Kategória Archívum: Felvidék

Késmárk – Thököly Imre síremléke

Felvidék

Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – Izmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között felső-magyarországi fejedelem, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Ifjúkora óta ellenséges érzelmeket táplált a Habsburg-házzal szemben, elsősorban a protestáns vallásgyakorlás és a rendi szabadságok megsértése miatt. Fiatalon, 23 évesen választották a kuruc hadak főgenerálisává. Törekedett a mozgalom Erdélytől való politikai függetlenítésére, ami 1682-ben sikerült török támogatással. Egészen 1685-ig, amikor Ahmed váradi pasa elfogatta. Kis idő múlva ugyan szabadon engedték, de helyzete megrendült, és híveivel együtt kiszorították az országból. A „megbüntetett hűtlenség példájáról”, a fogságban szenvedő Thökölyről számtalan német és olasz metszet készült. Nem szakított véglegesen Béccsel, számos alkalommal kezdeményezett béketárgyalásokat, felajánlotta a császárnak biztosítandó fegyveres támogatást a török kiűzésére – egy birodalmi hercegi cím fejében –, ám feltételeit az udvar rendre elutasította. Ezt követően tevékenysége fokozatosan kiszorult a Kárpát-medence területéről. 1690-ben a zernyesti csatában aratott győzelmével átmenetileg sikerült megszereznie az erdélyi fejedelmi címet, de végül a császári csapatok elől meghátrálni kényszerült. A karlócai békét követően élete végéig az Oszmán Birodalom területén élt száműzetésben. Az anatóliai Izmitben hunyt el 1705-ben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Galánta – Kodály emlékmű

Felvidék

Kodály Zoltán, teljes nevén Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949 -ig.
Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), a kecskeméti vasútállomás teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt.
A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakára, valamint felvételt nyertaz Eötvös Kollégiumba, ahol Balázs Béla volt szobatársa. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is.
Zenei tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták c-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Erről később megjelent legelső (igen jó) kritikája egy pozsonyi lapban. 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Appony – Gróf Apponyi kastély

Felvidék

A művészet és a történelem kedvelőit megragadja a Szlovákia nyugati részén, a Nyitrától (Nitra) nem messze fekvő Appony (Oponice) községben található a 16. században, reneszánsz stílusban épült kastély. Az Apponyi-család birtoka volt, amely azt a 19. század közepén átalakította és kibővítette. Az utolsó építési módosítások következtében neogótikus elemeket kapott.
A kastélyban jelenleg az Apponyi-múzeum kapott helyet, amelyben többek között megcsodálhatjuk a falfestményeket és a vadásztrófeákat. A kiállítás megismerteti a látogatót a jelentős magyar nemesi Apponyi-nemzedék történelmével, amelyből az albán királynő, Apponyi Gerardine is származott. A kastélyban épségben fennmaradt Magyarország hajdani, egyik legnagyobb könyvtárának egy része.

http://slovakia.travel/hu/apponyi-kastely

Magas – Tátra, Csorba- tó Nagyszálló

Felvidék


Az egykori impozáns szecessziós szállodánk a tó partján épült 1907- ben adták át a forgalomnak. Az Első világháborút követően bővítették a terjedelmét.
Tragikus számunkra hogy a nagy fejlesztések, tátrai szállodaépítkezéseket-infrastruktúra fejlesztéseket követően a színvonalas “kész-t” vitték-vették el a trianoni diktátumot követően.
idős Szentiványi József 1817-1906 hazafias érzelmű földbirtokosnak köszönhetően, budapesti műépítész tervei alapján a fachwerk szép példája, amely 54 szobával rendelkezett. A tornyos villácska is figyelemre méltó a hotel aurájában. Jelenleg a Kempinsky szállodalánc egyik – (egyetlen 5 csillagos turisztikai központja a Magas- Tátrában ) tagjaként üzemel. Talán a legszebb fekvéssel- látvánnyal büszkélkedhetett a történelmi Magyarország területén. Mind a tóról, mind a tóra nézve csodálatos. Dicséretes az épület megmentése, kiváló állapota.
Tervezői: Hoepfner Guido, Györgyi Géza

Köszönettel:
Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Ótátrafüred – favázas templom

Felvidék

Ótátrafüred központjában, egykori hazánk é-i határán áll egy különleges országosan is ritkaságnak számító építmény. A Fachwerk stílusban készült templom-szinte egyedinek mondható nálunk . Szép egyszerű arányos épület,amely egy toronnyal-zsindelyes fedéssel készült az 1800-as évek végén. Mérműves gótikus ablakai igazán belülről csodálatosak.
A gerendavázas római katolikus templomot 1995- ben látogatásával megtisztelte II. János Pál Pápa is.

Bagyinszki Zoltán

Csorbató télen – öreg szállodával

Felvidék

A Csorba tó (1346 m) a legismertebb és a leglátogatottabb Tátrai tengerszem. A történelmi Csorba község határában található, innen neve. Először 1644-ben Frölich Dávid említi a Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium című művében. Az id. Buchholtz György 1719-ben említést tesz az erdő széli cirbolyafenyő és törpefenyő olajának desztillálásáról. A Csorba tót és környékét a szénégetők, vadászok, favágók és a gyógynövénygyűjtők a már a turizmus fellendülése előtt is ismerték. A Csorba község lakosai fenyegetőztek és 1860-ban meg próbálták leereszteni a Csorba tót, hogy az “értéktelen pocsolya” helyén értékes legelőt nyerhessenek. 1901-ig a Szentiványi család tulajdona volt, akkor a kincstár felvásárolta tőlük. A tóba a XIX. szádad végéig mesterségesen halakat telepítettek és télen a jegét kitermelték (a jege különösen tiszta volt, ezért nagy volt iránta az igény – Budapestre, Berlinbe és Bécsbe hordták). A legrégebbi képet a tóról 1825 körül festette Müller Jakab János lőcsei tájképfestő. Az első komoly felszíni és mélység méréseket Dezső Dénes végezte 1875-ben.

http://www.vysoketatry.com/ciele/jspleso/hu.html

Magas Tátra – Tártralomnic-Grand Hotel

Felvidék


A több mint 100 éves múltra visszatekintő Grandhotel Praha Tátralomnic központjától kb. 700 méterre, míg a síliftektől 1 km-re található – ide a szálloda ingyenes mikrobusz transzferjével is el lehet jutni! A recepción egyeztetve az utasok kéréséhez igazítják a síbusz indulásokat.
A hotel első benyomásra olyan, akár egy mesebeli kastély, azonban a bejáraton túl a korhű bútorok ötvöződnek a modern kor kényelmével és eleganciájával. Télen a társalgóban, a kandalló melegénél, halk zene kíséretében, nyáron pedig a teraszon ülve, gyönyörű kilátás mellett élvezhetjük a hotel saját gyógynövényeiből készült teakülönlegességeket. Figyelem! A szálloda a vacsorához dresszkódot vezetett be, az étterembe belépéskor a “smart casual”, azaz lazán elegáns öltözet javasolt.
A hotelben 125 szoba foglalható, köztük 2 fős és 2-4 fős két légterű szobák is. A hotel kétszintes, felújított, minden egyedi igényt kielégítő wellness részleggel várja a vendégeket. Az étteremben is visszaköszön az a kifinomult elegancia, mely jellemzi a Grandhotel Prahát. A gyönyörű kristálycsillárok és a természetes fehér, illetve bézs színvilág magával ragadó, akár egy romantikus esküvő helyszínét is adhatja.
http://sielok.hu/szallas/grandhotel-praha/

Ótátrafüred – Palota szálló, történelmi szecessziós épület.

Felvidék

Szinye – Rk. templom

Felvidék

1249-ben említik először „Zynna, Scynna” alakban. 1262-ben „Scinefolua, Sywnyefalwa”, 1307-ben „Swyna, Suyne”, 1389-ben „Swynne” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1262-ben a birtokot Benedek fia Merse kapta meg. A 13. századtól a szinyei uradalom központja, melyhez 22 falu tartozott. 1427-ben 50 portát számláltak a faluban a Merse család birtokában. 1493-ban vásártartási jogot kapott. A 17. és 19. század között a Szinyei család birtoka. Már a 17. század végén működött az iskola, a 18. században pedig már postája is volt. 1787-ben 63 házában 544 lakos élt. 1828-ban 82 háza és 645 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. Később főként Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.
Római katolikus temploma 1274-ben épült, 1514-ben megújították, 1628-ban reneszánsz toronnyal bővítették, később többször restaurálták.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magas – Tátra, Lomnici-csúcs

Felvidék

A talpunk és a medve alatt kb. 2 m magas a hóréteg március 27 –én, 1751 m magasságban.

A Lomnici-csúcs a Magas-Tátra legismertebb és legnépszerűbb orma, amihez nagyban hozzájárult az 1940-ben épített drótkötélpálya. A Szepesi-felföldről nézve uralkodó helyzetet foglal el az összes csúcs között. Nem csoda, hogy igen hosszú ideig a Tátra legmagasabb ormának tartották, és csak a 19. század közepe felé állapították meg véglegesen, hogy az elsőség a Gerlachfalvi-csúcsot illeti. ÉNy-ról a Fecske-torony a legközelebbi jelentős szomszédja. ÉK felől méltó társa a Késmárki-csúcs. A két hegy széles sziklateste között az éles Villa-gerinc húzódik. A Lomnici csúcsból d. irányban egy oldalgerincet indul ki. Ennek hosszú nyúlványa a Kis-Tarpataki-völgyet a Kő-pataki-tó katlanától elválasztó Lomnici-gerinc, amely végül síksághoz ereszkedő lejtőkben vész el.

A csúcsról való kilátás pazar. Kedvező időben a Felvidék számos hegyén kívül látható a Tokaji-hegység, a Mátra, a Bükk-vidék (150 km) stb.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából