Havi Archívum: 2012 június 27, szerda

Eger – Vármegyeháza kovácsoltvas kapui

Határon belül - 93.000 km2

Az egri megyeháza a barokk épületeiről nevezetes Kossuth Lajos utca 9. számú épülete.

A főkapu feletti félköríves betétrács kovácsoltvas díszítése Fazola Henrik munkája. A díszrácson három aranyozott szobrot helyezett el: a Hit, a Remény és az Igazság allegóriáit.

A kapubejáró alatti a város jelképeivé is vált híres kapuk ugyancsak Fazola Henrik művei: a két kaput és főbejárat fölött díszrácsot 1758–61 között készítette el. A címeres kapu a jobb oldalon, eredeti helyén áll; ezen az épület homlokzatán elhelyezett három címert kovácsoltvasból formálta meg. A baloldali, szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten, az ülésterem és a lépcsőház között állt. A két kapu a rokokó művészet kiemelkedő alkotása.

Forrás: wikipédia

Eger – A Líceum könyvtára

Határon belül - 93.000 km2

A Líceum, mint fogalom a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült.

A déli oldalon az érdeklődők számára nyitott Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai nagyvárosban voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak. A könyvtárat 1793-ban nyitották meg 20000 kötettel. A gyűjtemény folyamatosan fejlesztik, így jelenleg 162800 kiadványuk van 30 különböző nyelven. Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A copf stílusú tölgyfabútorzatot Lotter Tamás egri asztalos készítette Fellner Jakab tervei szerint. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és segédje (később veje) Zach József munkája. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk.

Forrás: eger.hu

Gyula – Műemlék Máriás Schriffert ház

Gyula városa

A 1775 körül épült késő barokk stílusú lakóház, azon kevés házak egyike Gyulán, amely épségben túlélte az 1801. évi nagy tűzvészt, amikor egész Gyula porig égett.

A tűzvész után a ház lakói hálából, hogy a ház megmenekült, Szeplőtelen fogantatás kőszobrot helyeztettek el a tűzfalon található szoborfülkében. Alkotója id. Czigler Antal építész.A lakóház tulajdonosát, aki földműveléssel, szőlő- és gyümölcs termesztéssel foglalkozó kisbirtokos család volt, a szobor elhelyezése óta M. (Máriás) Schriffert néven emlegették, a házat pedig Máriás-háznak nevezték el.

A ház tulajdonosa volt később (1866-1904) M. Schriffer Erzsébet aki K. Schriffert József Gyula város díszpolgárának és Országgyűlési képviselőjének első felesége volt. Jelenleg is Schriffert leszármazottal lakják a házat. A ház jelenlegi tulajdonosa azonban egy pár évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja a házat. Több építési vállalkozó is szerette volna megvenni majd építési telekként tovább értékesíteni, hiszen a ház Németváros főterén a Jókai utca sarkán, az Erkel házzal és a Szent József Templommal srégen szemben áll. Szerencsére az épület Országos Műemlékvédelem alatt áll és így megmenekült a lebontás alól és ezzel a Németváros egyetlen olyan háza megmaradt amely még az eredeti stílusjegyeket őrzi a tűzvész előtti állapotokról.

Néhány kép a Gyulai Művésztelep tagjainak alkotásaként bővíti a fotóanyagot.
Ritkán látott képek az épületbelsőről és az udvarról.

Forrás: nemetgyula.hu

Gyula – Székely Aladár emléktábla avatás

Gyula városa

Székely Aladár emléktábla avatása – a járdán, Gyulán 2010.-ben – a Magyar Fotográfia Napján.

A táblát felavatja és a programot megszervezte: Bagyinszki Zoltán fotográfus, a Székely Aladár fotóklub és tagjainak támogatásával.

Szarvassy Imre a MAFOSZ alelnöke talán utolsó NYILVÁNOS megjelenése alkalmával.

Gyula – Református templom

Gyula városa

A gyulai Református Egyházközösség templomát 1791 és 1795 között építették copf stílusban.

A századfordulón tűz áldozatává lett templomot 1801-1804 között Czigler Antal tervei alapján újjáépítették, majd a húszas évek elején és 1875-ben is bővítő munkálatokat végeztek rajta. Orgonáját az 1820-as években építették. A gyulai református templomot legutóbb 1995-ben újították fel, jelenleg műemléki védelem alatt áll.

A festményt Székelyhídi Attila festette.

Forrás: gyula.varosom.hu

Művészi üveg a szecesszió korából 2. (Budapesten kívül)

Határon belül - 93.000 km2

Kecskemét – Szecessziós épületek 1. – Belváros

Határon belül - 93.000 km2

A fehér homlokzatú, népi ihletettségű, szecessziós stílusú Luther-palotát Mende Valér tervei szerint építették az 1910-12 években. A falsíkot tornyok, erkélyek, boltozatok tagolják, az erdélyi építészeti hagyományokat feldolgozva. Hangsúlyos a népi díszítőelemek felhasználása. A vele szemben lévő Beretvás étteremmel meghatározta a Nagykörösi utca becsatlakozását a főtérbe.

A Városházát I. Ferenc József apostoli magyar király uralkodása, Dr. Wekerle Sándor miniszterelnöksége, Beniczky Ferenc főispánsága, Lestár Péter polgármestersége idejében, Pártos Gyula és Lechner Ödön műépítészek tervei szerint 1893 és 94.-ik években építették, mint hirdeti az épületben elhelyezett tábla.
Ez Kecskemét első szecessziós épülete, amely máig meghatározta a belváros építészeti stílusjegyét. Ebben az időben, közvetlenül a világháború kitörése előtt, jelentős gazdasági fellendülést mutat a Városháza és a főteret körülölelő új, szecessziós épületek sora.

A közvetlenül az első világháború előtt épült a Népbank palota és a zsidó bérház. A bank épülete – Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei nyomán, 1912. január 21-én adták át – az eklektikus stílusirányzatot követi.

A vasútállomás előtti sétakertben 1873-1875 között épült László Károly tervei alapján a Nyári Casino. 1923-1924-ben Szappanos Jenő műépítész tervei szerint kibővítették és múzeummá alakították. A Katona József Múzeum régészeti, néprajzi és képzőművészeti anyaga a vidéki közgyűjtemények között a legjelentősebbek közé tartozik.

A Cifrapalota Márkus Géza terve szerint 1902-ben épült. Különleges szecessziós stílusa miatt kapta ezt az elnevezést. Eredetileg városi bérháznak épült, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes tetőcserepei és mázas majolika homlokzati díszei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Külön figyelmet érdemelnek az egyedi ajtók, ablakok és az épület színei: az élénksárgák, a narancsok, a zöldek. Az épület ma a város képtára. Itt a XIX. és a XX. századi magyar festészet értékes gyűjteménye látható.
Az 1970-es években üveg homlokzatú irodaházak épültek mellé.

Szemben az 1911-13 között épült Újkollégium van.
Az egykori Református Főgimnázium és Jogakadémia épülete, az Újkollégium. Mende Valér és Dombi Lajos tervei alapján 1911 és 1913 között épült. A homlokzati kerámiákat a világhírű pécsi Zsolnay-gyár készítette. Itt található a Református Egyházközség, valamint annak múzeuma és könyvtára. Sokáig a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános és Szakközépiskola, Zenei Gimnázium, és az Állami Zeneiskola működött itt, ma ismét a református egyház tanít falai között.

A századfordulón sorra építették székházaikat a megerősödő polgári egyesületek. A volt kecskeméti Iparos Otthon 1909-ben készült, a szecessziós építészeti stílus remeke. Hasonló népi ihletésű díszítőelemek láthatók ezen az épületen is, mint a Városháza, vagy a Cifrapalota homlokzatán.
A szovjet katonaság szénraktárnak használta ezt az épületet. Kivonulásuk után az elsők között újította fel a város. Ma Ifjúsági Otthon.

Forrás: sitkei.eu