Havi Archívum: 2012 március 30, péntek

Budapest – Margit-szigeti víztorony

Budapest

A Margit-szigeti víztorony a budapesti Margit-sziget középső részén, a Szabadtéri Színpad mellett áll. 1911-ben építették fel Zielinski Szilárd tervei alapján. A később a „vasbeton atyjának” nevezett építész ezt a tornyot is ebből az akkor még újdonságszámba menő anyagból építette. A torony 5 méteres alapzaton áll, földszintjének padlója 9 méterrel van a Duna 0 szintje fölött; a torony csúcsa 57 méter magasan emelkedik a környező terep fölé. Bár a legfelső látogatható szint, a kupolaterem padlója csupán 27 méter magasan van, innen is nagyszerű kilátás nyílik a szigetre és Budapestre.

Ma a földszinten nemzeti parkjainkat bemutató tárlat, az emeleteken a Kilátó Galéria látogatható.

(tovább…)

ÚJDONSÁG! – A Magyar Szecessziós Építészet Útikönyve

Könyvek

Könyvbemutató Budapesten a Könyvfesztiválon 2012. április 21. – fotó Cserba Aurél.

Corvina Kiadó, szerző Bede Béla.
Kb. 350 oldal, magyar nyelvű , angol nyelvű formában.
A 400 fotót a könyvhöz – jubilálva: 30. könyv – Bagyinszki Zoltán készítette.

Megjelenés: 2012. Április 21. Millenáris, Budapest.
(tovább…)

Budapest – Schöpf-Mérei Ágost Kórház

Budapest

A Schöpf-Mérei Ágost Kórház hosszú történeti múltra tekint vissza. A kórház a XIX. században két részből állt: a Knézich utcai és a Bakáts téri tömbből. 1884-ben közadakozásból jött létre egy 35 ágyas gyógyíthatatlan-nyomorék gyermekek otthona. 1949-ben a kórházat államosították, ekkor egyesült a két épülettömb, majd 1954-ben megalakult a Schöpf-Mérei Ágoston Koraszülő-Koraszülött Kórház. A kórház történetét több kiváló gyermeksebész is fémjelzi. Surányi Gyula (1899-1958) volt az egyik, aki azon munkálkodott, hogy a koraszülött-ellátás korszerű legyen Magyarországon. Az anyavédelmi központ létesítésének gondolata pedig Dr. Gyergyai Károly nevéhez fűződik. Az 1970-es években létrejött a Perinatális Intenzív Centrum és átépítették a koraszülött osztályt is.

Forrás: http://sites.google.com/site/smemlekoldala/az-intezmeny-toertenete

Budapest – Róth Miksa emlékház

Budapest

Fotó : junior Bagyinszki Zoltán

Ez az épület Róth Miksa (1865. december 26. Pest-1944. június 14. Budapest) lakóháza volt 1911 és 1944 között. Róth Miksát a magyar üvegfestészet és mozaik művészet legjelentősebb alkotójaként tartjuk számon. A Nefelejcs utcai épület eredetileg Gelb Sámuel bútorgyárosé volt. Miután Róth Miksa 1911-ben megvásárolta, Petz Samu építész tervei alapján építtette át. Ekkor épült az udvar túloldalán a (felújítás előtt álló) három emeletes épület, ami az üvegfestő és mozaik készítő műhelynek adott helyet.

(tovább…)

Budapest – Szecessziós kovácsoltvas művészet – 1. rész

Budapest

Kovácsoltvas Budapesten

Ne rohanjunk, álljunk meg egy (legalább kettő) pillanatra.
Kovácsoltvas erkélyek, korlátok, ablakvédő rácsok, lámpatestek, kapuk Budapest utcáin, terein, épületein.
Nem egy kapu a hajdani Világkiállítások attrakciójaként aranyérmes volt! A nemzeti építészetünk, IPARMŰVÉSZETÜNK remekei. Lásd a képeken…
A szecesszió fantasztikus világa, egyedi mozgalmas motívumokkal-és mindezt formálták- VASBÓL- 100-120 évvel ezelőtt a budapesti mesterek, művészek, alkotók, kovácsok, lakatosok. Köszönjük értékálló műveiket és csodáljuk őket… közösen.
Csak néhány a legkiemelkedőbb nagyságok közül: Jungfer Gyula talán első az egyenlőek közül.
Fekete Pál, Forreider József, Alpár Ede, Galambos Jenő, Hajós Bálint, Hochmann József, Lepter János, Ludvig Ede, Sárváry János, Szultzberger József, Teichner Ádám, Vágó Ignác

Vidékről Bizse János pécsi, Buchner Géza kassai, Bille János, Fejős Ferenc és Kecskeméti Antal szegedi, Reiszmann Márton és Tiringer Ferenc kecskeméti, Zachár Ferenc egri, Tóth Károly kiskunfélegyházi, ifj. Losonczi János debreceni mester neve is említendő a témához.

Forrás: Bagyinszki Zoltán

Görög kapuk Rodosz szigetén – 2006.

Kiállítások

Budapest, SOTE Aula

Brüsszel – Stoclet-ház (Belgium)

A nagyvilágról

A brüsszeli Stoclet-ház (Le Palais Stoclet (francia), Stocletpaleis (holland)) 1905 és 1911 között épült az osztrák Josef Hoffmann építész tervei alapján. A ház tulajdonosa a gazdag bankár és műpártoló Adolphe Stoclet volt. A ház külső és belső kialakításának harmóniája miatt ezt tartják Hoffman főművének.

A házat Brüsszel egyik fő közlekedési útvonala, az Avenue de Tervuren/Tervurenlaan mellett építették a Wiener Werkstätte, vagyis a bécsi műhely tagjai. A márvánnyal borított homlokzat meglehetősen egyszerű és már-már a modernizmust idézi, de ennek ellenére számos alkotást található a házon kívül és belül a szecesszió mestereitől: az ebédlőben Gustav Klimt által készített mozaik látható, míg a ház tetejét négy, Franz Metzner által készített rézszobor díszíti. Az építész, a művészek és az iparosok harmonikus munkái a Gesamtkunstwerk egyik kiemelkedő példájává teszik a házat. Az építész Hoffman egységes egésznek tervezte meg a házat, a kertet és a bútorokat is.

Stoclet halála után a ház négy lányára maradt. A ház 1976 óta műemléki védelem alatt áll, 2005-től a kert, illetve 2006-tól a házban található műalkotások, bútorok, használati tárgyak is hasonló védelem alatt állnak. Ennek az oka, hogy Stoclet örökösei közül hárman külön szerették volna értékesíteni a házban található műalkotásokat, elsősorban a Klimt-mozaikot. Ezért a belga francia közösség kormánya műemléknek nyilvánította a ház belsejét is, amit az örökösök bírósági úton megtámadtak.

2009-ben a ház felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

A ház továbbra is a Stoclet-család örököseinek tulajdonában van, ezért csak előzetes bejelentkezés után lehet látogatni a jelenleg üresen álló épületet.

Forrás: wikipédia

Budapest – Budapesti Műhely

Budapest

A négyemeletes lakóház Schannen Ernő tervei alapján 1901-ben épült a telektulajdonos Deutsch Antal és hitvese megbízásából, miután a XVIII-XIX. század fordulóján épült eredeti épületet lebontották, és a város az egész térre új rendezési tervet készített. 1913-ban az épület Vécsey utcai oldalán megnyílt a Budapest műhely, Kozma Lajos egyedülálló lakberendezési üzlete.

1915-ben Kaszab Aladár és felesége lett az új tulajdonos, akiknek a monogramja a mai napig látható a bejárati kapu felett. A II. világháború megkímélte az épületet, így rövidesen több közintézmény, később egy külkereskedelmi vállalat székháza lett.

Az Inter-Európa Bank 1989 karácsonyán költözött az addigra teljesen felújított IV. emeletre. A következő években emeletről emeletre haladva kapta vissza régi fényét, és vált korszerű bankszékházzá.

A felújítási munkák a homlokzat eredeti állapotának visszaállításával 1998-ban fejeződtek be, a rekonstrukció tervezője Dévényi Tamás és munkatársai voltak.

Forrás: www.tte.hu

Budapest – Volt Cseh–Magyar Iparbank

Budapest

Nádor utca 6. (Mérleg utca 8.).

1912–1913-ban épült, Halász Gyula és Málnai Béla tervei alapján.
Ötemeletes sarokirodaház, korának újabb, modern fogalmazású épületstílusában készült. A sarkán kissé visszaugró, toronyszerűen kiemelt tagozás nélküli rizalitkiképzésű, melynek élén a négy emeleten végigfutó, ötszögű, vasszerkezetű üvegerkély van. Az egész homlokzat kőburkolatú.

A négyemeletes, kőburkolatos épület ablaktalan sarka toronyszerű kiképzést kapott, amelyet előreugró párkány zár; ezt a már-már védőbástya hatást a négy emeleten át húzódó sokszögű fém-üveg zárterkély tompítja, de körülötte még így is jókora csupasz a falterület, amit csak a félemeleten tör meg egy-egy erkélyes nyílás. A lakásoknak helyt adó fölső négy emelet ablakai a ház mindkét utcai homlokzatán egyszerűen metsződnek a díszítés nélküli kőburkolatos falba, a földszinten és a félemeleten kialakított hivatali helyiségek nyílásait viszont mintás, mahagóni fakeret díszíti, így különítve el a más funkciót betöltő részeket.

Forrás: wikipédia

Marosvásárhely – Albina Bank

Erdély - Partium

Az áruszövetkezetek központi székháza részben eklektikus homlokzatú, részben a helyi szecessziós stílus jegyeit hordozza. 1913-ban Radó Sándor tervezte.

Forrás: erdelyweb.hu