Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – szobrok

Budapest

Alkotók,  szobrászok:

Ligeti Miklós
Stróbl Alajos
Györfi Sándor
Veres Kálmán
Ungleich Fülöp
Hörger Antal
Veres Gábor
Kallós Ede
Marton László
Zala György
Stremeny Géza
Kutas László
Schulek Frigyes
Pásztor János
Horvay János
Zsemlye Ildikó
Vilt Tibor
Telcs Ede
Varga Tamás
Hauszmann Alajos
Zala György
Senyei Károly
Fadrusz János
Varga Imre
Juha Richárd Attila
Pauer Gyula
Tóth Dávid
Róna József
Mészáros Andor
Schulek Frigyes
Tóth István
Párkányi Raab Péter

Gyűjtötte:
Bagyinszki Zoltán

Budapest – Budafok-Törley pezsgő “múzeum” és kóstoló 2.

Budapest

A Törley pezsgők története majdnem másfél évszázadra nyúlik vissza. Nyitottan az újdonságokra a Törley gyár a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett, a millenniumi kiállításon pedig már a „császári és királyi udvari szállítók” címet viselte. A rákövetkező évtizedekben a Törley híre és zamata eljutott Párizstól Amerikán át egészen Ausztráliáig, a gyár pedig 1910-re már elérte az évi kétmillió palackos termelést. A sikert végül a második világháború törte meg, amelyet egy nehézségekkel, majd újjászületéssel teli időszak követett. Mindezek ellenére a Törley a mai napig tartja piacvezető pozícióját Magyarországon.
Ezt a sokszínű, időnként nehéz, de egyúttal sikeres 134 évet meséli el nekünk a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont. Korabeli relikviák, feljegyzések segítségével tekinthetünk be a magyar pezsgőzési kultúra születésébe és fejlődésébe. Bemutatásra kerül a Chevaliers Törley Pezsgőrend, 1886-tól a François család relikviái, továbbá az 1955-ben létesült Hungaria Pezsgőpincészet is. A gyűjtemény célja, hogy átfogó színtere legyen mindennek, ami a pezsgőzéssel kapcsolatos, egy helyen összegyűjtve az összes érdekességet, egyedi információt.
A gyűjtemény nemcsak tartalmában, de külsejében is valódi különlegességnek számít. A kiállítótérbe lépve máris egy pezsgős dugó belsejében találjuk magunkat, amelyből egy pezsgős palackba, majd egy pezsgős pohárba sétálhatunk át. Ez a páratlan, újszerű formavilág a tárlatot még egyedibbé és felejthetetlenebbé teszi.

http://www.torley.hu/torleymuzeum

Budapest – Budafok-Törley pezsgő “múzeum” – kóstolóval 1.

Budapest

A Törley pezsgők története majdnem másfél évszázadra nyúlik vissza. Nyitottan az újdonságokra a Törley gyár a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett, a millenniumi kiállításon pedig már a „császári és királyi udvari szállítók” címet viselte. A rákövetkező évtizedekben a Törley híre és zamata eljutott Párizstól Amerikán át egészen Ausztráliáig, a gyár pedig 1910-re már elérte az évi kétmillió palackos termelést. A sikert végül a második világháború törte meg, amelyet egy nehézségekkel, majd újjászületéssel teli időszak követett. Mindezek ellenére a Törley a mai napig tartja piacvezető pozícióját Magyarországon.
Ezt a sokszínű, időnként nehéz, de egyúttal sikeres 134 évet meséli el nekünk a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont. Korabeli relikviák, feljegyzések segítségével tekinthetünk be a magyar pezsgőzési kultúra születésébe és fejlődésébe. Bemutatásra kerül a Chevaliers Törley Pezsgőrend, 1886-tól a François család relikviái, továbbá az 1955-ben létesült Hungaria Pezsgőpincészet is. A gyűjtemény célja, hogy átfogó színtere legyen mindennek, ami a pezsgőzéssel kapcsolatos, egy helyen összegyűjtve az összes érdekességet, egyedi információt.
A gyűjtemény nemcsak tartalmában, de külsejében is valódi különlegességnek számít. A kiállítótérbe lépve máris egy pezsgős dugó belsejében találjuk magunkat, amelyből egy pezsgős palackba, majd egy pezsgős pohárba sétálhatunk át. Ez a páratlan, újszerű formavilág a tárlatot még egyedibbé és felejthetetlenebbé teszi.

http://www.torley.hu/torleymuzeum

Budapest – Budafok-Promontor pezsgő és a borospincék

Budapest

Budafok területén középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Így német és szerb lakosai virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztítása következtében szűnt meg. A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött. Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.

A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy- Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Néhány fontosabb helyszín pince:  bor és pezsgő fogyasztásra, vagy / és megtekintésre érdemes kötelező úti célBudafokon- de érdemes az “ismeretlen”  pincészetekbe is spontán betekinteni- a csodákat hangulatokat felfedezni. Budapestről  nincs egy óra járásra,  tömegközlekedéssel kicsit több, de legalább lehet kóstolgatni.
Tehát: Törley, Záborszky, Lics, István, Kőnig, Borkatakomba, Promontor  vagy a Borköltők Társasága.
Továbbá itt található hazánk talán egyetlen több mint 100 éves bor-szőlő- pezsgő témakörben középiskolai képzést biztosító iskolája, a Soós István Borászati Szakképző Iskola.

Bagyinszki Zoltán

 

 

Budapest – Vigadó III.

Budapest


A Pesti Városi Német Színház hontalan társulata (mivel az 1847-ben leégett) az épületben lépett fel, majd a Rómer Flóris régész, művészettörténész vezette gimnázium költözött az épületbe. 1853-ban Hild József kapott megbízást az új Redoute megtervezésére, azonban a munka nem kezdődött el forráshiány miatt. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás.

Feszl Frigyes
Német polgári családból származott, apja Feszl József (1791-1860) kőfaragó mester volt. 14 testvér közül Frigyes volt az ötödik gyermek. József bátyja (1819-1866) és János öccse (1822-1852) is építész lett. Frigyes 1830 és 1835 között a piaristák hatosztályos gimnáziumába járt, majd Hild Józsefnél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, utána József bátyjával együtt beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára. 1844-ben tértek haza.
1849-ben feleségül vette Hoffmann Reginát (†1851), akitől 2 gyermeke született: Regina (1849-1870) és Frigyes (1850-1910), utóbbi építési vállalkozó lett. Első felesége halála után 1858-ban másodszor is megnősült, felesége Quandt Vilma (1827-1902) lett. 1861 és 1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult. 1866-ban lett csak céhes mester.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Vigadó II.

Budapest

A Pesti Városi Német Színház hontalan társulata (mivel az 1847-ben leégett) az épületben lépett fel, majd a Rómer Flóris régész, művészettörténész vezette gimnázium költözött az épületbe. 1853-ban Hild József kapott megbízást az új Redoute megtervezésére, azonban a munka nem kezdődött el forráshiány miatt. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás.

A keleti elemekkel elegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s csakhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865. január 15-én, a város pedig február 20-án vette hivatalosan birtokba. A Vigadó lett az első, önkormányzati megrendelésre kifestett pesti középület: Lotz Károly és Than Mór számára megkötés volt, hogy csak a magyar regék közül választhatnak, így esett a választás Árgírus királyfi és Tündér Ilona meséjére, amely a Díszlépcsőt ékesíti, oldalt Than Mór allegorikus nőalakjai találhatóak. Egykor az Északi teremben volt látható Than Mór Attila lakomája és Wagner Sándor Mátyás legyőzi Holubárt című alkotása. Előbbi volt az első képzőművészeti alkotás, amely Arany János eposzát, a Buda halálát használta forrásként, utóbbi a második világháború során
megsemmisült.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Vigadó I.

Budapest

A Pesti Városi Német Színház hontalan társulata (mivel az 1847-ben leégett) az épületben lépett fel, majd a Rómer Flóris régész, művészettörténész vezette gimnázium költözött az épületbe. 1853- ban Hild József kapott megbízást az új Redoute megtervezésére, azonban a munka nem kezdődött el forráshiány miatt. Feszl Frigyes 1859-ben kapott tervezői megbízást, majd 1860 tavaszán építési engedélyt, így július 25-én megkezdődtek a bontási műveletek, majd szeptembertől az alapozás.

A Magyar Művészeti Akadémia a magyar irodalmárok, képző- és iparművészek, építészek, zeneművészek, film- és fotóművészek fóruma. Az egyesületet 1992. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján alapította 22 magyar művész.
(Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára megalapította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA), amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet.)
Az egyesületet 2011-ben a második Orbán-kormány kezdeményezésére hozott 2011. évi CIX. törvény köztestületté nyilvánította, sőt ezt a 2012-es új Alaptörvénybe is beleírták.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Inter Európa Bank – kandallók, kályhák

Budapest

Az Inter-Európa Bank a magyar pénzintézeti rendszer átalakulásának fontos szereplője. A 80-as évek első felének szaporodó, a monolitikus bankrendszert diverzifikáló fejlesztési társaságai egyikéből nőtt kereskedelmi bankká, amely a nagyobb, állami tulajdonban lévő pénzintézeteket évekkel megelőzve, 1988-89-ben kiépítette informatikai rendszereit és bevezette a döntéshozatal és kockázatkezelés korszerű módszereit. A rendszerváltást követő pénzügyi válságot jelentős hitelveszteségek nélkül vészelte át, “mentőkötélre”, költségvetési támogatásra soha sem volt szüksége. Az 1989. évi részleges privatizációt követően a bank kihasználta a megnyíló nemzetközi bankkapcsolati és devizaműveleti lehetőségeket, fejlődése az évtized közepéig tovább gyorsult.

A bank a Szabadság-téri központ és első fiókjai építészeti megvalósításáért (vezető tervező Dévényi Tamás, bútorzat Norman Foster) Podmaniczky-díjat kapott. Részt vett a Budapesti Értéktőzsde elő-intézménye az Értékpapír-kereskedelmi Megállapodás, majd a tőzsde és a Magyar Bankszövetség megalapításában.

A bank 1992-re minden gazdálkodási mutatója tekintetében utolérte a kereskedelmi banki működését korábban megkezdő, közvetlen versenytársának tekintett CIB Bankot, fejlődése azonban az 1993-ban bekövetkezett vezetés-váltást követően lelassult, az évtized második felében pedig jelentős eszköz-leértékelésekre is kényszerült. 2008-ban, amikor az olaszországi anyaházak összeolvadását – az Intesa Sanpaolo csoport létrejöttét – követően az IEB beolvadt a CIB Bankba, a CIB főösszege már az IEB főösszegének mintegy hétszerese volt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Pekáry – ház

Budapest

A Király utca 47. – Kis diófa (most Csányi) utca 12-14. saroképület: Pekáry-ház, 1847-48-ban épült, Brein Ferenc tervei szerint,
Pekáry Imre volt városi alkapitány számára. (Alépcsőkorlátok GP betűs díszítése Generális Pekáry-ra utal. A romantika stílusára jellemzően gótikus elemekkel gazdagon díszített homlokzatokkal, amelyek hangsúlya a levágott sarokra került. Három emeletével és stílusával építése idején messze kitűnt földszintes vagy egy-két emeletes, klasszicista környezetéből. Találgatásokra ad okot a kapu feletti díszítések ellentmondásossága: egyrészt az erkélytartó konzolokon lévő Dávid-csillagok, másrészt a falfülkékben álló magyar vitéz szobrok. Az elsőt talán a régi zsidónegyed-beli környezet, az utóbbit a megrendelő személye indokolta. Az építésekor a homlokzat dekorálására használt– akkor még egyeduralkodó – mészkő díszítés az 1870-es évekre hullani kezdett, ekkor újították fel először. Az épület a második világháború alatt jelentős sérüléseket szenvedett, amit csak 1965-re állítottak helyre, de a jellegzetes vörös falfestés néhány évtized alatt tönkre ment. Több részletben elvégzett felújítása az utóbbi években történt.

