Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Veszprém Megyei Könyvtár

Határon belül - 93.000 km2

A volt püspöki jószágkormányzóság neogótikus palotája 1901-1902-ben épült Schmahl Henrik tervei szerint. Az ennek felhasználásával készült épületegyüttesben kapott helyet az Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Tervezője az egykori püspökkert sarkára, a meglévő épületek felhasználásával és a kert egyik saroktornyának megtartásával álmodta a hajdani gazdasági központot.
Az utcai homlokzaton Csikász Imre Madonna domborműve és az építtető, Hornig Károly bíboros címere, a keleti kis saroktornyon Veszprém korabeli kiemelkedő személyiségeinek mellszobrai láthatók.
1995 után jelentős átalakulás történt: a mellékutca vonalában lévő egykori gazdasági szárny emeletráépítéssel, modern üvegfelületű új épületszárnnyal bővült.
A könyvtár épülete jó állapotban van, elég különleges formájú. Nélkülözhetetlen színfoltja a színház környékének.

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=10635

1998 augusztusa óta működik az átépített és felújított Nívó-díjjal elismert épületegyüttesben az intézmény. Közel ötezer négyzetméteren számtalan információs szolgáltatással várjuk és szolgáljuk a hozzánk betérő olvasóinkat, könyvtárlátogatóinkat. Az épület akadálymentesített. Fogyatékossággal élő embertársaink ingyenesen iratkozhatnak be és térítésmentesen vehetik igénybe egyes szolgáltatásainkat. Intézményünk a megyeszékhely egyik kulturális központja, gondoskodik Veszprém megye és Veszprém város lakosainak könyvtári ellátásáról. Közel 370 ezres dokumentumállomány áll az olvasók rendelkezésére: 250 ezer kötet könyv,400 féle kurrens napi- és hetilap, folyóirat,több ezer hanglemez, kazetta, dia, CD-lemez, video, DVD,számítógépes adatbázisok.

https://veszpreminfo.hu/record/eotvos-karoly-megyei-konyvtar

Boldogkőváralja – vár

Határon belül - 93.000 km2

A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár. A miocénben keletkezett andezittufa Bodókő-hegy, melyen a vár áll, a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. A táj szépsége, illetve a vár viszonylagosan jó állapota miatt kedvelt túracélpont, mely az Országos Kéktúra egyik állomása.

A vár legkorábbi része (egy védművel körülvett öregtorony) valószínűleg a tatárjárás után keletkezett, és vagy a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán, vagy Aba Amadé országbíró emelte. Amikor Anjou Károly Róbert elkergette az Abákat, a vár a hozzá hű Drugeth családhoz, majd később Czudar Péter korábbi bánhoz került. A 15. században István és György szerb fejedelmek tulajdona, majd a Szapolyai-családé lett. A török időkben a császár és a király közti intenzív csatározások egyik színhelyeként gyakran cserélt gazdát. 1666-ban a hódító Rákóczi György szerezte meg, később a kuruc időkben is több ízben fontos szerephez jutott, de még a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben lakhatatlanná tették a császáriak. A romot a 18. században a jezsuiták vették birtokba, akik gabonaraktárnak alkalmazták. Később a Péchy, majd a Zichy családé lett, akik azonban már nem laktak a kényelmetlenné vált erődben, helyette a jobbágyfalu területén épült barokk kastélyt használták. A császári katonák robbantása és az azt követő pusztító századok ellenére egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink egyike.

Az 1945-től állami tulajdonban levő épületegyüttesen 1963-ban Végh Katalin régész vezetésével kutatás indult, melyet a következő évtizedek során több ízben folytattak. Az értékmentés is több ütemben zajlott, a tornyok védőtetőt kaptak, 2009 után pedig európai uniós támogatással több épületrészt helyreállítottak. Korszerűsítették a kiállítótereket, így ma megtekinthető többek között a vár egyedülálló ipartörténeti jelentőségű emléke, a 16. századi kohó, melyet egykor pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.

