Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Puskás öcsi, a labdarúgó legenda- 90 éve született.

Budapest

Puskás Ferenc szerette és szolgálta az embereket, futballistaként és emberileg egyaránt a legnagyobbak közé tartozott – mondta Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szombaton a budapesti Szent István-bazilika altemplomában, ahol megkoszorúzták a 90 éve született legendás labdarúgó sírját. A sportvezető beszédében többek között azt emelte ki, hogy Puskás minden gyermek példaképe lehet, hiszen hős volt Spanyolországban, Európában és igazi hős Magyarországon. “Kispestről, a poros grundról indult, bal lábával a magyar futballt a világ élére emelte, és miközben őszintén hitt abban, hogy az emberi kapcsolatok adják egy csapat nagyságát, meghódította az egész világot” – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy Puskás ugyan már 10 éve – az Aranycsapat tagjaként – “az égi pályákon játszik”, emlékét örökre szívünkbe zártuk, és mindig felidézzük azt az érzést, amikor Magyarországon közösen lelkesedtünk, közösen voltunk büszkék. Szabó Tünde kiemelte, hogy jövőre lesz a 65 éves évfordulója a londoni 6-3-as magyar sikernek, s emellett az akkor magyar válogatott több tagja esetében is jubileumi évnek számít majd 2018, melyet így az “Aranycsapat emlékévének” is lehet majd tekinteni.

http://parameter.sk/koszorut-helyeztek-el-90-eve-szuletett-puskas-ferenc-sirjanal

Budapest – Szent Lukács gyógyfürdő

Budapest

A Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A mai Császár és Lukács fürdő területén a honfoglalás idején Felhévíz település állt. Történelmi források szerint itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrendek (1178-ban a Szent János lovagok, később máltai és rodoszi lovagrend) telepedtek le, akik a kolostoraik mellé fürdőt, kórházat is építettek. Korabeli peres okiratok tanúsága szerint már a középkorban létezett a területen egy Malom-tó. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők (a mai Császár fürdő elődje, a Veli-bej fürdő, valamint Barutháne/Barut degirmeni ilidzsaszi elnevezésű azaz a lőpormalom melletti fürdő), de a feltörő forrás energiáját elsősorban a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben hasznosították. Ezek kiépítése Szokullu Musztafa pasa, budai beglerbég nevéhez köthető. A mai Lukács fürdő épülete helyén működő fürdő feltehetően egy kisebb méretű meleg vizű tó lehetett. Buda felszabadítása után az összes fürdőt kincstári kezelésbe vették, a József-hegy lábánál található, a Császár és a Lukács fürdő területén fakadó forrásokkal együtt. Brown Eduard angol orvos 1697-ben megjelent munkájában megemlékezik a lőpormalom melletti fürdőről. A fürdő jelentősége a XVIII. század végétől csökkent, egy 1852-ből származó leírás szerint a „Császárfürdő tőszomszéd közelében lévő malom udvarában van az úgynevezett Lukáts fürdő, amelynek felette csekély számú kádjai leginkább a vidékről érkező földmívelők által szokott gyógyul használtatni”.
1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt, az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették egy gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. Ekkor alakult ki az a szokás, hogy a gyógyult betegek márvány „hálatáblákat” helyeztek el az épületen, melyeknek nagy része a második világháború során megsemmisült. A megmaradt táblákat a felújítás során az épület falába építették.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – szobrok

Budapest

Alkotók,  szobrászok:

Ligeti Miklós
Stróbl Alajos
Györfi Sándor
Veres Kálmán
Ungleich Fülöp
Hörger Antal
Veres Gábor
Kallós Ede
Marton László
Zala György
Stremeny Géza
Kutas László
Schulek Frigyes
Pásztor János
Horvay János
Zsemlye Ildikó
Vilt Tibor
Telcs Ede
Varga Tamás
Hauszmann Alajos
Zala György
Senyei Károly
Fadrusz János
Varga Imre
Juha Richárd Attila
Pauer Gyula
Tóth Dávid
Róna József
Mészáros Andor
Schulek Frigyes
Tóth István
Párkányi Raab Péter

Gyűjtötte:
Bagyinszki Zoltán

Budapest – Budafok-Törley pezsgő “múzeum” és kóstoló 2.

Budapest

A Törley pezsgők története majdnem másfél évszázadra nyúlik vissza. Nyitottan az újdonságokra a Törley gyár a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett, a millenniumi kiállításon pedig már a „császári és királyi udvari szállítók” címet viselte. A rákövetkező évtizedekben a Törley híre és zamata eljutott Párizstól Amerikán át egészen Ausztráliáig, a gyár pedig 1910-re már elérte az évi kétmillió palackos termelést. A sikert végül a második világháború törte meg, amelyet egy nehézségekkel, majd újjászületéssel teli időszak követett. Mindezek ellenére a Törley a mai napig tartja piacvezető pozícióját Magyarországon.
Ezt a sokszínű, időnként nehéz, de egyúttal sikeres 134 évet meséli el nekünk a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont. Korabeli relikviák, feljegyzések segítségével tekinthetünk be a magyar pezsgőzési kultúra születésébe és fejlődésébe. Bemutatásra kerül a Chevaliers Törley Pezsgőrend, 1886-tól a François család relikviái, továbbá az 1955-ben létesült Hungaria Pezsgőpincészet is. A gyűjtemény célja, hogy átfogó színtere legyen mindennek, ami a pezsgőzéssel kapcsolatos, egy helyen összegyűjtve az összes érdekességet, egyedi információt.
A gyűjtemény nemcsak tartalmában, de külsejében is valódi különlegességnek számít. A kiállítótérbe lépve máris egy pezsgős dugó belsejében találjuk magunkat, amelyből egy pezsgős palackba, majd egy pezsgős pohárba sétálhatunk át. Ez a páratlan, újszerű formavilág a tárlatot még egyedibbé és felejthetetlenebbé teszi.

http://www.torley.hu/torleymuzeum

Budapest – Budafok-Törley pezsgő “múzeum” – kóstolóval 1.

Budapest

A Törley pezsgők története majdnem másfél évszázadra nyúlik vissza. Nyitottan az újdonságokra a Törley gyár a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett, a millenniumi kiállításon pedig már a „császári és királyi udvari szállítók” címet viselte. A rákövetkező évtizedekben a Törley híre és zamata eljutott Párizstól Amerikán át egészen Ausztráliáig, a gyár pedig 1910-re már elérte az évi kétmillió palackos termelést. A sikert végül a második világháború törte meg, amelyet egy nehézségekkel, majd újjászületéssel teli időszak követett. Mindezek ellenére a Törley a mai napig tartja piacvezető pozícióját Magyarországon.
Ezt a sokszínű, időnként nehéz, de egyúttal sikeres 134 évet meséli el nekünk a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont. Korabeli relikviák, feljegyzések segítségével tekinthetünk be a magyar pezsgőzési kultúra születésébe és fejlődésébe. Bemutatásra kerül a Chevaliers Törley Pezsgőrend, 1886-tól a François család relikviái, továbbá az 1955-ben létesült Hungaria Pezsgőpincészet is. A gyűjtemény célja, hogy átfogó színtere legyen mindennek, ami a pezsgőzéssel kapcsolatos, egy helyen összegyűjtve az összes érdekességet, egyedi információt.
A gyűjtemény nemcsak tartalmában, de külsejében is valódi különlegességnek számít. A kiállítótérbe lépve máris egy pezsgős dugó belsejében találjuk magunkat, amelyből egy pezsgős palackba, majd egy pezsgős pohárba sétálhatunk át. Ez a páratlan, újszerű formavilág a tárlatot még egyedibbé és felejthetetlenebbé teszi.

http://www.torley.hu/torleymuzeum

Budapest – Budafok-Promontor pezsgő és a borospincék

Budapest

Budafok területén középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Így német és szerb lakosai virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztítása következtében szűnt meg. A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött. Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.

A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy- Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Néhány fontosabb helyszín pince:  bor és pezsgő fogyasztásra, vagy / és megtekintésre érdemes kötelező úti célBudafokon- de érdemes az “ismeretlen”  pincészetekbe is spontán betekinteni- a csodákat hangulatokat felfedezni. Budapestről  nincs egy óra járásra,  tömegközlekedéssel kicsit több, de legalább lehet kóstolgatni.
Tehát: Törley, Záborszky, Lics, István, Kőnig, Borkatakomba, Promontor  vagy a Borköltők Társasága.
Továbbá itt található hazánk talán egyetlen több mint 100 éves bor-szőlő- pezsgő témakörben középiskolai képzést biztosító iskolája, a Soós István Borászati Szakképző Iskola.

Bagyinszki Zoltán

 

 

Budapest – Vigadó III.

Budapest


A Pesti Városi Német Színház hontalan társulata (mivel az 1847-ben leégett) az épületben lépett fel, majd a Rómer Flóris régész, művészettörténész vezette gimnázium költözött az épületbe. 1853-ban Hild József kapott megbízást az új Redoute megtervezésére, azonban a munka nem kezdődött el forráshiány miatt. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás.

Feszl Frigyes
Német polgári családból származott, apja Feszl József (1791-1860) kőfaragó mester volt. 14 testvér közül Frigyes volt az ötödik gyermek. József bátyja (1819-1866) és János öccse (1822-1852) is építész lett. Frigyes 1830 és 1835 között a piaristák hatosztályos gimnáziumába járt, majd Hild Józsefnél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, utána József bátyjával együtt beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára. 1844-ben tértek haza.
1849-ben feleségül vette Hoffmann Reginát (†1851), akitől 2 gyermeke született: Regina (1849-1870) és Frigyes (1850-1910), utóbbi építési vállalkozó lett. Első felesége halála után 1858-ban másodszor is megnősült, felesége Quandt Vilma (1827-1902) lett. 1861 és 1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult. 1866-ban lett csak céhes mester.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Vigadó II.

Budapest

A Pesti Városi Német Színház hontalan társulata (mivel az 1847-ben leégett) az épületben lépett fel, majd a Rómer Flóris régész, művészettörténész vezette gimnázium költözött az épületbe. 1853-ban Hild József kapott megbízást az új Redoute megtervezésére, azonban a munka nem kezdődött el forráshiány miatt. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás.

A keleti elemekkel elegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865. január 15-én, a város pedig február 20-án vette hivatalosan birtokba. A Vigadó lett az első, önkormányzati megrendelésre kifestett pesti középület: Lotz Károly és Than Mór számára megkötés volt, hogy csak a magyar regék közül választhatnak, így esett a választás Árgírus királyfi és Tündér Ilona meséjére, amely a Díszlépcsőt ékesíti, oldalt Than Mór allegorikus nőalakjai találhatóak. Egykor az Északi teremben volt látható Than Mór Attila lakomája és Wagner Sándor Mátyás legyőzi Holubárt című alkotása. Előbbi volt az első képzőművészeti alkotás, amely Arany János eposzát, a Buda halálát használta forrásként, utóbbi a második világháború során
megsemmisült.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Vigadó I.

Budapest

A Pesti Városi Német Színház hontalan társulata (mivel az 1847-ben leégett) az épületben lépett fel, majd a Rómer Flóris régész, művészettörténész vezette gimnázium költözött az épületbe. 1853- ban Hild József kapott megbízást az új Redoute megtervezésére, azonban a munka nem kezdődött el forráshiány miatt. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás.

A Magyar Művészeti Akadémia a magyar irodalmárok, képző- és iparművészek, építészek, zeneművészek, film- és fotóművészek fóruma. Az egyesületet 1992. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján alapította 22 magyar művész.
(Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára megalapította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA), amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet.)
Az egyesületet 2011-ben a második Orbán-kormány kezdeményezésére hozott 2011. évi CIX. törvény köztestületté nyilvánította, sőt ezt a 2012-es új Alaptörvénybe is beleírták.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Inter Európa Bank – kandallók, kályhák

Budapest

Az Inter-Európa Bank a magyar pénzintézeti rendszer átalakulásának fontos szereplője. A 80-as évek első felének szaporodó, a monolitikus bankrendszert diverzifikáló fejlesztési társaságai egyikéből nőtt kereskedelmi bankká, amely a nagyobb, állami tulajdonban lévő pénzintézeteket évekkel megelőzve, 1988-89-ben kiépítette informatikai rendszereit és bevezette a döntéshozatal és kockázatkezelés korszerű módszereit. A rendszerváltást követő pénzügyi válságot jelentős hitelveszteségek nélkül vészelte át, “mentőkötélre”, költségvetési támogatásra soha sem volt szüksége. Az 1989. évi részleges privatizációt követően a bank kihasználta a megnyíló nemzetközi bankkapcsolati és devizaműveleti lehetőségeket, fejlődése az évtized közepéig tovább gyorsult.

A bank a Szabadság-téri központ és első fiókjai építészeti megvalósításáért (vezető tervező Dévényi Tamás, bútorzat Norman Foster) Podmaniczky-díjat kapott. Részt vett a Budapesti Értéktőzsde elő-intézménye az Értékpapír-kereskedelmi Megállapodás, majd a tőzsde és a Magyar Bankszövetség megalapításában.

A bank 1992-re minden gazdálkodási mutatója tekintetében utolérte a kereskedelmi banki működését korábban megkezdő, közvetlen versenytársának tekintett CIB Bankot, fejlődése azonban az 1993-ban bekövetkezett vezetés-váltást követően lelassult, az évtized második felében pedig jelentős eszköz-leértékelésekre is kényszerült. 2008-ban, amikor az olaszországi anyaházak összeolvadását – az Intesa Sanpaolo csoport létrejöttét – követően az IEB beolvadt a CIB Bankba, a CIB főösszege már az IEB főösszegének mintegy hétszerese volt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából