Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Hétszőlő – Tokaj Szőlőbirtok 1571-től

Határon belül - 93.000 km2

A Tokaj Hétszőlő birtok a Tokaj-Hegyaljai borvidék, a tokaji Kopasz hegy déli lankáin terül el: 45 hektárát két elsőosztályú dűlő, a Hétszőlő és a Nagyszőlő, valamint a másodosztályú Kis-Garai dűlő alkotja. A két elsőosztályú dűlő részét képezi annak a 350 hektárnyi területnek, amely a XVIII. századi besorolás szerint kivételes borokat ad. A birtok jelentőségét növeli, hogy az első aszúbor említése 1571-ben a Hétszőlő dűlővel kapcsolatban történt. Az elmúlt századok során olyan tulajdonosok birtokolták, mint a bibliát elsőként magyarra fordító Károli Gáspár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, a Rákóczi család, és a császári udvar. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 1991. decemberében jött létre. A szőlő feldolgozása a dűlő területén található feldolgozóüzemben történik. Minden évben lehetőséget ad Aszú és Szamorodni bor mellett Furmint, Hárslevelű és Muskotály fajbor készítésére is. 1995 óta – elsőként a borvidéken – “késői szüretelésű” borokat is készítenek, elsősorban Hárslevelű és Furmint fajtából. Stílusteremtő borászat. Bár a tulajdonos francia, a teljes vezetés mind borászati, mind gazdasági szempontból magyar.

http://vinoport.hu/pinceszet/hetszolo-tokaj-szolobirtok/100

Barcs – Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Barcs nevét 1389-1417 között említették először az oklevelekben, ekkor a segesdi uradalomhoz tartozott. Várát 1460-ban említették először, ekkor Bakonyai János és István birtoka volt. Az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzékben 46 házzal került felvételre. 1664 telén, Zrínyi Miklós hadainak közeledtére, a törökök elhagyták a várat, mire Zrínyi a várat felégette. 1848 őszén, mikor Jellasich horvát bán hadai betörtek Magyarországra, egy csapat határőr ágyúkkal kezdte lövöldözni a helységet. Az egyik ágyúgolyó a római katolikus templom falában még a 20. század elején is látható volt. A horvátok néhány hétig táboroztak itt, míg végre a honvédcsapatok közeledtére a horvátok átfutottak a Dráván. A 20. század elején gróf Széchenyi Imre örököseinek volt itt nagyobb birtoka. A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, ámbár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1928-ban hozzá csatolták Drávapálfalva községet. Barcs 1979-ben városi címet kapott, ekkor egyesült vele Drávaszentes és Somogytarnóca (horvátul Trnovec).

http://www.termalfurdo.hu/telepules/barcs-6/tortenet

A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ Somogyország déli kapujában, színvonalas és szép környezetben várja lubickolni
és gyógyulni vágyó vendégeit.
Barcs város kiemelkedő kincse gyógyvizében illetve az arra épülő, egész évben üzemelő fürdőjében rejlik.
Különböző sportolási lehetőségek -strandröplabda és lábtengó pályák – mellett, játszótér, étterem és büfé várja az ide látogatókat.
A Rekreációs Központ sokoldalú szolgáltatásai a családok, a fiatalok és a gyógyulásra váró vendégek számára egyaránt kellemes
kikapcsolódást nyújt.
A fürdő területén működő gyógyászati részlegben a reumatológiai szakrendelés keretein belül gyógyászati kezelések, továbbá számos egészségmegőrző és rekreációs szolgáltatás vehető igénybe.

https://www.gulliver.hu/hu/gyogyfurdo-barcs/barcs/6729/

Gyömrő – Teleki kastély

Határon belül - 93.000 km2

Az 1770-es évek elején Teleki József a marosmenti Gernyeszegen építi kastélyát, s ezzel egyidőben építi a gyömrőit is, melyet édesapjának, Teleki Lászlónak szán.
Ez a palota 1835-ben leégett.
A leégett kastély alapjaira Teleki Sámuel új épületet terveztetett Hild Józseffel, a kor híres építészével, aki egyebek között a budapesti és az esztergomi bazilikát építette. Ez a ma is álló klasszicista stílusban épült kastély 1840-47-ben készült el.
A park utakkal szabdalt, különleges növényekkel pompázó arborétum volt.

A háborút a Teleki kastély szinte sértetlenül átvészelte. 1945-ben az idelátogató még megcsodálhatta a gyönyörű bútorokkal berendezett, gazdag festményekkel és szobrokkal díszített belső tereket. Aztán a kastély gazdáit elkényszerítették, a berendezést és a mozdítható, építkezésnél felhasználható anyagokat széthordták. A különleges fákat – közöttük a Tessedik Sámuel által Amerikából küldött “ős-akácfát” is – kivágták. Az 50-es évekre már csak a meredező csupasz falak maradtak. A hatvanas években vetődött fel a kastély megmentésének a gondolata. Az épület helyrehozatalát a megye vállalta, azzal a céllal, hogy oda a létesítendő Gyógypedagógia Intézet internátusát helyezi majd el. A helyreállítási munkák 1967-1968-ban folytak; ugyanakkor emelték a kastélykertben az iskola és a pedagógus lakások sivár kockaépületeit is. A teljes értékű rekonstrukció kísérletének lehetősége 1989-ig váratott magára.
A kastély épülete belülről nem látogatható. Nyáron az Országos Rákóczi Napok alkalmával szabadtéri komolyzenei koncerteknek ad otthon kivilágított, impozáns környezetben.

http://wikimapia.org/9400483/hu/Teleki-Kast%C3%A9ly

Bán Ferenc Művelődési háza – Nyíregyháza

Határon belül - 93.000 km2

A nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ épületét 1981 novemberében adták át, amely a Kossuth-díjas Bán Ferenc tervei alapján épült. Az intézmény jogelődje a Megyei és Városi Művelődési Központ volt, amely 1974-től működött a mostani Korona Hotel helyén.Nyíregyháza legnagyobb közművelődési intézménye azért jött létre, hogy a 120 ezer lakosú megyeszékhely és a 600 ezres megye kulturális és művészeti életét megmutassa ország-világnak. A Művelődési Központ -főleg nagyrendezvényei folytán- Szabolcs megye gazdasági életére nézve is inspiráló, hiszen a pezsgő kulturális élettel magunkra irányítjuk a figyelmet.
2014. februárjában elkezdődött a VMK épületének a felújítása, amely a tervek szerint ez év
szeptemberében fejeződik be.

http://egykor.hu/nyiregyhaza/vaci-mihaly-kulturalis-kozpont/3961

Markaz – tájház

Határon belül - 93.000 km2

A markazi Tájházat az 1870-es évek elején Valkó Vendel helyi mester építette.
A lakóépület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos, nem típusos háromosztatú ház. Eredetileg két család részére épült, 2 külön bejárattal (1 szoba, konyha). A gyakorlatban általában egy család lakott benne, a hátsó részben átmenetileg laktak vendégcsaládok. A XIX. sz. közepe előtt Markazon fából építkeztek, később patakkőből vagy kőbányák, kőfejtők terméséből. A tájházat durván faragott patakkőből, agyagos földbe építették, teteje nád (korábban tetőfedésre rozsszalmából kötött zsúpot használtak).
A belső terek alapzata „földes” amelyet lótrágya és agyag keverékéből tapasztottak össze. Erre került föl egy vékony, tehéntrágya és markazi vörös föld („híg massza”) keverékéből álló réteg, mely azt a célt szolgálta, hogy a felület egyenletesebb és színesebb legyen. A falakat fehérre meszelték, a homlokzaton kék színű ablakkeretezéssel és lábazattal.
A lakórészekben eredetileg szabadkéményes konyha és kemencés szoba található.
A lakóépülettel párhuzamosan húzódik egy kamrából és egy eszköztárolóból álló gazdasági épület.A ház utolsó tulajdonosa Barta Veron („Bikulya”) volt. Halála után az akkori Községi Tanács megvásárolta és a Műemlékvédelmi Felügyelőség segítségével felújította, a látogatók előtt 1988-ban nyitották meg.

http://www.markaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=66&Itemid=99

Keszthely – Festetics mauzóleum

Határon belül - 93.000 km2

A keszthelyi Szent Miklós temetőben álló Festetics-mauzóleum 1925-re épült fel Festetics (II.) Tasziló herceg megbízásából, Groffits Gábor építészmérnök tervei alapján. A historizáló mauzóleum egy szabadon álló ravatalozó, kriptával. Formája a klasszikus templomarchitektúrát követi. A vasbeton szerkezetű, timpanonos, nyeregtetős épület lépcsős alépítményen áll. A rövidebb oldalakat lezáró pillérek között a gerendázatot két dór oszlop tartja. A hosszanti oldalakat három-három félköríves lezárású nyílás tagolja, amelyek között a pilléreket dór pilaszterek díszítik. A ravatalozóteret rozettákkal díszített kazettás síkmennyezet fedi. Az északi hosszoldal előtt lépcsősor vezet a föld alatt lévő kriptába. A kripta falaiban sírfülkéket alakítottak ki, amelyek közül a bejárattal szemben lévő négyben nyugszanak a Festetics családtagok.

A mauzóleumba a Festetics család tagjai közül elsőként Festetics (II.) Tasziló herceg feleségét, Mary Victoria Hamiltont temették el. A hercegasszony 1922. május 14-én hunyt el. Ideiglenesen a Fő téri plébániatemplomban helyezték el koporsóját, amelyet a mauzóleum elkészülte után, 1925. november 2-án szállítottak át a Szent Miklós temetőbe. Festetics (II.) Tasziló herceg 1933. május 4-én hunyt el. A temetési szertartásra 1933. május 8-án került sor. Festetics (II.) Tasziló és Mary Victoria Hamilton fia, Festetics (III.) György herceg 1941. augusztus 4-én halt meg. Temetése 1941. augusztus 8-án volt. Felesége, Maria Haugwitz grófnő 1972. szeptember 23-án hunyt el Bécsben.  Végakaratát, hogy magyar földben pihenhessen, 1990. október 13-án tudták teljesíteni, amikor hamvait a mauzóleumba helyezték.

A Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe került építménynek a Miniszterelnökség támogatása segítségével megvalósuló felújítása 2015 augusztusában fejeződött be. A rekonstrukció célja a mauzóleum eredeti állapotának visszaállítása volt.

https://www.keszthely.hu/latnivalok/festetics-mauzoleum

Zalacsányi kastélypark – vérbükk

Határon belül - 93.000 km2

A vérbükk (Fagus sylvatica ‘Purpurea’) kb. 30méteres magasságot elérő lombhullató fa, melynek fő látványossága, a barnás-bordó, lilás színű levelek alkotta lombozata. Sokrétűen felhasználható fa, jól mutat parkokban magányosan ültetve szoliterként, parkfaként, de alkalmas nyírott és természetes sövény nevelésére is. A kertészetek csüngő lombkoronájú változatát is forgalmazzák, mely aláhulló ágrendszerével legalább olyan pompás látványt nyújt.

http://citygreen.hu/verbukk-fagus-sylvatica-purpurea-gondozasa/

Freskók – falképek extra pótlások, Budapest – Sümeg 3.

Határon belül - 93.000 km2

A közelmúlt BZ. fotói – extra pótlások a freskó és falképek témájában 3. rész.

Budapesttől – Pécel- Balatonkeresztúr- Sümeg városáig / , Lotz Károlytól – F. A. Maulbertsch művészetéig.
( képaláírások a városokról- helyszínekről a fotók alatt )
Az elismert magyar képzőművészet csodálatos és gazdag tárházába segít bepillantani a 3 részes sorozat.
Itt is látszik van mire büszkének lenni Magyarországon , élőben érdemes megtekinteni a hatalmas falképeket.
…….több 100 év kulturális örökségét.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Király bazár

Határon belül - 93.000 km2

Megújult a főváros egyik legforgalmasabb terének ékessége, a Kármán Aladár–Ullmann Gyula építészpáros által tervezett szecessziós Király Bazár középső része.

A felirat őrzi még a palota korábbi funkcióját, még ha az egykori üzletekből aligha maradt meg néhány az épületegyüttes aljában –, az pedig a pénzhiánynak tudható be, hogy az eredeti tetőzet és az oromzat díszítményei nem kerülhettek vissza.

A telken korábban, a tizenkilencedik század végéig egyemeletes barokk stílusú épület állt, akkoriban még Barátok terének hívták a helyet. A ház a pesti újságok szerkesztőségeinek is otthonául szolgált, s falai között működött az Athenaeum nyomda és lapkiadó is. Krúdy Gyula úgy fogalmaz egy helyen, hogy „a hírlapírás gyönyörű szűzkorszakát jelentette e régi, szép épület, amelyről az ember már messziről látta, hogy nem mindennapi ház felé viszik léptei”.

Aztán 1897-ben lebontották a nagy múltú palotát – számos környékbeli társával egyetemben –, az Erzsébet híd építésével együtt járó városrendezés miatt. A nyomda elköltözött, és új, szecessziós palotát emeltetett a telkeken Herczog Mór Lipót. Ez lett 1902-re a Király Bazár, amelynek avatásán maga Ferenc József magyar király és osztrák császár is megjelent.

A ma három utcára néző épületegyüttes két éven át készült, Ullmann Gyula és Kármán Aladár tervei alapján. Több része Otto Wagner osztrák építész munkáira emlékeztet – a bécsi szecesszió hatása különösen gyakran jelenik meg az építészpáros munkáin, a bazárhoz leginkább a Szabadság téri három épületük hasonlítható, amelyekben most az Egyesült Államok nagykövetsége működik.

A Király Bazárba megnyitása után nem sokkal több üzlet és iroda is beköltözött, és 1904-től a Városi Lövöldének is helyet adott, s itt működött Spiegel Frigyes szalonja, színvonalas antik lakberendezési tárgyakkal.

http://magyarhirlap.hu/cikk/32731/Ujjaszuletett_palota_a_Ferenciek_teren – részlet

Tokaj város- Rákóczi-Dessewffy kastély

Határon belül - 93.000 km2

A Rákóczi-Dessewffy kastély 1700 körül épült barokk stílusban.
Kettő, utcavonalon, szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős épületből áll. A két építmény között kettőzött kapuzattal. Az együttestől délre további kapuzattal van ellátva.A két barokk épületet négy-nyílásos, kőkeretes, gyalogos és kocsi behajtós kapuzat köti össze. Az északi kastély a sóhivatal volt, déli része pedig a hivatalnokok lakásaként funkcionált. Az épület először a Rákóczi család birtokában volt, később kincstári lett, majd a Dessewffy család birtokába került.
Járásbíróság és kollégium is volt ezt követően. Ma magánkézben van, és borászati központként
működik.

http://www.gyogyvizek.hu/latnivalok/rakoczi-dessewffy-kastely-tokaj.html