Kategória Archívum: Várvidék

Madeira – Monte – IV. Károly magyar király szobra és a Miasszonyunk temploma (Portugália)

Várvidék, A nagyvilágról

IV. (Boldog) Károly (Persenbeug, Ausztria, 1887. augusztus 17. – Funchal, Madeira szigete, 1922. április 1.), teljes nevén Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. Két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvasható. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.

Monte egy Funchallal gyakorlatilag egybeépült falu Madeira szigetének Funchal járásában, a főváros fölötti hegyoldalon.

A funchali kikötőből is jól látható Miasszonyunk templomának egyik oldalkápolnájában temették el IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt és osztrák császárt, akit azóta boldoggá avattak – Károly családostól itt, a Quinta do Monte villában töltötte élete utolsó fél évét.

Forrás: wikipédia

Németújvár – Batthyanyi vár

Várvidék

Németújvár kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban. A Németújvári járás székhelye.

1157-ben “Kiscen” 1198-ban “Novum Castrum”, 1263-ban “Wywar” néven említik. A Héder nembeli Wolfer I. Géza király és Gervasius győri püspök beleegyezésével 1157-ben kezdett favárat és bencés monostort építeni a mai Várhegyen. A monostort ellátta föld- és szőlőbirtokokkal és a pannonhalmi apát alá rendelte. Várát III. Béla király kezdte építeni 1180 körül a régi favár és kolostor helyén a nyugati határ védelmére, ezért a szerzeteseket eltávolította. A vár védelmet nyújtott a tatárok ellen. A 13. században a Németújvári grófok birtoka volt. 1289. november 1-jén Albert osztrák herceg foglalta el. 1459-ben itt találkoztak a Mátyás ellen összeesküvő főurak. 1495-ben a királyi seregek ostromolták, mire az meghódolt. 1524-től II. Lajos király adományából a Batthyány család birtoka. A török harcokban fontos szerepe volt, a 18. századra azonban jelentősége megszűnt és 1778-tól falait bontani kezdték.

A vár alatti települést 1427-ben “Civitas Wywar” alakban már városként említik.

A tájból kiemelkedő vulkanikus eredetű hegyen álló vára az egész környéket uralja impozáns látványával. A vármúzeumban 400 év történetét bemutató kiállítás látható.

Forrás: wikipédia

Kabold – Vizivár

Várvidék

Kabold mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Kabold vidéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az i. e. 1. században az itt élő kelták már intenzív vasművességgel foglalkoztak. Az 1. és 4. század között területe Pannónia tartomány része volt. A népvándorlás korában germán törzsek után avarok, szlávok éltek ezen a vidéken, majd Nagy Károly frank birodalmának keleti tartományához tartozott. 860-ban Német Lajos király Adalwin salzburgi érseknek küldött adománylevelében többek között szerepel egy “Kundpoldersdorf” nevű település is, melyet többen a mai Kaboldnak tartanak.

A település ma is álló váráról híres, melyet 1222 és 1229 között a soproni Botus fia Pósa comes építtetett. 1482-ben a Weißpiach család bővítette és gótikus stílusban építette át. 1529-ben lerombolta a török, ezután reneszánsz stílusban építették újjá. 1654 és 1656 között a Kéry család barokk várkastéllyá építtette át. A török 1683-ban újra lerombolta. Az Esterházyak építtették újjá 1704 után. A súlyos állapotban levő várnak már lebontását tervezték, amikor 1963-ban megvásárolta a Bolldorf-Reitstätter család, akik eredeti állapotában építették újjá. Legértékesebb része a 13. századi eredetű várkápolna, melyben 1430 körül készített gótikus freskókat tártak fel. Itt található az a címer ábrázolás, melyből a mai tartományi címert megalkották. A kápolnát 1482-ben gótikus stílusban építették át. A 16. század második felében az evangélikusoké lett, akik a kor szokásának megfelelően galériát építettek benne. Ezt az ellenreformáció során a 17. században eltávolították, a gótikusbejáratot elfalazták és új korabarokk kaput építettek. A 18. században az Esterházyak barokk stílusban építtették át.

Forrás: wikipédia

Vasvörösvár – Erdődy-kastély

Várvidék

A csodálatos, romantikus stílusú kastély- államhatárunk közelében- renoválása végre folyamatban van ,
ezek a felvételek 2011. nyarán készültek! Remélem hamarosan látogatható az épület

Az első kastélykönyvemhez készült diák hasonló állapotot mutattak, kb. 15 évvel ezelőtt jártam Vasvörösvár településen- e piciny falucskában.

