Kategória Archívum: Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

Szerencs – Rákóczi várkastély

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától. A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs vidéke a XIII. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot alapítottak a vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán.

A XV. század végén a virágzó mezővárost már a Szapolyai főnemesi család birtokában találjuk. Bencés apátságát 1556-ban az Erdély-párti Németi Ferenc – tokaji várnagy – fegyveres erővel elfoglalta, és megerősítve támaszponttá alakíttatta a Habsburg hívekkel szemben. Az apátság kőfalait Németi várnagy egy nagyobb területű, palánkfallal övezett külsővárral is kiegészíttette, ahol a könnyű fegyverzetű huszárok állomásoztak.

1565-ben a sokkal erősebb Tokaj várának sikeres bevétele után Schwendi császári generális zsoldosaival Szerencs ellen vonult fel, melynek hírére az őrség elmenekült. Korabeli adatok szerint Habsburg Rudolf császár és király a várbirtokot 9160 forintért elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak.

Érdemes fellapozni egy 1635-ös összeírást {urbáriumot} a szerencsi várról, miszerint a külső bástyáin ágyúkat, a fegyverházban 50 puskát és 11 kisebb löveget halmoztak fel.

1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai megrohanták, és vandál módon kifosztották Szerencset, amit az ekkortájt itt birtokos Rákóczi László földesúr tiszttartója az első szóra feladott. Majd a később ismét Rákóczi tulajdonba került végvár már nem képviselt nagyobb hadászati értéket. Az 1670-es Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásául császári zsoldosok szállták meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni békésebb évszázadokban birtokosa volt még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay família, akik kényelmes lakóépületté alakíttatták át az egykor véres harcokat látott védőműveket.

Jelenleg a szerencsi várban látható a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye, de egyik részében szálloda is üzemel.

Forrás: wikipédia

Ruszt – Osztrák Borakadémia

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

Az ausztriai Ruszton, a Fertő tó menti városban nemzetközi Borakadémia működik télen-nyáron, ahová a hallgatók a világ minden tájáról érkeznek.

Pont egy éve írták alá az ausztriai Ruszt Szabad Város és Tokaj partnervárosi szerződést. Már az aláírás alkalmával is számos gesztus tettek a házigazdák a tokajiaknak. Elhelyezték a város főterén, Tokaj bronzba öntött címerét, felette a tokaji lobogóval.

Az egyéves évforduló alkalmával a Városi Múzeum alatti pincét újították fel, külön tokaji pavilont helyeztek el a pince leglátványosabb helyén, azaz a turista el sem kerülheti a tokaji borokat.

Imádom Rusztot ezt a pici ékszerdobozt, a minta települést az idegenforgalom egyik komoly, sajnos ma odaáti városát, a határ másik oldalán. Egykori legnyugatibb hazai borvidékünk boros települését, ahol aszú bort is készítettek- ma is készítenek.

Visszatérő fotózó vendég vagyok már 3 alkalommal jártam e kisvárosban, a gólyák és a bor városában. Igazán vonzó reneszánsz- barokk belváros kicsi utcákkal, gótikus templomokkal, hatalmas főtérrel rengeteg bicikliző, bort fogyasztó turistával.

Azért a lényeg a bor és a borakadémia ahol presztízs és szakmai érdek a jelenlét, ide el kell jönni – a képzésen a szakmai grémiumnak részt kell venni, az oklevelet meg kell szerezni – pedig ez nem olcsó mulatság…

A műemlék épület, az intézmény a város keleti részén közel a tó partján található.

Komoly rangja van, jönnek az érdeklődők, a szakemberek, a bort jobban megismerni vágyó közönség. Az itt megszerzett tudás és kapcsolat kamatozik.

Jövetben érdemes megállni és megtekinteni a pár km- re lévő kastélycsodát Kismartonban. Hazánk történetének, kultúrájának fontos állomása a hatalmas kismartoni Eszterházy kastély reneszánsz-barokk- klasszicista épületegyüttes.
Kismarton és Ruszt Sopronból gépkocsival 15 perc alatt, kerékpárral 35 perc alatt elérhető.

Forrás: Bagyinszki Zoltán

Budapest – Citadella

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.

Forrás: wikipédia

Ruszt – Halásztemplom

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében, Várvidék

A Halásztemplom 1400 előtt épült a korábbi, 12. századi templom felhasználásával épült. A hagyomány szerint a szentély melletti kápolnát még Anjou Mária királynő építtette hálából annak emlékére, hogy a Fertő-tóból halászok kimentették. A szentély déli oldalán álló Pongrác-kápolna 1400 körül épült gótikus stílusban. 1529-ben a törökök felgyújtották. Ezután bővítve építették újjá. A szentély és a kápolna elő új kereszthajót emeltek. 1580 körül az evangélikusoké lett, a katolikusok 1649-ben kapták vissza. Anyakönyveit 1658-tól vezetik. 1938-ban itt fedezték fel Burgenland legrégibb középkori freskóit, melyeket 1949 és 1954 között restauráltak. A templomot a 17. században épített lőréses erődfal veszi körül. A templomban a nyári hónapokban koncerteket is rendeznek.

Forrás: wikipédia

Budapest – Szépművészeti Múzeum

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

A Szépművészeti Múzeum egy állami alapítású és fenntartású országos múzeum Budapesten, a XIV. kerületben a Dózsa György utca 41-es szám alatt. Az épület a Hősök tere műemlék együttesének része, így Budapest világörökségi helyszíneihez tartozik, 2002 óta. Az épület 1900 és 1906 között, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc terveik alapján, neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban épültek, a millenniumi törvények határozatára.  (tovább…)

Bártfa – Városháza

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

Bártfa egyike a Felvidék legszebb, legépebben megmaradt történelmi városainak, műemléki védettség alatt lévő óvárosa szerepel az UNESCO Világörökségi listáján is. A középkori városfalakkal és bástyákkal övezett egykori városmagjának közepén a Főtér áll, középen a 16. században épített városházával, a 16. századi Szent Egyed templommal, körötte reneszánsz és barokk stílusú polgárházakkal.

A régi városháza 1505 és 1508 között épült gótikus stílusban, az óváros egyik legkiemelkedőbb épülete. A városháza egyik legjellegzetesebb része a faragott reneszánsz lépcsőfeljárója és a meredek díszes tetőszerkezete. Az épületben jelenleg a Sárosi Múzeum történelmi, egyháztörténeti gyűjteménye található.

Forrás: travelguide.sk

Gombaszög – Cseppkőbarlang

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

Fotó: Bagyinszki János

Gombaszög Szalóc településrésze, korábban önálló község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

A települést 1371-ben birtokosa Bebek György alapította. Egyike volt a német jog alapján alapított településeknek. A középkorban pálos kolostor állott itt, melyet 1555-ben Bebek György elfoglalt és várrá alakíttatott. 1566-ban ezt Schwendi Lázár elfoglalta és leromboltatta. A későbbiekben a Hámossy, az Eszterházy és a Ragályi családok voltak a földesurai, majd 1945-ig az Andrássyak birtoka volt. 1828-ban 5 házában 27 lakos élt. A falu 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Fényes Elek szerint “Gombaszeg, puszta, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Végtelke és Szalócz közt; 38 kath., magyar lak., s egy vashámorral. Hajdan itt kolostor volt, melly késõbben meg is erõsítetett. F. u. h. Eszterházy.”

A település nevezetes üdülőhely cseppkőbarlanggal. 1525 méter hosszú cseppkőbarlangját 1951-ben rozsnyói szlovák barlangászok egy csoportja fedezte fel. Jelenleg egy 285 méternyi szakasz látogatható. Egyedülálló szalmacseppkövei elérik a 3 méter hosszúságot is.

A Gombaszögi-barlang a Szlovák-karszt Nemzeti Park legjelentősebb barlangjai közé tartozik. Főleg szalmacseppköveiről ismert. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága keretében a világ természeti örökségének jegyzékén szerepel.

Forrás: wikipédia

Hollókő – Szövőházak

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Dr. Román András és Mendele Ferenc közreműködésével került műemlékvédelem alá a község.

A szövőházak Hollókő Ófalujában a Kossuth Lajos út 92. és 94. alatt találhatók.

A palóc család gazdálkodása, állattartása is meglehetősen sajátos volt, így a ruházat előállítása is. A falu határában „szinte” mindenütt kijelölt hely volt a „kenderföld”, ahol elsősorban asszonyok foglalatoskodtak. Kendervászonból varrták viseletük jelentős részét: ágyneműt, háztartási felszereléseket (asztalterítő) és személyes tárgyaikat (tarisznya) is. Erre a gazdasági kényszerűség is rávitte az asszonyokat.

A kendert gyökerestől szedték ki a földből, „kinyőtték,” áztatták, szárították és tilolták. A puhítás után jött a„ gerebenezés”, és ősszel már fonhatták is a „szöszt”. A rokkákon kézzel fonták a kendert.

A fonáshoz és a szövéshez szerveződtek a fonó-, és szövőházak. Ezek még a 20. század 30-as és 40-es éveiben is megvoltak. A hosszú téli estéken itt zajlott a fiatalság szórakozása. Lehetett énekelni, játszani és táncolni is. Ide a legények is bejöttek. A szövőházban bemutatókat tartanak a vetélő-szövéssel készült textíliákból.

Szinte természetes volt, hogy a női viselet vált a leggazdagabbá, legszínpompásabbá. A legjellegzetesebbek voltak: a Buják, a Kazár, a Hollókő, a Bánk, az Őrhalom a Ludány, a Hasznos, a Dejtár, a Szügy, az Érsekvadkert, a Cserhátsurány és a Maconka környéki népviseletek. A viseletek sajátosságait a két világháború között gazdaggá vált, sajátos helyi hímzéskultúrák erősítették fel. A hímzett ruhadarabok, ingvállak, kötények, pruszlikok, fejkendők és zsebkendők már-már sajátos műalkotások. A viseletek igazodtak az alkalomhoz és az életkorhoz is. Mást lehetett viselni a templomban és mást a mulatságokban. Az új menyecskék látványos dísze a főkötővolt, amit az esküvő után általában egy évig, vagy az első gyermek megszületéséig viselt.

Forrás: wikipédia

Szászfehéregyháza – Erődtemplom

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

Szászfehéregyháza falu Romániában, Brassó megyében.

Nevét fehér falú faerkélyes erődtemplomáról kapta.

A falu feletti kisebb halmon áll a XV. századi gótikus szász erődtemplom, amely 1993 óta a Világörökség részét képezi.

A szász evangélikus erődtemplom, egy korábbi, már a XII. században álló székely kápolna helyén épült, annak falait is felhasználva. A fehérre meszelt, magas védőfallal körbevett templom, Erdély legszebb erődtemplomai közé tartozik. A várfalakat négy négyszög alapú torony, és a délkeleti oldalon egy 1650-ben épült kaputorony erősíti meg.
Mindegyik torony vívófolyosós, a déli és a keleti tornyot részben lakóépületté alakították, az egyikben jelenleg múzeum működik. A folyosók alatt találjuk a szász erődtemplomokban gyakori kamrákat.
A templomban minden második vasárnapon tartanak misét német nyelven.

Forrás: utazzerdelybe.hu

Budapest – Budavári Palota

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

A Budavári Palota (németül: Burgpalast, törökül: Budin Kalesi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A budai várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek.

A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.

A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchenyi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.

A palota területe számtalan budapesti rendezvény kiváló helyszíne, többek között az igen népszerű Mesterségek ünnepe és Borfesztivál otthona. Évente turisták százezrei tekintik meg az épületet. A palota alapos felújításra, műemléki rekonstrukcióra szorul. (A krisztinavárosi szárny a gyorslift körül el van kerítve omlásveszély miatt.) A helyreállításra többek között azért is szükség van, mert az 1960-as évek felújítása számtalan előnytelen megoldást is hozott, amit most lenne lehetőség korrigálni. Bár konkrét tervek egyelőre nem láttak napvilágot, a szándék szerint visszatérnének a Hauszmann Alajos tervezte homlokzati kialakításhoz, legalábbis részben. Visszaállítanák az elbontott Habsburg-lépcsőt, többek között kicserélnék a palotától teljesen idegen ablakokat, illetve pótolnák a hiányzó homlokzati díszeket. A belső terek helyreállítása nincs napirenden.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011. január 14-én úgy nyilatkozott, hogy az Új Széchenyi Terv által finanszírozva felújítják az egész Budai várnegyedet és a Budavári Palotából elköltöztetik az Országos Széchényi Könyvtárat. Sem a munkálatok kezdési időpontját, sem a befejeződésüket nem árulta el, kivéve a Várbazárt, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy felújítása várhatóan 2014-re készül el.

Forrás: wikipédia