Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Vigadó III.

Budapest


A Pesti Városi Német Színház hontalan társulata (mivel az 1847-ben leégett) az épületben lépett fel, majd a Rómer Flóris régész, művészettörténész vezette gimnázium költözött az épületbe. 1853-ban Hild József kapott megbízást az új Redoute megtervezésére, azonban a munka nem kezdődött el forráshiány miatt. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás.

Feszl Frigyes
Német polgári családból származott, apja Feszl József (1791-1860) kőfaragó mester volt. 14 testvér közül Frigyes volt az ötödik gyermek. József bátyja (1819-1866) és János öccse (1822-1852) is építész lett. Frigyes 1830 és 1835 között a piaristák hatosztályos gimnáziumába járt, majd Hild Józsefnél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, utána József bátyjával együtt beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára. 1844-ben tértek haza.
1849-ben feleségül vette Hoffmann Reginát (†1851), akitől 2 gyermeke született: Regina (1849-1870) és Frigyes (1850-1910), utóbbi építési vállalkozó lett. Első felesége halála után 1858-ban másodszor is megnősült, felesége Quandt Vilma (1827-1902) lett. 1861 és 1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult. 1866-ban lett csak céhes mester.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Vigadó II.

Budapest

A Pesti Városi Német Színház hontalan társulata (mivel az 1847-ben leégett) az épületben lépett fel, majd a Rómer Flóris régész, művészettörténész vezette gimnázium költözött az épületbe. 1853-ban Hild József kapott megbízást az új Redoute megtervezésére, azonban a munka nem kezdődött el forráshiány miatt. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás.

A keleti elemekkel elegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865. január 15-én, a város pedig február 20-án vette hivatalosan birtokba. A Vigadó lett az első, önkormányzati megrendelésre kifestett pesti középület: Lotz Károly és Than Mór számára megkötés volt, hogy csak a magyar regék közül választhatnak, így esett a választás Árgírus királyfi és Tündér Ilona meséjére, amely a Díszlépcsőt ékesíti, oldalt Than Mór allegorikus nőalakjai találhatóak. Egykor az Északi teremben volt látható Than Mór Attila lakomája és Wagner Sándor Mátyás legyőzi Holubárt című alkotása. Előbbi volt az első képzőművészeti alkotás, amely Arany János eposzát, a Buda halálát használta forrásként, utóbbi a második világháború során
megsemmisült.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Vigadó I.

Budapest

A Pesti Városi Német Színház hontalan társulata (mivel az 1847-ben leégett) az épületben lépett fel, majd a Rómer Flóris régész, művészettörténész vezette gimnázium költözött az épületbe. 1853- ban Hild József kapott megbízást az új Redoute megtervezésére, azonban a munka nem kezdődött el forráshiány miatt. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás.

A Magyar Művészeti Akadémia a magyar irodalmárok, képző- és iparművészek, építészek, zeneművészek, film- és fotóművészek fóruma. Az egyesületet 1992. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján alapította 22 magyar művész.
(Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára megalapította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA), amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet.)
Az egyesületet 2011-ben a második Orbán-kormány kezdeményezésére hozott 2011. évi CIX. törvény köztestületté nyilvánította, sőt ezt a 2012-es új Alaptörvénybe is beleírták.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Inter Európa Bank – kandallók, kályhák

Budapest

Az Inter-Európa Bank a magyar pénzintézeti rendszer átalakulásának fontos szereplője. A 80-as évek első felének szaporodó, a monolitikus bankrendszert diverzifikáló fejlesztési társaságai egyikéből nőtt kereskedelmi bankká, amely a nagyobb, állami tulajdonban lévő pénzintézeteket évekkel megelőzve, 1988-89-ben kiépítette informatikai rendszereit és bevezette a döntéshozatal és kockázatkezelés korszerű módszereit. A rendszerváltást követő pénzügyi válságot jelentős hitelveszteségek nélkül vészelte át, “mentőkötélre”, költségvetési támogatásra soha sem volt szüksége. Az 1989. évi részleges privatizációt követően a bank kihasználta a megnyíló nemzetközi bankkapcsolati és devizaműveleti lehetőségeket, fejlődése az évtized közepéig tovább gyorsult.

A bank a Szabadság-téri központ és első fiókjai építészeti megvalósításáért (vezető tervező Dévényi Tamás, bútorzat Norman Foster) Podmaniczky-díjat kapott. Részt vett a Budapesti Értéktőzsde elő-intézménye az Értékpapír-kereskedelmi Megállapodás, majd a tőzsde és a Magyar Bankszövetség megalapításában.

A bank 1992-re minden gazdálkodási mutatója tekintetében utolérte a kereskedelmi banki működését korábban megkezdő, közvetlen versenytársának tekintett CIB Bankot, fejlődése azonban az 1993-ban bekövetkezett vezetés-váltást követően lelassult, az évtized második felében pedig jelentős eszköz-leértékelésekre is kényszerült. 2008-ban, amikor az olaszországi anyaházak összeolvadását – az Intesa Sanpaolo csoport létrejöttét – követően az IEB beolvadt a CIB Bankba, a CIB főösszege már az IEB főösszegének mintegy hétszerese volt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Pekáry – ház

Budapest

A Király utca 47. – Kis diófa (most Csányi) utca 12-14. saroképület: Pekáry-ház, 1847-48-ban épült, Brein Ferenc tervei szerint,
Pekáry Imre volt városi alkapitány számára. (Alépcsőkorlátok GP betűs díszítése Generális Pekáry-ra utal. A romantika stílusára jellemzően gótikus elemekkel gazdagon díszített homlokzatokkal, amelyek hangsúlya a levágott sarokra került. Három emeletével és stílusával építése idején messze kitűnt földszintes vagy egy-két emeletes, klasszicista környezetéből. Találgatásokra ad okot a kapu feletti díszítések ellentmondásossága: egyrészt az erkélytartó konzolokon lévő Dávid-csillagok, másrészt a falfülkékben álló magyar vitéz szobrok. Az elsőt talán a régi zsidónegyed-beli környezet, az utóbbit a megrendelő személye indokolta. Az építésekor a homlokzat dekorálására használt– akkor még egyeduralkodó – mészkő díszítés az 1870-es évekre hullani kezdett, ekkor újították fel először. Az épület a második világháború alatt jelentős sérüléseket szenvedett, amit csak 1965-re állítottak helyre, de a jellegzetes vörös falfestés néhány évtized alatt tönkre ment. Több részletben elvégzett felújítása az utóbbi években történt.

http://egykor.hu/budapest-vii–kerulet/pekary-haz/2675

Budapest – Stefánia Palota

Budapest

A Stefánia Palota egy a 19. század végén neobarokk stílusban épült egykori úri kaszinó Budapest XIV. kerületében, a Stefánia úton. 1947 óta a Magyar Honvédség (illetve a Magyar Néphadsereg) tulajdonában áll a szomszédos Honvéd Kulturális Központtal, amivel Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ néven egyetlen intézményt alkotnak. 1893–1895 közt épült és eredetileg Park Clubnak hívták. Az épület mai nevét 1993 óta viseli. Egy emeletes, magas és tágas belső térrel, széles erkélyekkel, tágas lépcsőkkel, a kor főúri ízlésének mindenben megfelelő elrendezésben épült meg neobarokk stílusban. Mind külső, mind belső kialakításában törekedtek arra, hogy már ránézésre látható legyen, a legfelsőbb társadalmi osztály kényelmére és szórakozására szánt épületről van szó.

Főhomlokzata a Stefánia útra néz. A manzárd tetős középrészen található a nagyterem, ami arányait tekintve nagyobb, mint a Pesti Vigadó kisterme; hossza huszonegy, szélessége tizenhárom, magassága pedig tizenegy méter. A Stefánia út felől ehhez kapcsolódik a főerkély, amihez három hatalmas ajtós ablakkal kapcsolódik. Az erkély körben végig fut az emelet körül, a palota két szélén tágas kiugrókkal, hogy legyen lehetőség a szabadtéren is időzni anélkül, hogy ehhez le kéne menni a földszintre. A nagyterem másik fele a mai Zichy Géza utca (építésekor még Pálma utca) felé néz, pontosabban a telek ezen részén kialakított télikertre. A kocsibehajtót is erre az oldalra tervezték meg, a Stefánia út felől eredetileg csak gyalogosan lehetett bejutni. Az erkélyre mindkét oldalt széles lépcsősor vezet fel. Az épület jobb szárnyában négy férfi, a bal szárnyában pedig három női öltözködőszobát alakítottak ki. A földszinten a Stefánia út felől egy hat oszlopon nyugvó, félkör alakú nyitott előcsarnok van a nagy erkély alatt. Innét lehet a belső lépcsőcsarnokhoz feljutni. Ezen kívül még öt kisebb terem volt a földszinten, amik fogadó-, ebédlő-, kávézó-, biliárd, illetve olvasótermek (régies szóhasználattal szalonok) voltak. Berendezését tekintve követte a megjelenését; igyekeztek a legteljesebb főúri pompával ellátni mind a bútorokat, mind a falakat. Az összes szobát márvány
borítja és leginkább az ötletgazda Atzél Béla ízlésvilágát (az meg a kor fényűző nagyúri világát) tükrözte, odafigyelve minden részletre a függönyöktől a gobelineken át a szobrokig, asztalokig, székekig és egyéb berendezési tárgyakig. Angol mintára a kiszolgáló személyzetnek díszes melléképületet emeltek, ahol lakhattak. Itt volt a konyha, a borospince lejárata, valamint a többi szükséges helyiség is kialakítva. Az épület eredetileg gőzfűtéses volt és a korban még újdonságnak és így ritkaságnak számító elektromos árammal működő lámpákkal világították be. A hat hektáros telek fennmaradó részén egy főúri parkot alakítottak ki, benne egy ötszáz négyzetméter felületű tóval, amit egy mesterséges vízesés táplált. A tó közepén még egy apró sziget is helye kapott. Nyaranta csónakázni is lehetett rajta. A park északi részén egy mesterséges cseppkőbarlangot emeltek, a vízesés is innét hullt alá. Egyéb részein az akkoriban szintén újnak számító tenisz (pontosabban akkoriban „lawn tennis”) számára három pályát alakítottak ki, illetve egy tekepályát valamint egy lövőházat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – USA Nagykövetség épülete

Budapest

Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége az Egyesült Államok magyarországi diplomáciai képviselete, amely Budapesten az V. kerületben, a Szabadság tér 12. szám alatt található.

Az épület, amit Kármán Géza Aladár és Ullman Gyula tervezett, 1900. november 1-jén készült el. Kezdetben a Kereskedelmi Kamara birtokolta az épületet, majd a Magyar Királyi Postatakarékpénztár. A nagykövetség 1935 óta használja ezt az épületet, melyet az amerikai kormány 1946-ban megvásárolt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – klasszicista épületek

Budapest

A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint az Európa nyugati felén jelentkező klasszicizmus. A Magyar Királyság építészetében a 19. század elejétől az 1850-es évekig volt uralkodó ez a stílus.

A magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alakjai Hild József és Pollack Mihály; legfontosabb alkotása a Magyar Nemzeti Múzeum. A kor egyházi építészetének kiemelkedő emlékei az esztergomi bazilika, az egri főszékesegyház és a debreceni református nagytemplom. A reformkor idején megerősödő köznemesség és városi polgárság építkezéseinek ma is számos emléke áll: megye- és városházák, más középületek, lakóházak, kúriák, villák és kastélyok. A tájképi kertekkel ölelt magyar klasszicista kastélyok szép példái a dégi Festetics-kastély, a lovasberényi Cziráky-kastély, a csákvári Esterházy-kastély.

A kor fontos klasszicista stílusban emelt épületei közül több, így a Pesti Vigadó, a Pesti Német Színház vagy az alcsútdobozi nádori kastély, mára elpusztult.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Rózsák terei Szent Erzsébet Templom

Budapest

A XIII. századból ránk maradt legenda szerint Árpád-házi Szent Erzsébet titokban friss kenyeret vitt a szegényeknek, mikor összetalálkozott apjával. Számonkérésére azt felelte, köténye rózsákat rejt, és csodák csodájára a kenyér valóban illatos virággá változott. Több évszázaddal később; az 1800-as évek végén római katolikus templomot emeltek a szent asszony tiszteletére egy téren, amely nem sokkal ez után megkapta a Rózsák tere nevet. Ma bátran hívhatjuk Budapest egyik legszebb egyházi épületének, és nevezhetjük a Parlament szakrális párjának is, ugyanis a kora francia gótikus stílusával, rózsaablakával, festett üvegeivel Steindl Imre terveit dicséri. A templomban a hét minden napján tartanak misét, szombatonként pedig az előtte fekvő tér termelői piaccá változik.

http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/nevezetesseg/rozsak.terei.szent.erzsebet.plebaniatemplom.1

Budapest – Állatkert, Elefántház

Budapest

Az Elefántház a budapesti állatkert egyik legismertebb műemlék épülete. Eredetileg a Vastagbőrűek Háza nevet viselte, szecessziós stílusban Neuschloss Kornél műépítész tervei alapján épült 1912-ben.

Az állatház a benne bemutatott állatok származási helyére utalva az indiai és afrikai művészet hatásait viseli magán. A hatást fokozzák a különböző pirogránit díszítmények, színes üvegablakok és zománcos csempék, eozinmázas állatábrázolások, különféle terméskövek.

A pirogránit, eozin és zománcos csempe a pécsi Zsolnay porcelángyárból származik: a tulajdonosok azzal támogatták az állatkert megszépülését, hogy rendkívül kedvezményes, önköltségi áron biztosították a díszítőelemeket az épület számára.

Az Elefántház háromhajós épület – a legnagyobb belmagasságú főhajó a látogatótér, az oldalhajókban élnek az állatok. A tetőt dongaboltozat tartja, amit egy félköríves hevederív két részre oszt. A boltívek közti pilléreket a boltvállaknál tizenkét ágú csillag díszíti. A hajók végén két kupola látható: az északkeleti, minaret melletti részen a kisebb, amely a négy díszes sarokív miatt tizenkétszögalapúnak tűnik, illetve az épület másik végén a nagyobb, amely csegelyesen kapcsolódik a falakhoz.

A keleties hatást erősítette a 31 méter magas minaret, melynek felső szintjére 91 lépcső vezetett. A tornyot 1915-ben az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontották, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen.

A belső teret növényornamentika és stilizált állatábrázolások díszítik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából