Kategória Archívum: Felvidék

Galánta – Eszterházy kastély

Felvidék

Galánta városa Szlovákia dél-nyugati részén, a Dunamenti-alföld közepén helyezkedik el. Pozsonytól, a Szlovák Köztársaság fővárosától 50 km-es távolságban keletre fekszik. A város közigazgatási területének keleti szélén folyik a Vág. A legrégebbi írásos emlék a városról az 1237-1240-es évekből származik. Galánta vásárjoggal rendelkező földesúri kisvárosként fejlődött. A város történelmében jelentős szerepet játszott az Esterházy-család, amely hosszú évekig hatott Galánta életére. Az Esterházyak több épületet építettek fel a városban. A legjelentősebbek közé tartozik a neogótikus kastély, amely eredetileg 1633-ból származó, megerősített reneszánsz objektum volt. 1736-ban barokk-stílusban került átépítésre. A mai neogótikus alakját 1861-ben kapta.
A mai neogótikus kastélyt 1633-ban Esterházy Dániel és Pál építtették fel a család első erőteljes hatalmi fellendülése és gazdasági virágzása idején. A család következő tagja, Imre, aki nyitrai püspök volt, 1736-ban barokk-stílusban átépíttette az épületet. Ebből az átépítésből fennmaradtak a márványkandallók az emeleten. A kastély jelenlegi formája az 1861-es radikális átépítés eredménye, ami a romantikus angol gótika szellemében történt. A kastélyt egy természetes tájjellegű park veszi körül, melynek kimértségével az épület homlokzatainak gazdag díszítése áll kontrasztban. A kastély egy U alaprajzon felépített monumentális építmény. Oldalszárnyak zárják körbe az udvarteret. A középső rész kétszintes, az oldalsó gazdasági épületek egyszintesek, ezek az eredeti reneszánsz megerősítés helyén találhatók. A főépület középső részében van a reprezentációs lépcsőház, amely az első emelet ünnepi termeibe vezet. A lábazatok gazdagon tagoltak az angol gótika stílusában. A beltérben a művakolatos boltozatok szintén a gótikát másolják.

http://hu.nkga.sk/tortenet

Nyitrai múzeum – Volt Vármegyeháza

Felvidék


NYITRA VÁRMEGYEHÁZA
A történelmi Magyarországon fotózott egykori vármegyei hivatalok egyik legszebb épülete,igényesen felújítva várja látogatóit.
Nyitra egykori vármegyeházája ma múzeum, állami galéria. A vártól délre terül el a háromszög alakú Vármegyeház tér 3. számú épülete az egykori három szintes, díszes homlokzatú vármegyeháza épülete.
Középkori alapokon 1784-ben barokk stílusban épült, 1905-1908 között alakították át szecessziós stílusban Czigler Győző tervei szerint. A nagyméretű arányos épület elegáns tetőzetével, sárga színével már messziről megára vonja a figyelmet, utoljára 2011-ben renoválták.
A főhomlokzat díszes kapuján lépünk be az épületbe, ahol a lépcsőház háromfelé ágazik el, tovább haladva zárt belső udvarra jutunk. A tetőzet alatt lévő vármegyei címer lecserélve, jelenleg a város ( régi történelmi ) címerét fotózhatjuk, a kun vitéz felé kardal vágó király domborművével.
Ma reprezentatív kiállítás található benne, a Nyitrai Állami Galéria székhelye. Az épület a kőpalánkra támaszkodik, amely a XVI. század közepén a török ellen épült védősáncnak, szomszédságában található Vár utca – régi egyes épületei hajdan kanonokházak voltak. Érdekes megoldással bolthajtásos kapuján, hangulatos régi épületek között lehet feljutni a várba. Magyar nyelvű információ nem található a műemlék környezetében.

Bagyinszki Zoltán

 

Felvidéki – Orr csúcs túra tortúra nélkül

Felvidék


Gyula- Bajmóc- Facskói hágó – Zsolna…… a kb. menetrend.
Kellemes időben jót kirándultunk János javaslatára az Ő szellemében a Felvidéken 2017. év júliusában. A négyes baráti társaság a városnéző vár- kastélytúrák mellé beiktatta a a természet a jó levegő programot is. Néha szuszogós volt a menetelés de a panoráma kárpótolt minket.
Fotóztam természetesen, a több 100 felvételből felraktam egy százas válogatást és mozgó film is készült. A Facskói hágóig kocsival mentünk ( 809 m) onnan az 1353 m – /1351.6 magas ORRKŐRE kaptatunk fel.- a jutalom a Balaton szelet volt.
Sokan mondják a lefelé út a könnyebb, hát nem igazán. Visszatérve a parkolóhoz több autóval is találkoztunk népszerű lehet ez a rövid kirándulás.
Az autóban szendvics és hideg sör volt a prémium számunkra.
Erdélyben sokat kirándulunk, túrázunk , gondoltuk ezt a vidéket is jó volna jobban megismerni – ezért jöttünk ide. A sok szép és változatos hegyvidék ismét kicsit elszomorított…….. nekünk otthon alig maradt valami. Megállapítottuk vigyáznak itt az egykori értékeinkre !

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Bajmóci várkastély aranyterme

Felvidék

Arany terem a várpalota legszebb része. Nevét a tiszta arannyal beborított mennyezeti hársfa faragásról kapta Gróf Pálffy 1907-ben rendelte meg a Gebrüder Collitól a velencei (szépművészeti akadémia) Académie di Belle Arti lándzsás és angyalos mennyezetének mintájára. A gróf már nem érte meg, hogy készen is lássa. A közepére helyezett medál Francesca Desilvestro portréja, születésének és halálának (1829–1908) szalagos dátumával. Omnia cum tempore ( „Mindent a maga idejében!”) felirattal. Az ablakok közti két nagy figuratív festmény a 19. század végén Václav Brózik alkotása. A szemközti falon levő, 17. századi művek. A „Török szultán velencei ellenőrzésen” téma Tiroli Stephen Kessler festő alkotása. Nauszika és Ulysses – flamand Jacob Jordaens képe. Azt az ókori görög mitológiai pillanatot ábrázolja, amikor a Trójai háborúból hazatérő Odüsszeusz király leányát Nauszikát Odüsszeia elsüllyedését után megtalálja. A következő kép Agatha Carl Francesca Nuvolone képe. A legrégebbi bútordarab az Arany teremben a rokokó asztal, ami sárgaréz virágelemekkel és hangjegy motívumokkal díszített. A többi bútor 19. századi. Gyertyatartók és az órásszekrény a század elején Párizsban készültek. Az óra lapja meisseni porcelán. Az arany csarnokban szokott fellépni a várkápolna kórusa. A szoborgaléria műkőből és vörös márványból készült. Kialakítása a Bellunoi Dei Rettori reneszánsz palota loggiájának alaprajzát követi. Colline-i Andreas szobrászmester készítette A galériáról a várkápolnába pillanthatunk be.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagyszombati egyetem főépülete

Felvidék

Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellen-reformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt folyt az első orvosképzés. Mária Terézia 1777-ben az egyetemet áthelyezte Budára. Az egyetem komplexumában nyomda, patika, gazdag könyvtár, színházterem, laboratóriumok és egy csillagászati obszervatórium is helyet kapott. Ez utóbbit kora egyik legnagyobb csillagásza és matematikusa, Hell Miksa tervezte.

https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/historicka-budova-teologickej-a-filozofickej-fakulty-trnavskej-univerzity_606_1.html

Bajmóci öreg hárs

Felvidék


A bajmóci várkastély bejárata előtt áll annak a terjedelmes, ősi hársnak a maradványa, melyet a legenda szerint Csák Máté ültetett1301-ben. A hagyomány szerint alatta tartották azt az országgyűlést, amelyen Mária királyné (Nagy Lajos leánya) a férje Zsigmond javára lemondott a trónról. Terjedelmes lombkoronája éppúgy hűs árnyat borított Mátyás király fényes lakomáira, mint ahogyan Bocskai Istvánra, aki mint választott király országgyűlést tartott alatta. És végezetül a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is kedvelte e fa társaságát, leveleit ekképpen zárva: “Datum sub tilia nostra Bajmocensi” (Kelt a Bajmóci hársfánk alatt)
Hajdani méreteit Lengyel Bálint (1897) közléséből ismerjük, miszerint a magassága akkor “a talaj felszínétől 20 m 85 cm. A törzs kerülete 20 cm-re a talaj felett 8 m 40 cm, 60 cm-re a talaj felett 7 m 26 cm”. A törzs csonkjának kerülete 1997-ben, a hivatalos ismertetések szerint 12,5 méter volt.Ma már csak kb. négy méter magasan csonkolt törzsében és törzscsonkjából fejlődött két terjedelmes hajtásában gyönyörködhetünk.Üreges csonkját a kidőlés ellen időközben több helyen alátámasztották, néhány üregét szükség szerint betömték, a törzscsonk tetejét csapadéktól óvó tetőzettel látták el.

http://www.nevezetesfak.hu/magyar/oldalak/bajmoc_osi_faja/

Zsolna város főtere

Felvidék

Zsolna város Szlovákiában. A Zsolnai kerület és a Zsolnai járás székhelyeként a térség közigazgatási, ipari, oktatási és egyházi központja. Az Északnyugati-Kárpátok ölelésében, a cseh és a lengyel határ közelében fekvő város egy természetes kereszteződésben alakult ki. Oroszországot, a Baltikumot köti össze Magyarországgal és Dél-Európával.

