Kategória Archívum: Horvátország, Szlovénia

Sziszek vára

Horvátország, Szlovénia

A Kárpát-medencében szokatlan, háromszögletű alaprajzú, sarkain egy-egy kerek, háromszintes toronnyal erődített vár 1545 és 1550 között épült olasz mesterek vezetésével a Száva és a Kulpa (Kupa) összefolyásánál. Északról később egy külső várral bővítették, így négyzet alaprajzú lett – az utóbbi bővítés része az ötszögletű kaputorony. 1591-ben, majd 1593-ban ostromolták a törökök. A vár viszonylagos épségben érte meg az újkort, nagyobb helyreállítására az 1960-as években került sor. Jelenleg is csaknem középkori állapotában látható, rekonstruálták a kerek tornyok közötti kötőgátakon ülő fa gyilokjárókat is.
A háromszögletű alaprajzú várak viszonylag ritkák, de míg kezdetben a terepi adottságok, később a tűzfegyverek (ágyúk) megjelenése miatt alkalmazták ezt a megoldást. Az olaszországi Sarzanello és Ostia vára a 14., illetve a 15-16. századból is ezt a mintát követték, s alacsony kötőgátjaikkal (amely kisebb felületet adott a tüzérek számára) bizonyos szempontból már átmenetet jelentenek a modernebb erődök felé. Nem kizárható, hogy Sziszek olasz tervezői is a várható ágyútűz miatt választották ezt a megoldást, hiszen a török tüzérség a 16. században rendkívül korszerű volt.

(forrás: http://www.muemlekem.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”ca468cf9″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Sziszek, Horvátország{}castle-2.png{}Sziszek, Horvátország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Zára régmúltja

Horvátország, Szlovénia

Zára, a kereskedelmi központ és közlekedési csomópont Észak-Dalmácia legjelentősebb városa. A történelmi óvárost egy körülbelül 1 kilométer hosszú és 400 méter széles földnyelvre építették, és Horvátország egyik legfontosabb temploma mellett még számos látványos épületet foglal magában. A 16. században épült hatalmas erődítmények falai a mai napig körülölelik az óvárost, a magas falak megvédik a kikötőt a nyílt tenger romboló hatásától. A történelem során az óvárost többször átépítették, amelynek köszönhetően ódon házak és modern épületek, valamint egyszerű kialakítású bevásárlóközpontok sajátos ötvözetét találhatjuk itt.

Zára óvárosát óriási városfal veszi körül, amelyet bástyákkal, tornyokkal és kapukkal erősítettek meg. A felvonható híddal védett városkaput egy veronai építőmester építette, és művészi kialakítású velencei oroszlánokkal, valamint Zára címerével díszítette. A kapu a város legjelentősebb reneszánsz építészeti emléke. Innen a régi római fórumhoz juthatunk, amelynek hatalmas méretei az épület egykori jelentőségét bizonyítják. Közvetlenül a fórum mellett emelkedik a város jelképe, a kör alakú, sajátos kialakítású Szent Donát-templom. A 9. században Zadar püspökének házikápolna céljából épített temploma Dalmácia legfurcsább szakrális épülete. A templommal összeépítették a 12-13. században román stílusban készült Szent Anasztázia-székesegyházat, amellyel csak a 14. század elejére készültek el teljesen. Szemben a régészeti múzeumot találjuk, amely csaknem 80 000 kiállított tárgyával csalogatja az érdeklődőket. A leletek a kőkortól kezdve a középkorig mutatják be a település történelmét. A városközponttól valamivel távolabb található a 13. században épített ferences kolostor, amelynek gótikus épülete a díszes templomokkal ellentétben kellemesen szerénynek és egyszerűnek hat. Érdemes megtekintenünk a rend kincstárát is, benne számos egyházi ékszerrel, amelyeket kérésre megmutatnak nekünk.

(forrás: http://www.adrialin.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”f79de399″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Zadar, Horvátország{}cruiseship.png{}Zadar, Horvátország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Fiume kikötővárosunk

Horvátország, Szlovénia

A képeken:
Városháza,
Adria palota
Kikötő és az öntöttvas “gombák”
Törvényszék
Szt. Vitus oszlop
Nemzeti Színház
Várostorony és a címer
A sétáló utca-korzó
Kormányzósági palota
Wohnitz palota
Királyi Tengerészeti Akadémia
St. Vitus dóm
Kapucinus rendi templom
Trsat vára
József főherceg – Villa Giuseppe
Szállodák

A terület legelső telepesei a kelták és az illírek voltak. A város a 20. században hat országhoz tartozott: Osztrák–Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország.

A város legnagyobb húzóágazata a hajóépítés. Híres gyárak a Viktor Lenac, a Május 3. és a Torpedó. 1915-ben itt készült Magyarország legnagyobb csatahajója, a Szent István. Ismert továbbá arról is, hogy számos kulturális programot rendeznek itt, például a két legnagyobb a városi karnevál és a Fiumei nyári éjszakák.

A magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. Továbbá kisebb megszakításokkal 1776-1918 között Szádrévvel és a környező településekkel együtt a Magyar tengermelléket alkotta, mely a Szent Korona tagja így a Magyar Királyság része volt. A város fénykorát a Monarchia idején élte, melyet magyar korszaknak lehet tekinteni. Számos épületet emeltek ekkor illetve az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették.

Forrás: wikipédia

Varasd – Draskovics kastély

Horvátország, Szlovénia

Ne rohanj mindig csak a tengerpart felé, állj meg vándor egy pillanatara- érdemes ezt megtekinteni…
A kevésbé ismert Szlavóniai területen épült impozáns Várkastély szabálytalan alaprajzú belső udvaros erődítmény , de inkább lakópalota.

A magas földsánccal védett remek állapotú , szép hófehér – piros tetős múzeum feltétlen látogatásra érdemes. Az udvarról érdekes részletek, ablaksorok, folyosók, loggiák, kapuk , lépcsőfeljárók fokozzák a látványt.

Minden szintről másik különleges esztétikum tárul a szemünk elé. Nagyon változatos az építmény. Szerintem a történelmi Magyarország egyik legvonzóbb főúri lakja található Varasd városában.

A berendezett termek, szobák is meglepetéssel szolgálnak, egy korábbi élet használati tárgyai jelenítik meg a múlt hétköznapi világát.

Bagyinszki Zoltán

Varasd város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye. Zágrábtól 81 km-re északra a Dráva partján fekszik. Neve a magyar város főnévből származik -d helynévképzővel.

A Főtéren található a Draskovics grófok palotája, mely a 18. században épült egy korábbi 16. századi palota helyén.

1181-ben említik először egy a közeli Varasdfürdőről szóló oklevélben, ekkor már ispánsági székhely. 1209-ben II. András a vár körül kialakult települést szabad királyi várossá nyilvánította. A király udvarnokai lakták a várost, akik ekkor építették fel templomát és monostorát.

Ostrománál esett el 1527. szeptember 27-én Frangepán Kristóf. A 16. század végén Varasd az Erdődyek birtoka lett és 1925-ig az is maradt.

A jezsuiták érkezésével a város kulturális élete jelentősen fellendült, ekkor épült a jezsuita gimnázium, templomok, kolostorok épültek.

A jól védhető erősség lett a veszélyeztetett Zágráb helyett Horvátország fővárosa, mely szerepét 1776-ig megtartotta, amikor tűzvész pusztította el. A falakat 1809-ben bontották le, a vár azonban ma is áll. A 19. században a város teljesen újjáépült és terjeszkedett, virágzott az ipar, a kereskedelem, selyemgyár, téglagyár épült. Ekkor alapították a színházat és a tűzoltó egyesületet.

Forrás: wikipédia, kastelyok-utazas.hu

Eszék óvárosa

Horvátország, Szlovénia

Eszék város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. A Dráva jobb partján ősi folyami átkelőhelynél fekszik, az eszéki híd az évszázadok során a Dráva legfontosabb átkelőhelye volt. Neve a szláv osek (= akol, vagy lejtő) főnévből származik, latin neve az illír murs (= mocsár) főnévből való.

Már az ókorban is jelentős település. A rézkorban is lakott volt, majd kelta település, melyre Mursa római légiós tábor épült, mely az egyik legfontosabb drávai átkelőhely volt. Falait a 2. század első felében emelték. 351-ben Mursa püspöki székhely lett. A római várost eltörölte a népvándorlás.

Forrás: wikipédia

Dráva folyó Drávaiványival szemközt – Nemzeti Park

Horvátország, Szlovénia

A legtisztább vizű nagy folyónk, a Dráva Zákány-Őrtilos térségében lép be hazánkba, és Drávaszabolcsnál hagyja el országunkat. Partjai mentén megcsodálható a jobbára még háborítatlan ártéri élővilág. A kialakult holtágak és környezetük megannyi különleges növény- és állatfajnak adnak otthont, és békét, nyugalmat kínálnak a látogatóknak.

Kelet Dráva – Az Ormánság. A Dráva-síkon az egykori tölgy-kőris-szil ligeteredők napjainkra csak mozaikszerűen maradtak fenn. A folyó menti területek erdősültsége a honfoglalás idején 60-80 százalékos lehetett. A később kiirtott erdők helyén mocsárrétek alakultak ki, amelyeket kaszálással vagy legeltetéssel hasznosítottak. A Dráva-mentére is jellemző volt a vadgyümölcsök, a gyógynövények, a gombák gyűjtése, a méhészet, a pákászat, a halászat, a legeltető állattartás, gyümölcstermesztés, a keményfaligetekre alapozott hamuzsírfőzés, a folyó menti puhafás erdőkhöz kapcsolódó kézművesség, a gyékény- és vesszőfonás, a nád sokféle hasznosítása, a teknővájás, a fakanálfaragás, és a csónakkészítés.

Sellyéről a Dráva irányába indulva Drávaiványiba érünk, melynek legfőbb nevezetessége az Ormánság egyik legszebb festett kazettás mennyezetű református temploma. Mennyezetét 167 festett fakazetta díszíti. Különlegessége, hogy itt található az egész Ormánságban az egyetlen figurális ábrázolás.

Forrás: www.drava-makett.hu

Verőce – Pejacsevich kastély

Horvátország, Szlovénia

Verőce régtől fogva a legjelentősebb település a vármegyében, Horvátországban, mely a nevét is róla kapta, sőt már 1243-ban szabadságjogokat kapott IV. Béla királytól. (tovább…)

Kismiholjác – Majláth kastély

Horvátország, Szlovénia

A drávaszabolcsi határátkelőtől 6 km-re van Donji Miholjac, Horvátország északi részén és itt található az egyik Mailáth kastély.

1818-ban a Prandau család egy épületet terveztetett, amit Stari Dvorac-ként (magy. Régi Kastély) ismerünk. Késői barokk stílusban készült és az első olyan épület, melyet cseréptető borít. Két szalon, 14 szoba, néhány konyha és tároló található a kastélyban. 1872-ben a parkban üvegházat is építettek.

1903-ban kezdődik az új kastély megépítése, I. Ferenc József osztrák császár miholjáci látogatása után

A miholjáci terület tulajdonosa, gróf Mailáth György országbíró, angol Tudor stílusban építteti meg a kastélyt, melyet számos torony, tetőtéri ablak, tágas terasz és erkély díszít. (tovább…)

Csáktornya, Kaszinó

Horvátország, Szlovénia

Csáktornya város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.

Luxus igényeket elégített ki az egykori Kereskedelmi Kaszinó 1903-ban Horváth Ödön tervei szerint készült, magyar szecessziós stílusú épülete. A gazdag városi polgárság találkozóhelye volt kártyaszobákkal, játékteremmel, olvasóteremmel és táncteremmel.

Forrás: wikipédia

Valpói Prandau-Normann várkastély

Horvátország, Szlovénia

Az ókorban a rómaiak Jovalium nevű települése állt a helyén.

A középkori települést a 14. században említik először, akkor Sandin Solyag birtoka volt. Ennek halála után 1427-ben Luxemburgi Zsigmond Valpót Maróti Jánosnak, későbbi macsói bánnak adta. A várat Maróti János kezdte építeni 1397 után és 1431-ben bekövetkezett haláláig az építést nagyrészt be is fejezte. A várat először 1438-ban említik. Fia László építette a várhoz a Szent László király tiszteletére szentelt kápolnát, amely a család temetkezési helye lett. A vár később is a Marótiaké maradt, egészen 1476-ig Maróti Mátyás macsói bán haláláig, akivel kihalt a dinasztia. A várat övező település Albert királytól kiváltságokat és vásártartási jogot kapott. Hunyadi Mátyás a valpói várkastélyt és birtokot unokatestvéreinek Geréb Mátyásnak és Péternek adományozta.

1543-ban elfoglalta a török (lásd: Valpó ostroma). 1599-ben Pálffy Miklós foglalta vissza, de később újra török kézre került és csak a nagyharsányi csata után 1687-ben került vissza végleg Magyarországhoz. Ezután az udvari kamara birtoka, majd 1721-ben VI. Károly császár Prandau Péternek adományozta. Ebben az időben épült fel a település plébániatemploma is. 1801 végén a kastélyban tűz ütött ki, mely után Prandau József az épületet barokk stílusban építtette át és kibővítette. Ekkor kapta fényűző berendezését is. 1809-ben Valpót vásártartási joggal rendelkező várossá nyilvánították.

Forrás: wikipédia