Havi Archívum: 2012 május 27, vasárnap

Szegedi szecessziós séta

Határon belül - 93.000 km2


Épületlista:

  1. Beregi – ház
  2. Beregi – ház
  3. Deutsch – palota
  4. Deutsch – palota
  5. Deutsch – palota
  6. Goldschmidt – ház
  7. Goldschmidt – ház
  8. Gróf – palota
  9. Gróf – palota
  10. Gróf – palota
  11. Izraelita  hitközösség bérháza
  12. Kótay – bérpalota
  13. Kótay – bérpalota
  14. Lechner téri ikervillák
  15. Lechner téri ikervillák
  16. Márer – ház
  17. Márer – ház
  18. Márer – ház
  19. Raichle – palota
  20. Raichle – palota
  21. Református bérház
  22. Református bérház
  23. Reök – palota bejárati részlet
  24. Reök – palota
  25. Reök – palota
  26. Reök – palota
  27. Reök – palota
  28. Szecessziós bérház – Széchenyi tér
  29. Tömörkény Műv. Gimnázium
  30. Tömörkény Műv. Gimnázium
  31. Tömörkény Műv. Gimnázium
  32. Ungár-Mayer – ház
  33. Ungár-Mayer – ház
  34. Ungár-Mayer – ház
  35. Víztorony
  36. volt Takarékpénztár
  37. volt Takarékpénztár
  38. Wágner – palota
  39. Zsinagóga
  40. Zsinagóga
  41. Zsinagóga
  42. Zsinagóga

Szeged – Móricz ház

Határon belül - 93.000 km2

A Móricz-ház egy 1912-ben szecessziós stílusban épült műemlék épület, amely a szegedi Szent István tér déli szegletében emelkedik. Az épületet Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle J. Ferenc építette 1910 és 1912 között. A Móritz-házat a korabeli nagypolgárság igényeit szem előtt tartva építették. A homlokzatot a juhászok subáját idéző díszítéssel látták el, a ház belső közös tereit szecessziós falfestményekkel dekorálták. Az épületet kezdetben gázzal világították, fűtését cserépkályhákkal oldották meg. A nagyméretű polgári lakások mellett apróbb cselédszobák is voltak az épületben. A modernitás jegyében helyet hagytak egy személyfelvonó számára is, amely azonban még évtizedekig nem készült el. (A szerkezet sokáig az udvaron hevert bedobozolva, mígnem a világháború idején lába kelt.)

A második világháborút követő lakáshiányos időszakban a városi hatóság államosította a nagypolgári lakásokat és azokat kisebb területű bérlakásokká alakította át. A háború utáni gyorsjavítás során az épületet újravakolták, ekkor külső díszeit vakolattal elfedték. Az évtizedek során lemeszelték az épület belső festményeit és leszerelték a kovácsoltvas korlátokat is. Az 1990-es évekre az épület állaga és külső megjelenése is igen leromlott. 2007-ben a város 126 millió forintért eladta az épületet egy vállalkozásnak, amely teljes körű renoválást hajtott végre.

Forrás: wikipédia

Budapest – Művészi üveg a szecesszió korából 1.

Budapest

Marosvásárhely – a magyar szecesszió városa

Erdély - Partium

Épületek listája:
Kultúrpalota
Agrárbank
Albina bank
Bérház – Gecse D. u. 8.
Császár ház
Csiky ház
Csonka villa
Fekete Andor bérháza
Felsőkereskedelmi iskola
Jakab ház
Kaszinó
Kereskedelmi és Iparkamara
Kovácsoltvas kapu
Közüzemek irodaháza
Lakóház
Lakóház – Bólyai F. u. 16.
Lakóház – Hunyadi J. u. 4.
Nyugdíjpalota
Református kollégium
Rendőrség
Szecessziós épületegyüttes
Vámosház
Városháza

Óda a marosvásárhelyi szecesszióhoz
– „Mi nem a mának építünk, a mi épületeink az eljövendő századokat, unokáink utódjait is kell szolgálják egykor!” – így érvelt a városépítő polgármester, dr. Bernády György, amikor a földhözragadt provincializmus mindent elkövetett, hogy ne épüljenek fel a Marosvásárhely szimbólumaként emlegetett, az európai, a magyar, az erdélyi szecesszió igazi remekeiként számon tartott épületek: a tornyos Városháza vagy a Közművelődési Palota.

Időbe telik a marosvásárhelyi szecesszió mintegy 150 épületének a puszta felsorolása, hát még a bemutatása! Az az érzésem, hogy Keresztes Gyula minden korábbi könyvét, tanulmányát azért írta meg, hogy elkészülhessen a marosvásárhelyi szecesszióról megálmodott szintézise. A szecesszió egyik sajátossága: vonzódása a legkülönlegesebb, szimbolikus jelentésű, bizarr, nem mindennapi témák iránt. Előtérbe kerülnek a játékos kontúrvonalak, a geometrikus és növényi díszítmények, a természetben nagyon ritkán előforduló színek. Azt is mondhatnánk: az időbeli késéssel Erdélybe is eljutott szecesszió emelte ki Marosvásárhelyt a poros kisvárosok sorából, s kapcsolta be az európai vérkeringésbe.

Keresztes Gyula – úgymond – házról házra járva gyűjtötte és gyűjti az erdélyi, a marosvásárhelyi szecesszióra vonatkozó adatokat, mintegy tálcán kínálva fel a lehetőséget a teljességre törekvő marosvásárhelyi építészeti monográfia megírásához. Úgy maradhatunk „hű európaiak” (Illyés Gyula), ha merjük vállalni önmagunkat, valóban egyetemes értékeinket.

“Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk igazán, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk”. Kodály Zoltán minden korokhoz szóló üzenetének így ad “történelmi hátszelet” Keresztes Gyula kötete…

TÓFALVI ZOLTÁN

Sümeg – Püspöki palota

Határon belül - 93.000 km2

Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben található. A Bakony-hegység délnyugati szárnyán, a keszthelyi-tapolcai medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Ezek közül építő- és festészeti értékeivel kiemelkedik a hagyományos provinciális barokk stílusú Püspöki Palota.

Az épület keleti szárnya, amely a vár lejtőjére támaszkodik, földszintes, tulajdonképpen a meglevő korábbi épület megtartása és átalakítása révén került beillesztésre (ma ennek a szárnynak a belső rekonstrukciója megvalósult, korabeli bútorokkal és a Sümegi Képtár képeivel díszítve megtekinthető). (tovább…)

Tanúhegyek, alvó vulkánok a Tapolcai medencében – 2. rész

Határon belül - 93.000 km2

Időutazás Rodosz szigetén – 2004

Kiállítások

A fotókiállítás címe: Időutazás Rodosz szigetén
(Görög kapuk)

A kiállítás megnyitója: 2004. szeptember 20. hétfő délután
Helyszín: Budapest Semmelweis Egyetem aulája
(Nagyvárad tér 4., „net”)

A vendégeket köszönti és a kiállítást rendezi: Szarvassy Imre,
az Aesculap Fotóklub elnöke

Kiállítást megnyitja: Contoumas Dimitrios görög nagykövet
(felkérés folyamatban)
Fő támogatók: Theotours Utazási Iroda Budapest,
Görög Országos Önkormányzat, Fuji Foto Békéscsaba.

Bagyinszki zoltán gyulai fotográfus (www.bagyinszki.hu), az Aesculap Fotóklub tagja rendkívüli módon vonzódik az építőművészethez. Ezen belül egyik kedvenc témája a kapuk világa.

2004. Júliusában a földközi-tengeri Rodosz szigetén járva, talált rá ezekre a hangulatos részletekre, jellegzetes mediterrán alkotásokra.

A kapuk funkciójukon túl sokmindent jelképezhetnek művészi üzenetük is van. Beléphetünk rajtuk egy új világba, egy másik kultúrába, vagy csak esztétikai élményt nyújtanak számunkra.

A tervezett fotókiállítást (kb. 40 db színes fotó) időutazásnak is tekinthetjük, hiszen az ókortól a középkoron át egészen napjainkig találhatunk értékes, figyelemfelkeltő alkotásokat. Van itt görög, keresztény, zsidó, török, olasz kapubejárat, esetleg egy-egy szép részlet vasból, fából, kőből. Egyszerű és művészi, régi és új. Így biztosítva a görög élettér bemutatását és e kiállítás változatosságát. A felvételek döntő többsége Rodosz városának óvárosában és Lindosz festői akropoliszán készültek, illetve kanyargós utcácskáinak házait, kapuit ábrázolják.

Az olimpia évében az egyetem fotóklubjának véleménye alapján valószínű, tovább népszerűsítjük a vonzó Görögország kulturális örökségét.

Az Aesculap Fotóklub tagja, a budapesti kiállítás közönségének, a görög kisebbségnek. A tenger és napfény mellett az építészeti részleteket is szeretettel ajánlja.
(Görög zenét, egy pohár italt és a jó hangulatot a szervezők garantálják)

Gyula, 2004.08.20.
Bagyinszki Zoltán gyulai fotográfus

Tanúhegyek, alvó vulkánok a Tapolcai medencében – 1. rész

Határon belül - 93.000 km2

Túravezető: Bagyinszki Zoltán, túratárs: B.né Zsóka

Négy nap távol A CIVILIZÁCIÓTÓL.

Remek program keretében fotózhattam ill. másztam meg néhány volt tűzhányót a Balaton- Felvidék É- NY- i területén. A hétvégi 30-33 fok párás meleg igazi vulkanikus hangulatot teremtett számunkra a Tapolcai – medence területén.

Kicsi felkészülés egykori ismeretek- utak és a tapasztalás segítette a képanyag elkészítését. Több 100 fotóból csak étvágygerjesztőnek szánom a sorozatot- főleg tájképek formájában- csak távlati képeket kigyűjtve Önöknek (készül a közelképes anyag is BAZALT A TAPOLCAI MEDENCÉBEN címen, hamarosan az is megtekinthető itt a galériában.)

A fiatal 2.5 és 5 millió éves képződmények, a Pannon – tenger területén hazánk kevés , de látványos bazalt formációit, a lekopott és elhordott hegyeket mutatják be. Koporsós és csúcsos hegyek váltakoznak, számuk ha nem tévedek 14. ( a teleobjektívembe belefért a messzi Somló is…. az viszont már nem a medencéhez tartozik.) De a bor ott is nagyon finom- itt is az volt…

A hegyeket tisztelve felsorolom és megadom a magasságukat is, nem elrettentve talán inkább inspirálva – érdemes elindulni igazán kedves és látványos kistáj a Tapolcai – medence a boraival együtt felfedezésre vár. A hegyeket sem szabad kihagyni, rövid de szuszogós a program , csodás panorámákkal kárpótolva. Itt ott várak, várromok is hirdetik dicső történelmünk egykori eseményeit. A bátrabbak kerékpárral is megpróbálhatják.

Jó utat kívánunk……

Badacsony 437m (438) a király
Szent György – hegy 415m
Csobánc 375m (371)
Gulács 393m
Tóti- hegy 347m
Szigliget 213m
Haláp 361m
Hegyesd 281m
Hajagos 346m

és a távoli Somló 431m