Havi Archívum: 2011 december 29, csütörtök

Pöstyén – Thermál Palace Szálló és Irma fürdő

Felvidék

1912-ből származó Szecessziós gyöngyszem gyönyörű környezetben, a varázslatos termál-szigeten, közvetlenül a termálforrások és gyógyiszap forrásai felett található. Az Irma fürdővel közösen kiváló feltételeket biztosít a gyógy-üdüléshez az egész év folyamán.

Páv, Héra istennő szent madara, a halhatatlanság és a nemesség jelképe az ősi történet szerint a pöstyéni gyógyforrásoktól gyógyult meg, és most jelképe a Thermia Palace Hotelnek.

A felújított és légkondicionált Thermia Palace Hotel 111 szobát kínál, ebből 14 apartman. Restaurátorainak köszönhetően megőrizte a gazdag művészeti külső és belső díszítéseket, a domborműveken, a homlokzati maszkokon, kerámia elemeken, járólapokon és a festett üvegeken.

Forrás: szallas.hu (tovább…)

Pöstyén fürdőváros

Felvidék

A régészeti leletek tanúsága szerint a melegforrások körül már az őskorban éltek mammutvadászok. A város környékén került elő Szlovákia egyik legjelentősebb őskori emléke a Moraváni Vénusz. Már a rómaiak is ismerték a Vág szigetének 67 °C-os meleg, iszapos forrásait.

A település első írásos említése “Pescan” alakban 1113-ból a zoborhegyi bencés apátság birtokainak leírásából származik. A 13. század derekán a gróf Cseszneky család birtoka volt. A 13. század végétől 1321-ig Pöstyén is Csák Máté uralma alá tartozott. Halála után a birtok a királyé lett. Eztán Pöstyén királyi birtok, részben pedig Temetvény várának uradalmához tartozott. 1348-ban Nagy Lajos király a temetvényi uradalmat hívének, Kont Miklós magiszternek adta. A család kihalása után II. Lajos királytól a Thurzók szerezték meg.

A középkorban a gyógyulni vágyók a források körül ásott, faágakkal megerősített, szalmával bélelt gödrökben üldögéltek. Gyógyvizéről elsőként Wernher György tudósított 1549-ben kiadott Magyarország csodálatos vizei című művében. Gyógyvizének és iszapjának gyógyászati alkalmazását Johannes Crato von Krafftheim orvos 1571-ben kiadott művében jellemezte.

Erősen radioaktív gyógyvizével reumát, idegbántalmakat gyógyítanak. A fürdő bérleti jogát 1889-ben a Winter-család szerezte meg. Bérbe vételének kezdetén csupán egy szerényen berendezett, harminc szobás szálloda állt a fürdővendégek rendelkezésére, gyógykezelésüket pedig egy 19. század kezdetéről származó, forrásokra épített fedett medencés fürdőház valamint további két kádfürdőkkel ellátott fürdőház biztosította a Fürdőszigeten. A szálló vendégei a Vág folyón keresztül vezető facölöpökön álló hídon jutottak át a Fürdőszigetre.

Forrás: wikipédia

Pozsony – Szt. Márton Dóm

Felvidék

A Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom Pozsony legismertebb és legnagyobb temploma. Háromhajós gótikus templom, amely az eredeti román templom helyére épült.

Építése a 13. században kezdődött. Mai alakja többszöri átépítés eredménye, ugyanis háborúk és földrengések során többször megsérült. A dóm tornya 85 méter magas, a legmagasabb Pozsonyban. A tetején van a Szent Korona másolata (150 kilogramm tömegű és 164 cm magas), melyet 2010. augusztus 18-án emeltek le restaurálás céljából. A templomtorony a város erődítményének része volt, így bástyaként is szolgált. Donner György Rafael tervezte a barokk Alamizsnás Szent János kápolnát. A templomban gótikus és reneszánsz síremlékek találhatók. Szent Márton ereklyéit a főoltár felett elhelyezett ezüstkoporsóban őrzik.

A templomban látható ólomból kiöntött Toursi Szent Márton szobrot Donner György Rafael készítette 1734-ben. A templom katakombáiban sok híres ember nyugszik. Köztük:
Jozef Ignác Bajza – kanonok, szlovák író
Esterházy Imre – esztergomi érsek
Krman Dániel – evangélikus püspök, író
Schomberg György – az Academia Istropolitana alkancellárja
Pálffy János – a szatmári béke létrehozója, utóbb nádor
Pázmány Péter – prímás, esztergomi érsek

A templom 2002. november 11-étől nemzeti kulturális emlék.

