Havi Archívum: 2012 szeptember 28, péntek

Szekszárdi vörös október elején

Határon belül - 93.000 km2

A fotográfus pár évvel ezelőtt ősszel járt a szekszárdi dombok területén, pincékre, szőlőre vadászott és “céklát talált.”
Már messziről az autó ablakából is látszódott a – virított a hihetetlen különleges színvilág, – mondom magamban: nem létezik hogy egybefüggően ilyen színű szőlősor lehetséges!
A mágneses hatás érvényesült, letértem az útról és az irányt a domboldal felé vettem.

Érdemes volt, a látvány szinte megbabonázott. majd elővettem a gépet és rengeteg felvételt készítettem, ebből párat most megosztok önökkel. Csodálják Önök is a vörösbor kölcsönözte színvilágot.
Azért a városközpontba érve a több 100 éves hatalmas Garay pince sem akármi, érdemes felkeresni. Ma hazánk egyik legjobb vörös borát ott lehet kapni – a pincét hamarosan felújítják!
Bagyinszki Zoltán

A szekszárdi borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Tolna megyében található, a Szekszárdi dombság legkeletibb területén, a dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik. A szőlőtermesztésre alkalmas terület nagysága kb. 6 000 ha, amelyből jelenleg kb. 2 600 ha területen termesztenek szőlőt. Szekszárd mellett 14 település tartozik a borvidékhez. A szőlőtermesztés hagyományai egészen a római időkig nyúlnak vissza a területen. A bortermelést alapvetően a nemzetközi, illetve magyar fajtákból készített nagy testű, magas csersav- és alkoholtartalmú vörösborok jellemzik. A legismertebb borfajta a több bor házasításával készülő szekszárdi bikavér.

A borvidék adottságai általában nem teszik lehetővé a vájt pincék kialakítását. Az altalaj önmagában nem állékony, a pincefödém megerősítésére van szükség. Ennek megfelelően leggyakrabban földkitermeléssel épített, téglafalú pincékkel találkozunk.

Szekszárdon a pincék építése a 18. században gyorsult fel. A borvidéken ma ismert legrégibb, a vármegyeháza alatt megtalálható pince is ebben a korban épült. A borvidék egyik jellegzetessége, hogy a város terjeszkedésével magába olvasztotta a szőlőket és a pincesorokat is. A régi pincék maradványai emiatt a belváros közelében is fellelhetők, amely számos esetben jelent gondot a mai építkezéseknél. Ilyen pincék maradványai megtalálhatók például a Fürdőház, Kadarka, Bethlen, Bocskai utcákban, valamint a Kossuth utca és a Bezerédj utca végén is. A borvidék legjobb termőterületének a Bakta-hegyet tartották, ahol ma lakótelepek terülnek el. A régi pincesor maradványa az alsóvárosi temetővel szemben található.

Forrás: wikipédia

Somlói séta a hegyen

Határon belül - 93.000 km2

A Somló vulkáni tanúhegy lábánál, attól mintegy 3 km-re déli irányban régészeti leletek bizonyítják a több helytörténettel foglalkozó szerző által említett Villa Mogentia létezését, amely pannóniai település Probus császár uralkodása idején élte fénykorát. Valószínűleg az itt élő rómaiak honosították meg a szőlőművelést az erre kiválóan alkalmas Somló hegyen és környékén.
A honfoglaló magyarok számos nemzetsége – Lél, Szalók, Salamon, Ákus, Divék, Lőrinte nemzetségek – telepedett le a Szent István király idejében Bokon-vármegyének nevezett közigazgatási egység nyugati részén.
A középkorban a győri püspökég birtokához tartozó Nagy- és Kisjenő jobbágyai, ill. praedialis nemesei birtokolták a Somló délnyugati fekvésű területeit, míg a déli és dél-keleti részek birtokosa a Szt. István által alapított somlóvásárhelyi apácakolostor. (tovább…)

Hajós – pincefalu részletek

Határon belül - 93.000 km2

Hajós Magyarország déli részén, Kalocsától 20 km-re fekszik. A török uralom után Kalocsa érseke Gróf Csáki Imre Németországból több turnusban telepített ide családokat. Az ideérkezők kihasználták az “új haza” adta lehetőségeket.

A falutól kb. 3 km-re, a Duna menti löszhátra szőlőt telepítettek, az alatta húzódó löszpartba borospincéket vájtak. A pincék átlagosan 20-70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük. Az Európában egyedülálló pincefalu 24 utcából és 1200 pincéből áll. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására.

Villánykövesd – pincék

Határon belül - 93.000 km2

A villánykövesdi pincesor a helyi népi építészet emléke. Több szinten és utcában, több mint 50 pince található, ahol a helyi és a távolabbi szőlőt dolgozzák fel, s érlelik a külhonban is méltán híres borrá.

Kiemelt érdekessége a Batthyány pince, amely egy föld alatti katedrális, ahol a fotográfus Bagyinszki Zoltán is megkóstolta a finom borokat.

Forrás: wikipédia

Budapest – ’56-os emlékmű, Városliget

Budapest

A monumentális 1956-os emlékmű – ’56-osok tere, Budapest -Városliget.
Az i-ypszilon csoport alkotása.

2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi…

Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél?! – bazalt kockakővel az előtérben.

Forrás: Bagyinszki Zoltán