A vár legrégebbi részei valószínűleg már 1280-ban is álltak, a Tomaj nemzetség valamelyik tagja, egyes feltevések szerint maga Tyba építtette a tatárjárás utáni kővárépítések időszakában. Azonban az sem zárható ki, hogy az Aba nemzetség egy tagja, közülük is elsősorban az abaúji területeken a 13. század végén és a 14. század elején nagy befolyással rendelkező Aba Amadé építhette.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Parisiana mulató -ma Új színház

Budapest

A színház épülete Budapest Szívében, az Opera és a volt Balettintézet szomszédságában áll.
Nézőtere három fő részből állt: a földszinti, asztalokkal és székekkel berendezett kő- és faburkolatos nagyteremből, egy emeleti télikertből és egy keskeny karzatból.
A nagyterem oldalfalaihoz hasonlóan homlokzatát is szürke márványburkolat fedte, a bejárati kapuk anyaga alumínium- és rézlemezburkolat, az attika kerubfigurái vörösrézből domborítottak és részben aranyozottak. Az épület hosszúkás, 11 méter belmagasságú, 330 fős nézőtérrel. Az emeleten a kabaré-előadásoknak kialakított pódium kapott helyet. Kívül a geometrikusan stilizált, leegyszerűsített formák, az exkluzivitást sugalló, gazdag anyaghasználat és a keleties összhatás már az 1920-as évek art déco stílusát előlegezi.
A 6. kerületi, Paulay Ede utca 35. szám alatti épület Lajta Béla tervei alapján épült 1908-09-ben. Első célja a tervleírás alapján: „művészi táncok bemutatása, a tánc művészetének nemesebb értelemben való kultiválása, a hatodik művészetnek minálunk is az őt megillető magaslatra való emelése” volt. A városligeti Ős- Budavára szórakozónegyed korábbi bérlője, Friedmann Adolf felesége, Schwarz Amália úrnő nevén építtette a Szerecsen utca 35. szám alatt. A Parisiana Orfeum 1909. február 13-án nyithatta meg kapuit. Az első nagyobb változtatásokra Vágó László tervei alapján 1921-ben került sor. Ekkor már a színházi igényeknek megfelelő belső térrendszer alakult ki. A falakra-mennyezetekre színekben bővelkedő neoempire-neobarokk díszítés került. Az ötvenes-hatvanas években előbb Cléve Ervin, Vági Oszkár, majd P. Müller Éva tervei szerint a szocreál ízléshez igazították a homlokzatot. 1962-ben felkerült az épületre Budapest első függönyfala: eltüntették a pártázatot, sárga-kék üveglapokból álló szerkezettel takarták el az egész homlokzatot, a bejáratra pedig fémszerkezetet került. 1988–1991 között az épületet átalakították, a nagyszínpad mellett kialakítottak egy kamaratermet is. 1989-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter, Dávid Ferenc művészettörténész segítségével rekonstruálta az 1909-es Lajta- homlokzatot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Trianoni emlékmű Nagykanizsán

Határon belül - 93.000 km2

A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű, Nagykanizsán az Eötvös-téren áll. Irredenta-szobornak és Trianon-emlékműnek is nevezik, mivel a trianoni békeszerződéssel elcsatolt országrészekre, és az egykor volt történelmi Magyarországra emlékeztet.
(tovább…)

Komárom – Monostori erőd

Határon belül - 93.000 km2

A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén. A bal parton lévő erődrendszer felújításáért 1994-ben Europa Nostra-díjat kaptak.

A történelmi Komárom helyén már a Római Birodalom idején, a Pannonia provinciához tartozó Brigetio városban stratégiai fontosságú erődítmény állt. A Duna bal partján (ma Komárom, Szlovákia), a Duna és Vág folyók közötti keskeny félszigetet a honfoglaló magyarok is védelmi célokra kiválóan alkalmas helyszínnek találták. Itt épült fel a középkori komáromi vár, majd az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. Az Öregvár nyugati bővítményét, elővédművét alkotta az 1664 után létesített Újvár, a császári csapatok jelentős támaszpontja, Bécs előretolt bástyája. Az 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. Az így kialakult hatalmas erődrendszer a 20. századra azonban elvesztette stratégiai jelentőségét. 1945–1991 között a magyarországi oldalon a monostori erőd szovjet fegyverraktárként, a csehszlovákiai oldal várai pedig szovjet laktanyaként szolgáltak. A rendszerváltás óta a magyar oldalon múzeum nyílt az erődrendszer részeiben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fűzérradvány – Károlyi kastély, belsők II.

Határon belül - 93.000 km2

A kastély első ránézésre a romantika stílusát tükrözi, ám belülről igazi itáliai reneszánsz ejti ámulatba a látogatókat. A kastély épülete átmenet a neoreneszánsz és a romantika között. Az F alaprajzú épület déli és keleti szárnya emeletes, északi keresztszárnya földszintes, ezek határolják a kőmellvéddel elzárt díszudvart.

A kastély legjellegzetesebb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, mely középen loggiával és Károlyi Ede által tervezett nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal van ellátva.

A kastély nyolc termét nyitották meg a látogatók előtt, melyeket vezetéssel lehet látogatni. A földszinti termekben a főúri világ hangulatát élhetjük át, megcsodálhatjuk az egykori könyvtárszobát, a grófi szalont, a hálószobát, az ebédlőt és a márványmedencés fürdőszobát. Történelmi érdekesség az a hatalmas íróasztal, melyen Károlyi Sándor kuruc tábornok aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben.

http://kirandulastippek.hu/zemplen/fuzerradvany-karolyi-kastely

Fűzérradvány – Károlyi kastély, külső képek I.

Határon belül - 93.000 km2

A kastély első ránézésre a romantika stílusát tükrözi, ám belülről igazi itáliai reneszánsz ejti ámulatba a látogatókat. A kastély épülete átmenet a neoreneszánsz és a romantika között. Az F alaprajzú épület déli és keleti szárnya emeletes, északi keresztszárnya földszintes, ezek határolják a kőmellvéddel elzárt díszudvart.
A kastély legjellegzetesebb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, mely középen loggiával és Károlyi Ede által tervezett nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal van ellátva.
A kastély nyolc termét nyitották meg a látogatók előtt, melyeket vezetéssel lehet látogatni. A földszinti termekben a főúri világ hangulatát élhetjük át, megcsodálhatjuk az egykori könyvtárszobát, a grófi szalont, a hálószobát, az ebédlőt és a márványmedencés fürdőszobát. Történelmi érdekesség az a hatalmas íróasztal, melyen Károlyi Sándor kuruc tábornok aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben.

A Károlyi kastély különleges klímájú angolparkja igazán mesés, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. A 140 hektáros park több száz éves faóriásairól híres, látunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb fa az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett. Közvetlenül mellette egy másik impozáns platánt is láthatunk. Ezek a különleges fák, az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A XIX-XX. században változatos összetételű fenyőcsoportokkal ültették be a kastélykert külső részeit, és a teraszos franciakert is ekkor épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra.

http://kirandulastippek.hu/zemplen/fuzerradvany-karolyi-kastely

Megyer- hegyi tengerszem

Határon belül - 93.000 km2

A 324 méter magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, középső-miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.
A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra. Az emberek itt bányászták ki a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit egészen a 15. századtól. A bányászmunkások kisebb fülkéket vájtak maguknak a bánya falába, és itt is laktak. A malomkövek fejtését és kidolgozását több évszázadon át szinte ugyanolyan technikával, szerszámokkal és kézi munkával végezték.
Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel. Így keletkezett a napjainkban is megtalálható állandó vizű tó, melynek össztömege 4000 köbméter, legmélyebb pontja 6,5 méter. Azonban az akkumulálódott víz eltávolítására elvezető csatornákat alakítottak ki.
A bányát 1907-ben zárták be a termelés folyamatos csökkenése miatt. Az egykori bányaudvaron jelenleg is megfigyelhető néhány félig kész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szabadság- szobor / panoráma a Gellért-hegyről

Budapest

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A szocialista rendszer bukása és a szovjet felszabadítás átértékelése után a szoboregyüttest némileg átalakították és a szovjetekre való utalásokat, mint például a szobor előterében álló (kezében PPS–41 géppisztolyt tartó) 4 méter magas szovjet katona szobrát is eltávolították. A katona szobrát 1956-ban már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt a tettesekkel visszaállíttatták, majd 1992-ben végleg a Memento Parkba került. A szobor talapzatán lévő feliratot is megváltoztatták, ezzel új értelmezést adva Budapest egyik leglátványosabb nevezetességének. A szabadságot szimbolizáló nőalak a felállítása után hamarosan a város egyik legfontosabb jelképévé vált.

Maga a szobor 14 méter magas, amely talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros számos pontjáról.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sárospatak – A Művelődés háza

Határon belül - 93.000 km2

Az ide látogatók a városkép egyik meghatározó építészeti alkotásával, A Művelődés Házával találkoznak először. Az 1983-ban, Makovecz Imre tervei alapján készült épület emberarcot idéző vonalai, rejtett szimbólumai, különleges építészeti megoldásai évente kb. 100.000 látogatót késztetnek tüzetesebb zemlélődésre. Méltán választották A Művelődés Házát a világ tíz – 1983-ban átadott – legszebb épülete közé. Az ide betérő egy pezsgő kulturális életű kisváros minden közművelődési feladatra felkészített központjában találja magát. A szabadidős tevékenységeknek éppúgy helyet ad A Művelődés Háza,mint a színházi és kamara előadásoknak, zenei eseményeknek,irodalmi találkozóknak, könyvtári szolgáltatásoknak, tanácskozásoknak és konferenciáknak.

www.amuvelodeshaza.hu/az-intezmeny/bemutatkozas-tortenet/