Forrás: wikipédia

Pozsony – Prímási palota 2. (Belsők)

Felvidék

A Prímási palota, Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája. A palota egyes részei ma múzeumként funkcionálnak.

A palotába egy háromtengelyű előcsarnokon juthatunk be, ahonnan a díszlépcsőn keresztül a főtermekhez juthatunk. A térre néz a főemelet, amely a palota keleti szárnyában elhelyezett díszteremmel is közvetlen összeköttetésben van. A tágas díszterem falain tükrök vannak elhelyezve, ezért hívják Tükörteremnek.

A palota legfontosabb látnivalója a 17. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.

A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi.

Jobboldalt hátul található a Szent László kápolna, melynek freskóján a csodatévő Szent László látható. A kápolna bejárata fölött egy 17. századból származó Madonna dombormű található.

Forrás: wikipédia

Eszék óvárosa

Horvátország, Szlovénia

Eszék város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. A Dráva jobb partján ősi folyami átkelőhelynél fekszik, az eszéki híd az évszázadok során a Dráva legfontosabb átkelőhelye volt. Neve a szláv osek (= akol, vagy lejtő) főnévből származik, latin neve az illír murs (= mocsár) főnévből való.

Már az ókorban is jelentős település. A rézkorban is lakott volt, majd kelta település, melyre Mursa római légiós tábor épült, mely az egyik legfontosabb drávai átkelőhely volt. Falait a 2. század első felében emelték. 351-ben Mursa püspöki székhely lett. A római várost eltörölte a népvándorlás.

Forrás: wikipédia

Gyula – Főúri esküvő 1938-ban-Almásy család

Gyula városa

Az archív képek, Schell József tulajdona. A fotókat készítette a SCHÉFFER GYÖRGY FOTÓSZALON 1938 – Bagyinszki Zoltán reprodukciói.

Az esküvői pár: BÁRÓ SCHELL JÓZSEF ANTAL – WORACZICKY JOHANNA GRÓFNŐ (aki leánya volt Zsadányi és Törökszentmiklósi Almásy grófnőnek).

Az esketési szertartást P. Somogyi Jenő S. J. tartományfőnök végezete Báró Apor Vilmos apát-plébános segédletével.

Helyszín: Gyula, Nádi Boldogasszony Plébániatemplom.

SCHELL JÓZSEF ANTAL  életrajz : http://www.vadaszat.net/muvesz/schell/schell.html

Kabold – Vizivár

Várvidék

Kabold mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Kabold vidéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az i. e. 1. században az itt élő kelták már intenzív vasművességgel foglalkoztak. Az 1. és 4. század között területe Pannónia tartomány része volt. A népvándorlás korában germán törzsek után avarok, szlávok éltek ezen a vidéken, majd Nagy Károly frank birodalmának keleti tartományához tartozott. 860-ban Német Lajos király Adalwin salzburgi érseknek küldött adománylevelében többek között szerepel egy “Kundpoldersdorf” nevű település is, melyet többen a mai Kaboldnak tartanak.

A település ma is álló váráról híres, melyet 1222 és 1229 között a soproni Botus fia Pósa comes építtetett. 1482-ben a Weißpiach család bővítette és gótikus stílusban építette át. 1529-ben lerombolta a török, ezután reneszánsz stílusban építették újjá. 1654 és 1656 között a Kéry család barokk várkastéllyá építtette át. A török 1683-ban újra lerombolta. Az Esterházyak építtették újjá 1704 után. A súlyos állapotban levő várnak már lebontását tervezték, amikor 1963-ban megvásárolta a Bolldorf-Reitstätter család, akik eredeti állapotában építették újjá. Legértékesebb része a 13. századi eredetű várkápolna, melyben 1430 körül készített gótikus freskókat tártak fel. Itt található az a címer ábrázolás, melyből a mai tartományi címert megalkották. A kápolnát 1482-ben gótikus stílusban építették át. A 16. század második felében az evangélikusoké lett, akik a kor szokásának megfelelően galériát építettek benne. Ezt az ellenreformáció során a 17. században eltávolították, a gótikusbejáratot elfalazták és új korabarokk kaput építettek. A 18. században az Esterházyak barokk stílusban építtették át.

