Verőce régtől fogva a legjelentősebb település a vármegyében, Horvátországban, mely a nevét is róla kapta, sőt már 1243-ban szabadságjogokat kapott IV. Béla királytól. (tovább…)
Havi Archívum: 2011 november 29, kedd
Gyula – Százéves Cukrászda
A 100 éves története
Belépve a cukrászda ajtaján Hygia üdvözöl bennünket.
A szalonokban egy csésze forró, gőzölgő tea mellett induljunk el vissza az időben, és ismerjük meg a Százéves Cukrászda történetét. Maga az épület az 1801. évi tűzvész után tétesült. 1839-ig gyógyszertár működött benne. Erre utal a sarokterem falában található homokkőkép, amelyen a kígyóját tálkájából etető Hygia volt restaurálható.
A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester.
Balogh Gyula festménye a a cukrászdáról az egykori legendás cukrászmesterrel , Osi bácsival
(tovább…)
Féltorony – Harrach-Habsburg kastély
Féltorony község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban. Nezsidertől 14 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.
Harrach-kastély: a lerombolt vadászkastély helyén 1711-ben épült Johann Lucas von Hildebrandt tervei szerint későbarokk (más néven copf, vagy klasszicizáló későbarokk) stílusban. A kastély a barokk világi építészet egyik kiemelkedő alkotása.
Mária Terézia a Habsburg–Lotharingiai család magánrezidenciájává tette. 1949-ben leégett, csak a középső terem maradt sértetlen, melyet helyreállítottak.
Mennyezetfreskóját Maulbertsch festette 1765-ben. Ma Paul Waldbott-Bassenheim bárónak a császári család egyik leszármazottjának magánbirtoka. A kastély a nyilvánosság előtt is nyitva áll, kiállításokat, koncerteket tartanak benne, egy része pedig múzeumként szolgál. A volt gazdasági udvarból nyíló barátok pincéje vendéglátóhelyként működik. Ugyanitt panzió is található.
Forrás: wikipédia
Fertőszéleskút – Török torony
Fertőszéleskút mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Kismartoni járásban.
A falu közepén látható a Török-torony a 17. század második felében épült. A 32 méter magas toronyból messze lehetett látni a környező síkságon és időben lehetett jelezni közeledő ellenséget. Harangja a veszélyre figyelmeztetett. 1681-ben a Szent Koronát is őrizték benne. Itt látható Burgenland legrégibb toronyórája is. Aljában börtön volt. Ma múzeum van benne. A toronnyal szembeni vendéglő épületében szállt meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben bécsi hadjárata során. A torony mellett látható a város kalodája.
Forrás: wikipédia
Zsira – Esterházy kastély
Az 1739 -be épült barokk kastélyt Rimanóczy Antal építtette. A kissé előugró középső épületrészt kiemeli a mandzárdtetőzet. A tagolt tetőn hangsúlyos elemek a széles kémények. Az épület nemcsak külső, hanem belső kialakítását tekintve is gazdagon díszített.
Az épületnek az évszázadok során több tulajdonosa is volt. 1771-től a Draskovics és Jankovich, 1800-tól a Pejacsevich család tulajdonában volt. 1922-ben Esterházy Mária hercegnő vásárolta meg az addigra leromlott állapotú kastélyt, majd 1923-25 között korszerűsíttette és helyreállíttatta.
A 6 hektáros – ma védett – angolpark helyreállítását Eszterháza (ma Fertőd) főkertésze tervezte.
1934-ben a Legszentebb Üdvözítő Leányai Kongregációja apácarend vásárolja meg a kastélyt. 1951-től a Fővárosi Önkormányzat szociális otthont működtet a kastélyban.
Forrás: zsira.com
Borostyánkő – Várkastély
Borostyánkő (németül Bernstein) mezőváros Ausztriában, Burgenland (magyarul Felsőőrvidék) tartományban, a Felsőőri járásban.
Borostyánkő vára a 13. század elején épült. A vár legrégibb része a sziklára épült északi szárny, ahol egy befalazott román kapu nyomai is felfedezhetők. A török veszély közeledtére a haditanács a vár megerősítését rendelte el. A bástyák építését az olasz építész, Francesco Pozzo tervei szerint 1546-ban kezdték meg. 1617-ben a várat súlyos károk érték, amikor felrobbant a lőportorony és a vár nagy része elpusztult. Az északi szárny romos épületrészeit 1625 és 1627 között építették újjá. A nyugati szárnyat a 17. század végén Batthyány Ádám építette. Az eredetileg egyemeletes várkastélyra a barokk korban építettek rá egy újabb szintet. 1953 óta szálloda működik az épületben. (tovább…)
Krasznahorkaváralja – Andrássy Franciska és Dénes mauzóleuma
FOTÓ: BAGYINSZKI ZOLTÁN és JÁNOS
Ez a “mesebeli palota” Andrássy Franciska és Dénes krasznahorkaváraljai mauzóleuma – egy egyedüllálló szecessziós műemlék, amelynek építését 1904 őszén fejezték be. A nagy kiterjedésű parkkal körülvett, értékes külső és belső díszítésű építményt mi Gömöriek mindennapos, természetes dologként értékeljük. Kevesen tudatosítják közülünk, hogy az épület egyediségét elsősorban a korakeresztény, ókeleti elemek és a szecesszió formáinak művészi ötvözése adja. Azon kevés 20. század eleji felvidéki építmények egyike, amely a müncheni jugendstil képvieslőinek munkája, nem pedig a szecesszió bécs-budapesti áramlatának az eredménye, amely egyébként területünkre közvetlen hatással volt.
Dénes és Franciska házassága harminchat évig tartott, amelynek Franciska 1902. október 26-án Münchenben bekövetkezett halála vetett véget. Ideiglenesen ott is temették el. A grófon bánat és mély gyász lett úrrá. De nem csak ő gyászolt, hanem az egész rozsnyói vidék is. Úgy döntött, feleségének egy nagyszabású, önálló kriptát építtet, amelyben majd ő is ott nyugszik az oldalán. Ezért kell ezt az építményt a hálás köszönet és a gyászoló férfinak a szeretett nő iránt érzett, soha nem múló szerelme megnyilvánulásaként értelmezni.
Forrás: www.hradkrasnahorka.sk