Először 1208-ban említik t(er)ra de Selinan néven.Első, ma is használatos címere 1379-ből származik. Károly Róbert 1321-ben szabad királyi városi rangot adományozott a településnek, míg utóda, Nagy Lajos 1381. május 7-én kiadott Privilegium pro Slavis kiváltságlevele egyenlő jogokkal ruházta fel szláv és német lakosságát. Zsolna virágkorát a 17. században élte, majd rövid hanyatlás után, a vasút megépülése által (1872) ismét fellendült gazdasága. A 2000-es években létesített autógyára gazdasági szerepét tovább erősítette. A 20. században két alkalommal volt Szlovákia fővárosa.

A városban 2009-ben 85 399-en laktak, ezzel az ötödik legnépesebb város Szlovákiában.

A város lakossága a 2011-es népszámláláskor 81 494 fő volt, amelyből 74 331 fő volt szlovák, 292 roma, 917 cseh, 93 magyar nemzetiségű lakosa volt. A többiek egyéb nemzetiségűek voltak.
1891-ben 4911 fő lakta, majd 20 évvel később már közel a duplája. Az 1910-es adatok alapján a városban 9179 főből 2336 fő volt magyar (25%), szlovák 4954 fő (54%), német 1463 fő (16%).

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagyszombati panoráma a várostoronyból

Felvidék

Várostornya 1574-ben épült, 1674-ben átépítették, 1683-ban leégett, de újjáépítették. A 70 m magas torony később tűztoronyként működött.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Felsőelefánt-Edelsheim – Gyulay kastély

Felvidék

Az első pálos kolostort Elefánti Mihály, a település birtokosa alapította 1389-ben. A nyilván gótikus épület későbbi építési periódusai nem tisztázottak (vélhetően volt reneszánsz periódusa is), ám (ismert) barokk átalakítására 1760-1770 körül került sor a források szerint (a mai alaprajzát is ekkor nyerhette el). A T-alaprajzú épület, amelyben a felső száron a források szerint háromszintes kolostor, míg a csatlakozón a keletelt templom helyezkedett el, nem sokáig maradt a pálosok birtokában, hiszen a rend II. József-kori feloszlatásakor elhagyták. Ezután az épület – amely korábban tartományfőnöki székhely volt – évtizedeken át pusztult, mígnem báró Edelsheim-Gyulay Lipót a 19. század utolsó éveiben kastéllyá alakíttatta át

http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=514

A falu feletti impozáns épület manapság nem látogatható, be van zárva, de kívülről megtekinthető, fotózható.
Sajnos romló pusztuló állapot jellemzi a szemből takarásban lévő egykori magyar főúri rezidenciát.

Bagyinszki Zoltán

 

Zólyomi vár

Felvidék

A közép-szlovákiai Zólyom (Zvolen) városának kiemelkedő építménye és jelképe a Szalatnya folyó partján álló Zólyomi vár. Nem messze tőle egy páncélvonat makettje áll, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékét idézi.

A gótikus–reneszánsz kastélyt a 14. század 70-es éveiben I. Lajos magyar király építtette, amely a magyar királyok vadászkastélyaként és nyári rezidenciájaként szolgált. Gótikus stílusban, az olasz várkastélyok mintájára készült.

A 16. században megváltozott a kastély szerepe, és a török ellen védelmet nyújtó erődítménnyé építették át. Ekkor épült még hozzá az erőd, a bejárati kapu és további két szint is. A várkastélyt állandó helyőrség lakta. Utolsó nagyobb horderejű, barokk stílusban történt átépítésére a 18. században került sor. Ebből az időszakból maradt fenn a fából készült festett, kazettás mennyezet a Királyok termében, ahol 78 római és német császár festett portréja látható.

A várkastély jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria felügyelete alá tartozik, kiállítások színhelyeként szolgálasználja. A Klasszikus európai művészet c. állandó kiállításhoz tartoznak Lőcsei Pál mester műveinek másolatai, gótikus falfestmények itt megfestett másolatai és az európai képzőművészeti válogatás. Nyaranta a várudvaron kerül megrendezésre a Zólyomi Várjátékok (Zámocké hry zvolenské) elnevezésű színházi fesztivál.

http://slovakia.travel/hu/a-zolyomi-var