http://egykor.hu/budapest-vii–kerulet/pekary-haz/2675

Budapest – Stefánia Palota

Budapest

A Stefánia Palota egy a 19. század végén neobarokk stílusban épült egykori úri kaszinó Budapest XIV. kerületében, a Stefánia úton. 1947 óta a Magyar Honvédség (illetve a Magyar Néphadsereg) tulajdonában áll a szomszédos Honvéd Kulturális Központtal, amivel Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ néven egyetlen intézményt alkotnak. 1893–1895 közt épült és eredetileg Park Clubnak hívták. Az épület mai nevét 1993 óta viseli. Egy emeletes, magas és tágas belső térrel, széles erkélyekkel, tágas lépcsőkkel, a kor főúri ízlésének mindenben megfelelő elrendezésben épült meg neobarokk stílusban. Mind külső, mind belső kialakításában törekedtek arra, hogy már ránézésre látható legyen, a legfelsőbb társadalmi osztály kényelmére és szórakozására szánt épületről van szó.

Főhomlokzata a Stefánia útra néz. A manzárd tetős középrészen található a nagyterem, ami arányait tekintve nagyobb, mint a Pesti Vigadó kisterme; hossza huszonegy, szélessége tizenhárom, magassága pedig tizenegy méter. A Stefánia út felől ehhez kapcsolódik a főerkély, amihez három hatalmas ajtós ablakkal kapcsolódik. Az erkély körben végig fut az emelet körül, a palota két szélén tágas kiugrókkal, hogy legyen lehetőség a szabadtéren is időzni anélkül, hogy ehhez le kéne menni a földszintre. A nagyterem másik fele a mai Zichy Géza utca (építésekor még Pálma utca) felé néz, pontosabban a telek ezen részén kialakított télikertre. A kocsibehajtót is erre az oldalra tervezték meg, a Stefánia út felől eredetileg csak gyalogosan lehetett bejutni. Az erkélyre mindkét oldalt széles lépcsősor vezet fel. Az épület jobb szárnyában négy férfi, a bal szárnyában pedig három női öltözködőszobát alakítottak ki. A földszinten a Stefánia út felől egy hat oszlopon nyugvó, félkör alakú nyitott előcsarnok van a nagy erkély alatt. Innét lehet a belső lépcsőcsarnokhoz feljutni. Ezen kívül még öt kisebb terem volt a földszinten, amik fogadó-, ebédlő-, kávézó-, biliárd, illetve olvasótermek (régies szóhasználattal szalonok) voltak. Berendezését tekintve követte a megjelenését; igyekeztek a legteljesebb főúri pompával ellátni mind a bútorokat, mind a falakat. Az összes szobát márvány
borítja és leginkább az ötletgazda Atzél Béla ízlésvilágát (az meg a kor fényűző nagyúri világát) tükrözte, odafigyelve minden részletre a függönyöktől a gobelineken át a szobrokig, asztalokig, székekig és egyéb berendezési tárgyakig. Angol mintára a kiszolgáló személyzetnek díszes melléképületet emeltek, ahol lakhattak. Itt volt a konyha, a borospince lejárata, valamint a többi szükséges helyiség is kialakítva. Az épület eredetileg gőzfűtéses volt és a korban még újdonságnak és így ritkaságnak számító elektromos árammal működő lámpákkal világították be. A hat hektáros telek fennmaradó részén egy főúri parkot alakítottak ki, benne egy ötszáz négyzetméter felületű tóval, amit egy mesterséges vízesés táplált. A tó közepén még egy apró sziget is helye kapott. Nyaranta csónakázni is lehetett rajta. A park északi részén egy mesterséges cseppkőbarlangot emeltek, a vízesés is innét hullt alá. Egyéb részein az akkoriban szintén újnak számító tenisz (pontosabban akkoriban „lawn tennis”) számára három pályát alakítottak ki, illetve egy tekepályát valamint egy lövőházat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából