Kategória Archívum: Budapest

A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.

https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke

12►

Tények- talán a legnagyobb, leismertebb magyar eseménysor ezen világon, a borzasztó Rákosi komm. diktatúrában létrejött siker.
Ami Sebes Gusztávnak (jó kommunista volt) és főleg Puskás Öcsinek, no meg néhány társának volt köszönhető.
Olimpiai bajnokok, VB. ezüstérmesek, Magyar – Angol csodamérkőzés a 6-3, az Ő idejükben a Magyar válogatott nem talált legyőzőre.
A legismertebb magyar személy vitathatatlan hogy Puskás Ferenc volt: a nemzet sportolója, labdarúgó – majd edző és az aranycsapat kapitánya.
Nem mellesleg a REÁL MADRID világsztár játékosa, gólvágója – lásd a szöveges 4. képet hozzá.
Daniel Entrialgo- spanyol író első regénye. Lehet nincsenek véletlenek, most olvastam ki a Puskás. c. regényét / második élet- Számára megadatott, de tett is érte… valódi magyar sikertörténet – világsiker volt…..extra egyedi hungarikum.
A kispesti srác- Purzeld, Öcsi, Pancho a koronázatlan király nem könnyű életének története. Sporttörténelem.(1927-2006 Budapest Szent István- bazilika) és rá egy hétre láthattam a valós tényeket, relikviákat Békéscsabán kiállítva.
Köszönöm a szervezőknek, gyűjtőknek a csapat tagjainak, a Teremtőnek.

Bagyinszki Zoltán. aki ismét szurkol a magyar foci felemelkedéséért.

Készítette: Árvai Ferenc, Bakos Géza (építész)
2001

Nagy méretű, lyukas zászlót jelképező alkotás, előtte férfialak. Mindez krómacélból.

https://www.kozterkep.hu/~/5086/szena_teri_1956_os_emlekmu_budapest_arvai_ferenc_2001.html

Ez az emlékmű már az új évezredre kikristályosodó ’56-os szimbólumokat használja: elsősorban a lyukas zászlót. Amit egy forradalmár tart. Vagy éppen ejt ki a kezéből, halálos lövést kapva? Vagy a ráfonódott szalagok szorításából szabadulna? Védelmezi? Mutatja? Esetleg már egy elesett férfit látunk, a földre dobott véres zászlón feküdni (illetve mindezt függőlegesre vetítve), hiszen az alak lebeg, mintha a zászló tartaná inkább őt? És tulajdonképpen ki volna ez a 25 év körüli, csukott szemű, szenvedélyes tekintetű, atletikus alak, sok réteg gyűrött ruhában? Pesti srácnak mindenesetre egy kicsit öreg is, egy kicsit előkelő is. És alakja nem nagyon köthető a helyszínhez, ahol elsősorban nem zászlós felvonulás volt, hanem fegyveres ellenállás, szovjetek ellen vívott egyenlőtlen, de hősies harc.

http://pestbuda.hu/cikk/20161013_az_emlekezes_retegei_a_szena_ter_56_os_emlekmuvei

A Petőfi Társaság 1908. nov.-ben egy sírba gyűjtötte össze a költő legközelebbi rokonai.
A család sírboltban nyugszik: Petrovics István (1791. aug. 15. Kartal, Pest vármegye – 1849. márc. 21. Pest): mészáros mester, a költő édesapja; Petrovics Istvánné Hrúz Mária (1791. aug. 26. Necpál, Turóc vármegye – 1849. máj. 17. Pest): a költő édesanyja; Petőfi István; Petrovics István (1825. aug. 18. Szabadszállás, Pest vármegye – 1880. ápr. 30. Csákó, Békés vm.): uradalmi gazdatiszt, költő, író, a költő testvére; Szendrey Júlia; Petőfi Sándorné, Horvát Árpádné (1828. dec. 29. Keszthely, Zala vármegye – 1868. szept. 6. Pest): író, költő, műfordító, a költő hitvese és Petőfi Zoltán (1848. dec. 15. Debrecen – 1870. nov. 5. Pest): költő, író, műfordító, segédszínész, Petőfi Sándor fia.
A Petőfi Társaság Bory Jenőt bízta meg a Petőfi család síremlékének elkészítésével. A társaság szerette volna már 1910-ben felállítani az alkotást, amelyet azonban csak 1911. okt. 29-én leplezték le. A síremlék rendkívüli: 4 méter magas, a 2 méter magas haraszti kő posztamensen 2 méteres bronz turulmadár látható. A talapzat alsó részén látható koszorút 1913-ban készítette Bory Jenő, ekkor is helyezték el. A síremlék talapzatába beépítették a Petőfi-szülők eredeti sírkövét. A posztamens felirata: A legszeretettebb anya. A koszorún a következő települések nevei szerepelnek: Nezsider, Újpest, Debrecen, Veszprém, Győr, Árva, Sárvár, Pozsony, Kecskemét, Brassó, Szatmár, Szeged, Németújvár, Budapest, Miskolcz, Egyháza, Arad.

https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/petofi-csalad-siremleke/

1234►

A Szecesszió Világnapja mindjárt érkezik – közeleg június eleje.
A honlapon tisztelgő emlékezést szeretnék tenni a legnagyobb alkotó művészek felé, a szecesszió rangos művészeire.
Mindezt a Körössy villa képsor szépségeivel (Körössy Albert és Sebestyén Artúr 1899), részleteivel, külső és belső fotóival gazdagon).
Épület, üvegablak, motívumok, részletek, kovácsoltvas és Zsolnai porcelán.

Bagyinszki Zoltán

123►

A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.

https://szentistvanterem.hu/hu/a-tortenete

12►

1974-ben a királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került napvilágra az a több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely alapvetően kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények között.

A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakítottak ki új művészi megoldásokat. Művészetük eredetét a francia királyi udvar szobrászai által a 14. század végén kialakított stílusban találhatjuk meg. Luxemburgi Zsigmond király (1387–1437), a budai középkori királyi palota egyik legnagyobb építtetője a korszak európai királyi rezidenciáival vetekedő épületegyüttest hozott létre az 1400-as évek első negyedében. Az általa emelt impozáns épületek méltó keretet nyújthattak a szobrok számára.

https://www.varmuzeum.hu/gotikus-szobrok-a-budai-kiralyi-palotabol.html