Kategória Archívum: Felvidék

12►

Petzval József (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.
Az Institutum Geometricumban (Mérnöki Intézet), a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében szerzett mérnöki oklevelet, de később matematikából is bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1828-tól 1835-ig Pest város mérnökeként dolgozott az építési osztályon. 1832-től műegyetemi tanár, majd 1836-tól 1877-ig a Bécsi Egyetemen oktatott matematikát. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (1849) és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1873).
Munkássága kiterjedt a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika, az optika és a hangtan területére is. A fényképezés terén kifejtett munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett. Több más nagyszerű találmánya mellett optikai kísérleteinek lett az eredménye, hogy megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A Fátyol-vízesés vagy Szkok-vízesés a Magas-Tátrában, Szlovákiában található, a Malompataki-völgyben, 1720 méteres tengerszint feletti magasságban.
A völgy alsó, erdős részét magas harántfal választja el a felsőtől, ezen hull alá a vízesés. Csorbatótól északi irányban kb. 4 km-re található, kényelmes sétával 1 óra 45 perc alatt érhető el a sárga jelzésen. A vízesésig az út télen is járható.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

123►

A Tátra alatti város látványossága a késmárki vár, amely a tátrai turizmusba mint a Tátrába irányuló első ismert turistakirándulás kiindulópontja írta be magát.
A városi típusú várkomplexum a város védelmének céljából 1463-ban a középkori Szent Erzsébet település romjain jött létre. A vár legrégibb külseje gótikus stílusú volt, amit Zápolyai Jánostól és Imrétől kapott. A jelenlegi, többnyire reneszánsz külsőt a késmárki vár az 1572-1624-es években végrehajtott terjedelmes többszakaszos átalakítás révén szerezte. A vár utolsó átalakításait a Thökölyi család biztosította, amely olasz kőfaragókat, kőműveseket és festőket hívott Késmárkra, hogy az eredetileg védvárat reprezentációs családi lakhellyé alakítsák. A várudvaron levő épületek reneszánsz árkádokat kaptak, az emeleten levő pompás termek falfestményekkel lettek kidíszítve és a várkápolna belseje korabarokk stílusban volt felújítva.
Történelmi cselekedettel tette híressé a várat Lasky Beáta a vár úrnője, aki 1565-ben néhány késmárki nemes társaságában kirándulni ment a Havas hegységbe, amelyet ma Tátrának hívnak. Amikor három nap múlva a hercegnő a Zöld tótól hazatért, Lasky Albert várúr, a haragos férj büntetésből a vártoronyba záratta, ahol zord körülmények között hat hosszú évig börtönözte. Egyetlen irgalom a szerencsétlen hercegnő számára a két ablak volt, az egyik az imádott Havas hegységre nézett, a másikon az ételt kapta.
1931-ben a várkomplexum egy részében megnyitották a regionális múzeum első kiállítását. A vár generáljavítása után az 1962-1985-ös években a múzeumi gyűjtemények állaga kiszélesedett és jelenleg a látogatóknak több tárlat megtekintésére van lehetőségük, a nyári szezonban az éjszakai várlátogatások alkalmával színpadi előadásokat is megtekinthetnek.

https://slovakia.travel/hu/a-kesmarki-var

A Késmárki várban a következő kiállítások láthatók:
– Késmárk és környékének őskori és középkori benépesítése
– A Thököly család emlékének szentelt kiállítás
– A késmárki zsidó közösség számára szentelt kiállítás
– Céhek és mesterségek
– Városházi helység
– Történelmi fegyverek
– Vadász Egyesület
– Szepesi orvosok és gyógyszerészek Egyesülete
– MUDr. V. Alexander élete és munkássága
– Kilátótorony
– Késmárk történelme a 19. század felétől
– Szakrális művészetek kiállítása
– A múzeum gyűjteményének történelmi portréi
– Várkápolna
– Késmárk és a Tátra

Önálló kiállítás (nem képezi a múzeum szokásos megtekintésének a részét)
– