődő közönség.

A megnyitót koccintás zárja a Szent Vince Borrend támogatásával

Magyar, egykori német-mai német pincék, présházak – kiállítás Gyulán

Határon belül - 93.000 km2

Tokaj – Múzeum

Határon belül - 93.000 km2

A műemléki védelem alatt álló, egykori szépségében megőrzött épület, a Tokaj főterén álló polgárházak egyike. A múzeumépület egykor görög kereskedőház volt. Az egyemeletes, szépen tagolt lakóházat 1790 táján a módos, görög eredetű Karácsony család építtette.
A 19. században a Szaszaráthok tulajdonába került, akik szintén a legjelentősebb tokaji kereskedőfamíliák közé tartoztak. Az impozáns épület 1985 óta ad helyet múzeumként állandó, illetve időszakos kiállításoknak. A lakóház kívül-belül gazdagon díszített.

A több, mint kétszáz éves lépcsőkön felfelé ballagva, szintről-szintre érve megismerhetjük mindazt, ami Hegyalját naggyá és ismertté tette. Ez a terület, már évszázadok óta, a különféle tényezők meg nem ismételhető, páratlan együttállásának köszönheti egyedülvalóságát.
A tokaj-hegyaljai borvidék, a világ első zárt borvidéke, az Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhely közötti háromszög alakú területen több, kisebb-nagyobb települést foglal magába. Az abaújszántói Sátorheggyel kezdődik és a sátoraljaújhelyi Sátorheggyel végződik. “Incipit in Sátor, definit in Sátor”- ahogy a régi mondás tartja. A vidék egyetemes védelemre méltó értékekkel bír, olyan értékekkel, ami méltán indokolttá tette, hogy az emberiség közös örökségeként tartsuk számon. 2002. június 30-án a Tokaji Borvidéket az Unesco világörökségi védelem alá helyezte, kultúrtáj kategóriában.

Forrás: tokaj.hu

Budafok – A világ legnagyobb hordója

Budapest

Tizennyolc tonna súlyú, több mint hat méter széles, és tölgyfából készült harminc éve. A világ legnagyobb boroshordója egy budafoki pincében áll, 120 ezer liter fehérborral teletöltve.

A budafoki borospincék teljes hosszát senki sem ismeri. Akár több tíz kilométernyi ismeretlen járat is húzódhat a föld alatt.

– Abban a csaknem 100 kilométer hosszú, kanyargós pincerendszerben, amelyet több mint 350 éve ma is használnak, a teljes magyarországi fehérborkészlet körülbelül tíz százalékát tárolják – avat be a hihetetlen számokba Bognár Jenő, a pincerendszert és a hozzá tartozó éttermeket üzemeltető Palace Catering üzletvezetője.

A világ legnagyobb boroshordója is itt van. Csodájára járnak magyar és külföldi turisták egyaránt. Szélessége 6,14 méter, abroncsa 4 tonna súlyú. Az óriás tölgyfa hordó üresen 18 tonnát nyom. Ahhoz, hogy beférjen, ki kellett mélyíteni a sziklába vájt barlang egyik ágát. A terem falát évtizedek óta nemespenész borítja.

– A hordót 1974-ben készítették Csepelen. Igaz ugyan, hogy a világon van ennél nagyobb is, azt azonban nem használják, csak dísz. Ez a hordó viszont él”. Most is fel van töltve borral: 120 ezer liter rizling van benne – magyarázza Bognár Jenő. Nem is állhat üresen, az tönkretenné a fát.

A hordó előlapján hatalmas dombormű mutatja be a borkészítés fázisait a kötözéstől a szüretig. A hatalmas faragványt a Kossuth-díjas Szabó István készítette, aki magát is megörökítette a bort préselő munkások között.

A budafoki borászatot még Mária Terézia korában honosították meg az ide települő svábok. Aztán egy járvány elpusztította az összes szőlőt, a pincerendszer azonban megmaradt. Többször keresett és talált itt menedéket a polgári lakosság a háborúk idején. Mivel a mészkőbe vájt alagútrendszer egyenletes, 14-16 fokos hőmérsékletet biztosít télen-nyáron, ma is bor tárolására és gombaszaporításra használják. Etyeki és balatoni borokat tárolnak itt, aztán palackozzák, és innen kerül a boltokba. Pezsgőt is készítenek az itt tárolt nedűkből.

Forrás: blikk.hu

Fotó : Bagyinszki Zoltán junior