Mai kastélyának elődje egy középkori vizivár volt, melyet a Pinka vize vett körül és 1540 körül pusztult el. Helyette az Erdődyek a 17. században építették fel a régi kastélyt, melyet 1810-ben bontottak le. 1860-ban gróf Erdődy István először Ybl Miklóst bízta meg az új kastély tervezésével, aki azt nem fogadta el. Végül 1862 és 1864 között épült fel a mai kastély Weber Antal tervei szerint bizánci-mór stílusban. A kastély 1971-óta a tartomány birtoka.

Forrás: Bagyinszki Zoltán, Wikipédia

Féltorony – Harrach-Habsburg kastély

Várvidék

Féltorony község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban. Nezsidertől 14 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.

Harrach-kastély: a lerombolt vadászkastély helyén 1711-ben épült Johann Lucas von Hildebrandt tervei szerint későbarokk (más néven copf, vagy klasszicizáló későbarokk) stílusban. A kastély a barokk világi építészet egyik kiemelkedő alkotása.

Mária Terézia a Habsburg–Lotharingiai család magánrezidenciájává tette. 1949-ben leégett, csak a középső terem maradt sértetlen, melyet helyreállítottak.

Mennyezetfreskóját Maulbertsch festette 1765-ben. Ma Paul Waldbott-Bassenheim bárónak a császári család egyik leszármazottjának magánbirtoka. A kastély a nyilvánosság előtt is nyitva áll, kiállításokat, koncerteket tartanak benne, egy része pedig múzeumként szolgál. A volt gazdasági udvarból nyíló barátok pincéje vendéglátóhelyként működik. Ugyanitt panzió is található.

Forrás: wikipédia

Borostyánkő – Várkastély

Várvidék

Borostyánkő (németül Bernstein) mezőváros Ausztriában, Burgenland (magyarul Felsőőrvidék) tartományban, a Felsőőri járásban.

Borostyánkő vára a 13. század elején épült. A vár legrégibb része a sziklára épült északi szárny, ahol egy befalazott román kapu nyomai is felfedezhetők. A török veszély közeledtére a haditanács a vár megerősítését rendelte el. A bástyák építését az olasz építész, Francesco Pozzo tervei szerint 1546-ban kezdték meg. 1617-ben a várat súlyos károk érték, amikor felrobbant a lőportorony és a vár nagy része elpusztult. Az északi szárny romos épületrészeit 1625 és 1627 között építették újjá. A nyugati szárnyat a 17. század végén Batthyány Ádám építette. Az eredetileg egyemeletes várkastélyra a barokk korban építettek rá egy újabb szintet. 1953 óta szálloda működik az épületben. (tovább…)

Városszalónak – Batthyány várkastély

Várvidék

Városszalónak város Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Szalónak vára 1240 körül épült. 1289-ben a németújvári viszály során valószínűleg súlyosan megsérült, de a Tompek család újjáépíttette. 1450 körül Baumkirchner András és utódai bővítették és megerősítették. 1648-49-ben Batthyány Ádám nagy borospincét, magtárat és új várkaput építtetett hozzá. Ekkor építették a vár lovagtermét is. A várkápolna 1713-ban épült, főoltára 1750-ben készült. A várhoz vezető híd szobrait 1752-ben Johannes Piringer készítette.

Forrás: wikipédia

Felsőőr – Református templom és intézményei

Várvidék

Felsőőr kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járás székhelye. Neve a határvidékre telepített őrökre utal.
(tovább…)

Kismarton – Esterházy rezidencia

Várvidék

Legszebb része az egészen városias jellegű szabad királyi város, kissé régies külsejű, de tiszta barátságos házakkal s utcákkal; itt van a városháza, takarékpénztár, kaszinó, 2 könyvnyomda, katonai alreáliskola, a ferenciek kolostora (alapíttatott 1622 aug. 2., épülete 1629-ből való) az Esterházy-család igen díszes sírboltjával (benne Esterházy Pál nejének, Orsolyának üvegszekrényben őrzött holtteste), továbbá az éktelen külsejü plébánia- (Szt. Márton-) templom (1494. évből), a város keleti végén levő Trefort- téren pedig az állami polgári fiu- és leányiskola díszes épülete.
(tovább…)

Máriafalva – Mária mennybemenetele plébániatemplom

Várvidék

A régészeti leletek tanúsága szerint Máriafalva már az ősidők óta lakott hely. Ezt bizonyítják a korai bronzkorból előkerült tárgyak, valamint az itt talált számos kelta halomsír.
(tovább…)