Havi Archívum: 2011 február 28, hétfő

Erdélyi templomok

Könyvek

Kellemes emlékek, remek műalkotások, csábító utazások Erdélyben.

Megjelent a debreceni Tóth Kiadó gondozásában az „Erdélyi templomok” című album.

A már elkészült fotók és a kiadó tervei alapján a 4 kötetesre tervezett sorozat első részét tartja kezében az olvasó. Templomok, várak, városok, és természeti érdekességek a sorozat tagjai.

Bagyinszki Zoltán-fotó- és Tatár Sarolta- ismertető szöveg- munkája bizonyosan örömet okoz majd Erdélyország barátai számára.

A 3 nyelvű ( magyar, angol, német ) könyv, közel 450 színes felvétel segítségével 160 oldalon ismerteti a 61 templomot. ( Református, Római Katolikus, Evangélikus, Unitárius, Görög Katolikus, Ortodox, Zsidó felekezetek ismert és ismeretlen hajlékait )

Néhány építészeti unicum a könyv lapjairól: Gelence, Brassó, Ákos, Demsus, Énlaka, Fogaras, Máriaradna, Gyulafehérvár, Kolozsmonostor, Csíksomlyó, Nagyszalonta, Somkerék, Segesvár, Torda, Magyargyerőmonostor stb.

Több világörökség is bemutatásra került, mint: Berethalom, Dióshalom, Prázsmár, Szászkézd, Székelyderzs, Szászfehéregyháza – a vár-templomok jelentős része a következő albumban láthatóak majd.

Az igényes képanyag és a tartalmas ismertető szövegek közel 1000 év történelmét , építészetét, díszítőművészetét reprezentálják , valamennyi művészeti-építészeti stílust képviselve. Sok, sok gyönyörű freskó mutatja be e vallásos nép történelmét.

A renovált erdélyi épületek, a kijavított templom belsők a harmadik évezred küszöbén talán kevesebb fájdalmat jelentenek számunkra – vagy most látjuk mit is veszítettünk!?

A keményfedelű, B/4 méretű, térképpel kiegészített első rész a Tóth Kiadó révén novemberben kerül az üzletekbe – kiváló karácsonyi meglepetésként megvásárolható: a kiadó honlapján – www.tkk.hu – található könyvesboltjaiban

2500 Ft, vagy on-line 2000 Ft-os áron.

Magyar építészet sorozat I-VI. kötet

Könyvek

1500 év a történelmi Magyarország területén.

Fitz József-díjjal kitüntetett sorozat!

Nap mint nap épületek sokasága mellett megyünk el, és észre sem vesszük szépségüket. Új, hatkötetes sorozatunk ezen kíván segíteni, amikor közreadja a magyar építészet történetének gazdagon illusztrált köteteit. Nem titkolt célunk: felhívni a figyelmet hazánk épületeire – mind a történeti, mind pedig az első világháború utáni Magyarország építészeti kultúrájára.

A fotók sok esetben az épület belső terébe is bepillantást engednek, egy-egy motívumot külön kiemelnek. A válogatás összeállításakor a szerzők arra törekedtek, hogy az egyes stílusokat a magyar építészettörténetben betöltött szerepük és a megmaradt emlékek száma szerint súlyozva mutassák be. A kötetek szerzői egy-egy tágabb építészettörténeti korszak kiváló magyar szakértői. Főszerkesztő: Ritoók Pál

A sorozat képeinek zömét ( közel 2000 fotót a történelmi Magyarország területéről ) Bagyinszki Zoltán fotográfus sokévi munka során készítette. A kötetek előszavát Finta József építész írta.

A SOROZATBAN MEGJELENT:

1. A RÓMAIAKTÓL A ROMÁN KORIG

Magyarországi építészet a kezdetektől 1241-ig

2. GÓTIKA ÉS KORA RENESZÁNSZ

A tatárjárástól Buda elfoglalásáig (1241-1541)

3. KÉSŐ RENESZÁNSZ ÉS KORA BAROKK

Buda elfoglalásától a szatmári békéig (1541-1711)

4. A BAROKK, A ROKOKÓ ÉS A COPF

(1711-1808)

5. KLASSZICIZMUS, HISTORIZMUS

A Szépítő Bizottmánytól az Ezredéves kiállításig (1808-1896)

6. A HUSZADIK SZÁZAD

Az Ezredéves kiállítástól a hannoveri magyar pavilonig (1896-2000)

Budapest – Új Városháza – öntöttvas oszlopos lépcsőház

Budapest

1870 és 1875 között Steindl Imre tervei alapján az akkori Lipót (ma Váci) utcában megépült egy új városháza. Háromemeletes, belsőudvaros, eklektikus középület.

Díszes, a Ganz- gyárban készített öntöttvas szerkezetű lépcsőházról láthatók képek.

Budapest, Építészeti részletek c. könyvből ( 1999 ) idézve

“Váci utca 62.-64. szám Új Városháza Budapesten, a művészi vasszerkezet kivitelezője a Oetl gyár 1870-1875.
Az építészeti formák megjelentek az öntvény elemeken is. Steindl Imre tervei alapján épült a historizáló stílusú volt Új Városháza.

Gótizáló ötkarú,gazdag térhatású lépcsőházának kőfokait antik formára öntött vasoszlopok és csúcsíves vastartók (arkatúrák) támasztják alá.
Az öntöttvas arkatúrákba illesztett öntöttvas elemek a XVI.- XVII. századi német reneszánsz mintákat követik., melyek jellegzetes szép példája a körívbe foglalt kovácsoltvas orsóvirág.

A kovácsoltvasból készült hajlékonyabb formákat gyakran öntöttvas korlátoszlopok közé helyezték. A vasöntödék egy részében, legalábbis a
budapestiekben műlakatosrészleg is működött. a Schlik- féle gyárban például többek között Pick Ede, a művészi kovácsolás egyik jeles mestere is dolgozott.”

Budapesten sok a századforduló előtt készült kovácsoltvas és öntöttvas épületrészlet látható, fotózható.
Ezeket valóban érdemes felkeresni – megcsodálni, ebben segíti Önt a jelzett exkluzív könyv, amelyet élmény megtekinteni, elolvasni… javaslom én is a fotográfus: Bagyinszki Zoltán.

Gyula – Ladics ház

Gyula városa

A gyulai Corvin János Múzeum egyik állandó kiállítása az 1989-ben megnyílt Ladics-ház a XIX. század polgári családjainak mindennapjait és életkörülményeit hivatott bemutatni.

A Ladics-család
A földszintes, barokk stílusban épült polgárház a Ladics-család otthona volt, a családfő dr. Ladics György jogász volt, aki feleségével és gyermekeivel élt itt, a Jókai utcában. Ladicsék Gyula egyik legnagyobb tekintélynek örvendő lakói voltak, György lett a város első tiszti főügyésze, valamint a Gyulavárosi Takarékpénztár alapítóját is benne tisztelhetjük.

A Ladics-ház
A család öt generáción át használt és megőrzött berendezési- és használati tárgyai képezik a múzeum anyagát, melyet biedermeier bútorok, korabeli ruhák, könyvek, meisseni porcelánkészletek és egyéb berendezések is gazdagítanak. Hazánkban a Ladics-múzeum komplexitását tekintve egyedülálló, sehol máshol nem találkozunk ilyen részletesen és életszerűen berendezett emlékházzal.

Forrás: vendegvaro.hu

Kolozsvár Házsongárd temető

Erdély - Partium


A Házsongárdi temető a középkori Kolozsvár várfalaitól délre fekvő Házsongárd nevű domboldalon elterülő temetőkert. A sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye és egyben az emlékezések kegyhelye. A házsongárdi temetőbe vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek magyarok, románok, szászok az évszázadok folyamán. Ritka szép fekvése, dús növényzete, monumentális emlékművei már a 19. század végén híressé tették.

A 16.–17. század legtipikusabb sírkőfajtája az úgynevezett ereszes kő, valamint a koporsó alakú tumba, amelyet még a 18. században is használnak. Szép latin feliratos ereszes köve maradt fenn Kovásznai Péternek (1673), II. Rákóczi György híres udvari papjának-püspökének, aránylag ép még a tumbája a Szathmári Pap család néhány tagjának, valamint Szentábrahámi Lombard Mihály unitárius püspöknek (1753). A reformkorral kezdődően divatba jött a temetőkultusz. A főúri canadian casino családok, egyházak versengve emeltek szebbnél szebb emlékműveket, kriptákat, mauzóleumokat nagy halottaiknak, szeretteiknek. Művészeti értékeik miatt is meg kell említenünk a négy oroszlántól őrzött Kendeffy-emlékoszlopot (Hess János bajor szobrászművész alkotása), Bölöni Farkas Sándor, Barra Imre neogótikus, mellszoborral díszített oszlopát, az ugyancsak e stílusban épült Mikó- és Donogány-kriptákat. Empire domborművei miatt a Mauksch–Hintz-kripta, térhatásáért a neoromán iktári Bethlen-kripta (Ybl Miklós műve) érdemel említést. Aránylag sok a klasszicizáló síremlék (Kéler Ilona, Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Kuun Géza sírja), valamint kripta (betleni Bethlen, Korbuly–Barcsay családok, Sigmond Elek mauzóleuma); nagy számban őrződtek meg az eklektikus építmények, az utóbbi két évszázad sírkődivatját bemutató oszlopok.

A tulajdonképpeni köztemető oldalához három zsidó temető csatlakozik, egy negyedik pedig távolabb, a Tordai út mellett található.

A házsongárdi temető az erdélyi s főleg a kolozsvári írók, költők tudatában szimbólummá növekedett, padjain számos vers született, nem egy regényben említik. Híres Áprily Lajos Apáczai emlékének szentelt verse, a Tavasz a Házsongárdi temetőben és Szabó Dezső Életeim című önéletrajzi visszaemlékezéseinek e sírkertre vonatkozó néhány fejezete.

Kós Károly, Dzsida Jenő, Brassai Sámuel, Barcsay Domokos, Gr. Bethlen Kata és sokan mások, híres magyarok, remek emberek nyugszanak itt az elrománosodó nemzeti sírkertben.

Forrás: wikipédia

Gondolj merészet és nagyot és tedd rá éltedet! – Erkel kiállítás

Kiállítások

Az Erkel Bicentenárium évében – kiállítás megrendezése

‘Gondolj merészet és nagyot és tedd rá éltedet!’ címmel 40 db fotó bemutatása az Erkel gyűjteményből.

Helyszín: SÁNDOR FRIGYES ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY Dunaújváros, Bartók Béla u. 6/a

Időpont: 2010. november 16.

Kiállítás SOMORJÁN

Kiállítások

A megnyitóról készült képek a képgalériában.

A Felvidéki kisváros Somorja kulturális vezetése (ma Szlovákia területén) meghívta Bagyinszki Zoltán gyulai fotográfust, mutassa be fotográfiáit a város 2010. augusztus 20-a alkalmával rendezett ünnepségsorozata keretében.

Az alkotó 35 képet válogatott a Trianon előtti Magyarország legszebb történelmi épületeiből.

A megnyitót 2010. augusztus 16-án délutánra szervezik a Somorjai Városi Művelődési Központ Tallós Prohazka István termében.

A kiállítás a programot követően, végleg Somorján marad! A szervezők és a „képíró” tisztelettel várja az érdeklődő közönséget.
 

Kézdivásárhely, Vigadó – 2008. április 28.

Kiállítások

“Magyar várak és kastélyok a történelmi Magyarországon” címmel Erdélyben, Kézdivásárhely főterén a szépen felújított egykori Vigadóban – művelődési- házban látható Bagyinszki Zoltán gyulai fotográfus állandó kiállítása.

A mintegy 30 felvételből álló – színes- válogatás ( 64 vármegye területéről) amely bemutatja hazánk legszebb történelmi épületeit, műemlékeit 2 évvel ezelőtt, ajándékozás révén került a kulturális intézmény tulajdonába.

Bagyinszki Zoltán (Gyula): Kárpát-medencei várak, kastélyok és udvarházak.
Ennyi olvasható az Interneten: Salamon Ferenc intézményvezető

Barátom tiszteletére a meglévő képanyagot örömmel ajándékoztam a kézdivásrhelyi főtéren található egykori Vigadó, ill. a helyi nagyközönség számára.

Előző évben sikeres előadást szerveztünk a témában akkor döntöttem el: a képeknek itt lehet a legjobb helye a történelmi Magyarország területén – SZÉKELYFÖLDÖN.

Tudjuk azóta rendbe hozták, eredeti pompájában látható a nagyszerű közösségi épület.

Budapest – 2009. 08. 28.

Kiállítások

Szeretettel meghívjuk Gyula városa, valamint a fotózás iránt érdeklődő kedves vendégeinket
a Magyar Fotográfia Napja alkalmából
2009. augusztus 28-án, pénteken 17 órára

BAGYINSZKI ZOLTÁN,
az Aesculap Fotóklub tagja

Ötven éves a Gyulai Várfürdő
című fotókiállításának megnyitójára

A kiállítást megnyitja Szarvassy Imre, a Kiváló Együttes címmel kitüntetett, Aesculap Fotóklub elnöke

Közreműködik: Martin Cecilia furulyán és Szebenyi Katalin gitáron

A kiállítás helye: SOTE Korányi Frigyes Szakkollégiuma
  (Budapest, VII. Hársfa utca 59/B) alagsori kiállítóterem.

Gyula – 2009. május 1.

Kiállítások

50 éves a Gyulai Várfürdő

A kiállítás képei 2009. május 1-14 között a Várfürdő nyitvatartási ideje alatt a helyszínen, illetve a galériában megtekinthetők.