Kategória Archívum: Felvidék

Zólyomi vár

Felvidék

A közép-szlovákiai Zólyom (Zvolen) városának kiemelkedő építménye és jelképe a Szalatnya folyó partján álló Zólyomi vár. Nem messze tőle egy páncélvonat makettje áll, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékét idézi.

A gótikus–reneszánsz kastélyt a 14. század 70-es éveiben I. Lajos magyar király építtette, amely a magyar királyok vadászkastélyaként és nyári rezidenciájaként szolgált. Gótikus stílusban, az olasz várkastélyok mintájára készült.

A 16. században megváltozott a kastély szerepe, és a török ellen védelmet nyújtó erődítménnyé építették át. Ekkor épült még hozzá az erőd, a bejárati kapu és további két szint is. A várkastélyt állandó helyőrség lakta. Utolsó nagyobb horderejű, barokk stílusban történt átépítésére a 18. században került sor. Ebből az időszakból maradt fenn a fából készült festett, kazettás mennyezet a Királyok termében, ahol 78 római és német császár festett portréja látható.

A várkastély jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria felügyelete alá tartozik, kiállítások színhelyeként szolgálasználja. A Klasszikus európai művészet c. állandó kiállításhoz tartoznak Lőcsei Pál mester műveinek másolatai, gótikus falfestmények itt megfestett másolatai és az európai képzőművészeti válogatás. Nyaranta a várudvaron kerül megrendezésre a Zólyomi Várjátékok (Zámocké hry zvolenské) elnevezésű színházi fesztivál.

http://slovakia.travel/hu/a-zolyomi-var

Zólyom – várkápolna

Felvidék

A Garam és Szalatnya folyók találkozásánál lévő terület jelentős szerepet játszott a korai feudális magyar uralkodók körében. Ezen a részen, a zólyomi vármegyében alakult ki az egyik legrégebbi és területileg legnagyobb politikai egység, melynek központja eredetileg a 12. században egy meredek sziklafalon épült Pusztavárban volt. Rossz megközelíthetősége azonban azt eredményezte, hogy I. Lajos király 1360-ban egy új gótikus–reneszánsz kastély felépítésére adott parancsot, melyet az olasz várkastélyok mintájára építettek. Eredetileg a magyar királyok vadászkastélyaként és nyári rezidenciájaként szolgált. A várkastély szabályos téglalap alaprajzú, négy szárnya a központi udvar köré épült. Egyik legfontosabb építészeti eleme a várkápolna, amely eredetileg kétszintes volt és külön bejárattal rendelkezett. A 15. és 16. századfordulóján a várkastély átalakítására került sor, melyet akkori tulajdonosa Thurzó János a dúsgazdag Thurzó főnemesi család tagja finanszírozott. Később, a közelgő török támadások veszélye miatt, melyek elsősorban a gazdag bányavárosokat fenyegették, újabb átalakításokra került sor. Egy új emeletet építettek a kastélyra, egy külső várfallal, négy bástyával, ágyúlőrésekkel és egy hatalmas olaszbástyával erősítették meg a védőrendszerét. Ebben az időszakában szerezte meg a Balassa család, akiknek tagjaként 1554-ben itt született meg Balassi Bálint, a korszak legnagyobb magyar reneszánsz költője. A 17. században többször is gazdát cserélt (1605-ben Bocskai, 1619-ben Bethlen Gábor, 1644-ben I. Rákóczi György tulajdonában volt). 1620-ban egy évig itt őrizték a Szent Koronát. A 18.században, amikor az Eszterházy család tulajdonába tartozott többször átépítették. Miután a vármegye székhely Zólyomból Besztercebányára került elvesztette korábbi jelentőségét. Történelmi, művészeti és építészeti értéke miatt nemzeti kulturális örökséggé nyilvánították. Jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria álandó kiállításai színhelyeként szolgál. A kastély kápolnája istentiszteletek helyszíne, a lovagterem pedig házasságkötő teremként szolgál.

http://www.szlovakia-utazas.hu/muemlekek/hrad-zvolen/

Árva vára II.

Felvidék

A vár alapításáról nincs fellelhető forrás, de feltételezhető, hogy mint sok más magyar vár, ez is közvetlenül az 1241-es tatárjárás után épült. Mikszáth Kálmán szóhagyományokra alapozva állítja, hogy a templomos lovagok építették. Első ismert birtokosai a Balassák voltak. Oklevélben először 1267-ben történik említés a várról, amikor is IV. Béla kiváltotta Balassa Mikótól, és ettől kezdve egy ideig királyi várként funkcionált. Ekkor már létezett a fellegvár és valószínűleg a középső vár is. Az alsóvár helyén fából ácsolt épületek álltak. A királyi megbízottja a várispán volt.

1298-ban a király a trencséni Csák Máténak adományozta, majd annak halála után Dancs-mesterre bízta a várispánságot, aki húsz éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget, és árvai grófnak nevezte magát. 1331-ben Károly Róbert a körmöci Lipót grófot nevezte ki árvai grófnak, majd 1335-ben várispánná is tette. Lipót ezt a tisztséget 1349-ig töltötte be. A vár történetének legfontosabb időszaka 1370, amikor Árva központi székhely.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos várak csoportjába tartozó árvai vár tulajdonképpen három szinten emelkedik. A Thurzók idejében, a XVI. század második felében kiépült alsó vár, mely urainak, később az uradalmi tiszteknek adott otthont, ma kerektornyában a levéltárt őrzi, melynek értékes része Thurzó György nádor és fia családi dokumentációja. A vár belső termeit, tornyait, bástyáit a csak szlovák nyelven vezetett túra keretében látogathatjuk. A már a XIX. században a falak közé költöző Árvai Múzeum különböző kiállításai, őszintén szólva nem túl érdekfeszítők, itt kapott helyet a természettudományi gyűjtemény is: a környéken honos állatok preparátumai, gazdag ornitológiai tárlat, ásvány és erdészeti tárgykörű ritkaságok. A történelmi kiállítás a várkomplexum és tulajdonosai történetét mutatja be, főként a környékbeli kastélyokból gyűjtött többnyire XVIII.-XIX. századi bútorokkal berendezett termekben. A felső szinteken kisebb néprajzi kiállítás mutatja be a helyi folklórt. Az alsó vár alatti kápolna a Thurzó-család sírboltja, melyben megcsodálható a családfő carrarai márványból faragott életnagyságú szobra. Szlovákia egyik legjelentősebb reneszánsz kegyemléke ez (1616). A vár legmagasabb tornyából, 112 méterrel a folyószint fölött, káprázatos kilátás nyílik. A vár kútja 91 m mélyre nyúlik bele a sziklába. Az utóbbi időkben egyre népszerűbbek a színpadi előadások kísértetek megjelenítésével, ami az éjszakai várlátogatás keretében kap helyet a főszezonban.

http://kirandulastippek.hu/magas-tatra/arva-vara

Árva vára I.

Felvidék

A vár alapításáról nincs fellelhető forrás, de feltételezhető, hogy mint sok más magyar vár, ez is közvetlenül az 1241-es tatárjárás után épült. Mikszáth Kálmán szóhagyományokra alapozva állítja, hogy a templomos lovagok építették. Első ismert birtokosai a Balassák voltak. Oklevélben először 1267-ben történik említés a várról, amikor is IV. Béla kiváltotta Balassa Mikótól, és ettől kezdve egy ideig királyi várként funkcionált. Ekkor már létezett a fellegvár és valószínűleg a középső vár is. Az alsóvár helyén fából ácsolt épületek álltak. A királyi megbízottja a várispán volt.

1298-ban a király a trencséni Csák Máténak adományozta, majd annak halála után Dancs-mesterre bízta a várispánságot, aki húsz éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget, és árvai grófnak nevezte magát. 1331-ben Károly Róbert a körmöci Lipót grófot nevezte ki árvai grófnak, majd 1335-ben várispánná is tette. Lipót ezt a tisztséget 1349-ig töltötte be. A vár történetének legfontosabb időszaka 1370, amikor Árva központi székhely.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos várak csoportjába tartozó árvai vár tulajdonképpen három szinten emelkedik. A Thurzók idejében, a XVI. század második felében kiépült alsó vár, mely urainak, később az uradalmi tiszteknek adott otthont, ma kerektornyában a levéltárt őrzi, melynek értékes része Thurzó György nádor és fia családi dokumentációja. A vár belső termeit, tornyait, bástyáit a csak szlovák nyelven vezetett túra keretében látogathatjuk. A már a XIX. században a falak közé költöző Árvai Múzeum különböző kiállításai, őszintén szólva nem túl érdekfeszítők, itt kapott helyet a természettudományi gyűjtemény is: a környéken honos állatok preparátumai, gazdag ornitológiai tárlat, ásvány és erdészeti tárgykörű ritkaságok. A történelmi kiállítás a várkomplexum és tulajdonosai történetét mutatja be, főként a környékbeli kastélyokból gyűjtött többnyire XVIII.-XIX. századi bútorokkal berendezett termekben. A felső szinteken kisebb néprajzi kiállítás mutatja be a helyi folklórt. Az alsó vár alatti kápolna a Thurzó-család sírboltja, melyben megcsodálható a családfő carrarai márványból faragott életnagyságú szobra. Szlovákia egyik legjelentősebb reneszánsz kegyemléke ez (1616). A vár legmagasabb tornyából, 112 méterrel a folyószint fölött, káprázatos kilátás nyílik. A vár kútja 91 m mélyre nyúlik bele a sziklába. Az utóbbi időkben egyre népszerűbbek a színpadi előadások kísértetek megjelenítésével, ami az éjszakai várlátogatás keretében kap helyet a főszezonban.

http://kirandulastippek.hu/magas-tatra/arva-vara

Felsőlehota – Abaffy Várkastély

Felvidék

1420-ban Lehota néven említik először. A falu a 15. század elején keletkezett, a 16. századig a zólyomlipcsei uradalomhoz tartozott, majd 1587 -ben a Thurzóktól Abaffy János kapta adományba..Határában aranyat bányásztak. Később a nők csipkét vertek és árultak szerte Magyarországon, a férfiak pedig drótozással foglalkoztak és járták az országot.
Az Abaffy család két kastélyt is épített itt, egyiküknek már csak romjai láthatók. A reneszánsz Abaffy-kastély 16. századi, a 18. században klasszicista stílusban építették át. A családnak síremléke is itt áll.

http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=1147

 

Csitár- a hegyek alatt….. Kodály emléktábla

Felvidék

Barátaimmal 2017. július közepén megtiszteltük, felkerestük Kodály Zoltán zeneszerző csitári emléktábláját a Felvidéken / Nyitrához közel, K- re található a dombokkal szegélyezett kis falucska. A világhírű művész – zeneszerző egykoron Csitáron, a csitári hegyek alatt / Zoboraljai gyűjtőkörútján járt, ahol találkozott a helyi éneklő
muzsikáló emberekkel és rögzítette a dallamokat, amelyek azóta a közismert Kodály műként hallhatóak iskoláinkban, a hazai és nemzetközi koncert termekben. Készültünk a “ találkozásra a hely szellemének megidézésére, a dallamos produkcióra”- a dallamot-zenét Kepenyes Pál zenetanár klarinétja segítségével eljátszotta számunkra és mi hárman a szöveget is elénekeltük – kissé megilletődve főpróba nélkül……..
A fellépésünkről a modern technika segítségével hangos mozgó felvételt is készítettünk az utókor számára, a nagyfelbontású méret miatt ezt most sajnos nem tudjuk bemutatni.

Hazaérkezésünk óta a népdal igazi kedvenc lett, itt hallható a fülemben a SZÖVEGE BEKÚSZIK……., sokszor meghallgattam már az interneten Bíró Gergő tolmácsolásában.
Lélekemelő, nagyszerű élmény volt számomra, számunkra. Készült pár fotó a kis csendes faluról, ahonnan a következő állomásunkra utaztunk: Gimesre – ott is zenei élményeket, helyszíneket kerestünk a kortárs Gimes zenekar révén. Másnap Galántára mentünk, ahol felidéztük a Kodály emlékmű társaságában – a magyar nemzeti Himnuszt Rákosi elvtárstól megmentő zeneszerző munkásságát. Sajnos sokan nem is tudják, nem is gondolják , hogy a tanult – olvasott- hallott magyar történelmi kulturális emlékeink, helyszíneink létező (
létezett) valós dolgok amelyek megtalálhatóak a történelmi Magyarország területén. Csak ehhez kutatni kell és a kényelmet feladva utazgatni  szükséges az 1000 éves Magyarország területén.
lejegyezte: Bagyinszki Zoltán fotográfus