Forrás: wikipédia

Révkomárom – Városháza

Felvidék

A neoklasszicista építészeti stílus legjellegzetesebb emléke Komáromban a Városháza épülete. A korábbi, egyemeletes barokk városháza 1718-1719-ben épült, melyet 1725-ben átalakítottak és cseréppel fedtek be. Ezt az épületet azonban az 1763. évi földrengés romba döntötte. 1766-ban épült újjá, majd 1767-ben felépült rézzel fedett tornya is, melynek tetején a Habsburg-birodalom jelképét – a hatalmas, pléhből készült kétfejű sast – helyezték el. 1848-ban tűzvész áldozatává vált az épület, melyet fel kellet újítani. 1875-ben kétemeletes épületté alakították át Gorstenbergen és Arvé építészek tervei alapján.

Forrás: www.travelguide.sk

Révkomárom – Jókai emlékmű 2002

Felvidék

A komáromi Duna Menti Múzeum székhelye a Nádor utcában található, az 1913-ban épült kultúrpalota épületében. A szlovákiai magyar kultúra egyik legfontosabb központja, egyben Szlovákia leggazdagabb római kori gyűjteményével is büszkélkedhet. (2002 és 2007 között a múzeum hivatalos magyar neve Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma volt, 2007. október 29-én az intézményfenntartó Nyitrai kerület képviselőtestülete kivette nevéből a magyar kultúrára vonatkozó kifejezést.)

A múzeum előtt található Jókai Mórnak, Komárom híres szülöttének egész alakos ülőszobra, Berecz Gyula komáromi szobrászművész alkotása. A szoborállítás ötlete már rögtön az író halála után (1904) felmerült, a Komáromi Lapok felhívására 1906-ban indult meg rá a gyűjtés. Az összegyűjtött pénz azonban elúszott a hadikölcsönön, később pedig politikai okokból nem állíthattak szobrot. Végül 1936-ban a csehszlovák hatóságok engedélyezték az újabb gyűjtést, ezúttal egy év alatt összegyűlt a szükséges összeg. A Jókai Egyesület pályázatát Berecz Gyula pályaműve nyerte, aki korabeli öltözékben, mesemondóként mintázta meg Jókai alakját. A bronzszobrot Prágában öntötték, talapzatát Komáromi Viktor készítette haraszti mészkőből. Alapkőletétele 1937. június 20-án, ünnepélyes átadása pedig (melyen az akkori csehszlovák miniszterelnök, Milan Hodža is beszédet mondott) november 28-án volt. 1945 után ezt a szobrot is eltávolították, de a ledöntött szobrok közül elsőként, 1952-ben visszakerült eredeti helyére.

Forrás: wikipédia

Dráva folyó Drávaiványival szemközt – Nemzeti Park

Horvátország, Szlovénia

A legtisztább vizű nagy folyónk, a Dráva Zákány-Őrtilos térségében lép be hazánkba, és Drávaszabolcsnál hagyja el országunkat. Partjai mentén megcsodálható a jobbára még háborítatlan ártéri élővilág. A kialakult holtágak és környezetük megannyi különleges növény- és állatfajnak adnak otthont, és békét, nyugalmat kínálnak a látogatóknak.

Kelet Dráva – Az Ormánság. A Dráva-síkon az egykori tölgy-kőris-szil ligeteredők napjainkra csak mozaikszerűen maradtak fenn. A folyó menti területek erdősültsége a honfoglalás idején 60-80 százalékos lehetett. A később kiirtott erdők helyén mocsárrétek alakultak ki, amelyeket kaszálással vagy legeltetéssel hasznosítottak. A Dráva-mentére is jellemző volt a vadgyümölcsök, a gyógynövények, a gombák gyűjtése, a méhészet, a pákászat, a halászat, a legeltető állattartás, gyümölcstermesztés, a keményfaligetekre alapozott hamuzsírfőzés, a folyó menti puhafás erdőkhöz kapcsolódó kézművesség, a gyékény- és vesszőfonás, a nád sokféle hasznosítása, a teknővájás, a fakanálfaragás, és a csónakkészítés.

Sellyéről a Dráva irányába indulva Drávaiványiba érünk, melynek legfőbb nevezetessége az Ormánság egyik legszebb festett kazettás mennyezetű református temploma. Mennyezetét 167 festett fakazetta díszíti. Különlegessége, hogy itt található az egész Ormánságban az egyetlen figurális ábrázolás.

Forrás: www.drava-makett.hu