Zsolna – Rosenfeld palota – szecesszió

Felvidék
A Wikipedia a
https://sk.wikipedia.org/wiki/Rosenfeldov_pal%C3%A1c
Mikuláš Rauter (Nicoletto Rauter)
olasz származású építészt jelöli

meg építészként, és az 1907-es évet.

A palota saját weboldala
http://rosenfeldovpalac.sk/z-historie/

szerint M.Rauter a bécsi Belvedere

palotából inspirálódott, amit én nem annyira

látok elsőre

Szintén ott írnak Rosenfeld Ignácról (1850 – 1923)

bankigazgató, takarék és hitelbankja az épületben

az épületben működött, később kereskedelmi bank,
majd Úttörő és Ifjúsági Ház lett,  2009-től nemzeti kulturális emlék,

Felújítása 2015-ben kezdődött, ma

galéria,kulturális központ gyermekek és
felnőttek számára
, koncertek helyszíne
Bálint Imre – Szecessziós Magazin

Brogyáni kastélypark, különlegesen szép és egyszerű fája

Felvidék

Elnevezése: Salix babylonica
Gyógyhatása: A szomorúfűzfa porrá tört kérgéből fájdalom– láz– és gyulladáscsökkentő teát készíthetünk. Influenzában, megfázásban, vagy bárányhimlőben szenvedő gyerekeknek adjuk szomorúfűzből készült teát.
http://prananadi-miskolc.hu/gynovenyek.html#Szomorufuz

Franciaországból származó fajta. 15-20 m magasra növő széles koronájú, talajig csüngő ágú fa. Vesszői sárgák. Keskeny-lándzsás levelei világoszöldek, a fonákuk kékes. Jó vízellátású, tápdús talajt igényel. Fény- és melegigényes. Vízpartok, nedves területek festői szépségű fája.
http://www.edenkert-kormend.hu/diszfak-diszcserjek

 

Véglesi várrom – 2003 előtt

Felvidék

A magyar várak c. album lapjait megidézve emlékezzünk a közelmúltra és a  hihetetlen átváltozásra.

Végles vára

Felvidék

Végles vára kevéssel 1368 előtt épült Nagy Lajos király vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést 1393-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. 1424-től 1490-ig és 1527-től 1546-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az 1440-es években Giskra birtokolta, de Mátyás visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A 16. században megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd 1582 és 1668 között a töröknek adózzon. 1605-ben Rhédey Ferenc ostrommal foglalta el, az 1670-80-as években Thököly kétszer is elfoglalta. 1690-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt kuruc őrség állomásozott itt. 1870-ben Nemeskéri Kiss Miklós teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén 1945 februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, de 2009 és 2014 között újjáépítették.[2] A településnek 1828-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat kiegyezés után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. 1890-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jelenleg a rekonstruált vár kiváló minősítésű várszállóként ( étteremmel sörözővel ) üzemel a szlovák lakosság és a nemzetközi turizmus örömére. Egyik előző könyvem fotóanyagának készítésekor kb. 15 éve jártam itt először amikor csak lepusztult romokat, kőfalakat és alapfalakat fotózhattam diapozitív formájában. 2004. Tóth Kiadó: Magyar várak: Végles 108-109 oldal. A történelmi Magyarországot körbejárva a fotókat Bagyinszki Zoltán készítette. Akkor álmomban sem gondoltam a visszaállítás sikerére, megvalósítására. Csodálatos munka, vonzó történelmi építmény, remek a kiállított trófeagyűjtemény. Gratulálok a közreműködő szakemberek, munkások, tervezők, bankárok teljesítményéhez. Kár , hogy a történelmi család néhány éve még élő leszármazottai már nem (akikkel én még találkozhattam…..) élhették meg a megtekintés élményét, a kommunizmust követő megújulás eredményét. Ők valóban megérdemelték volna!

B. Zoltán fotográfus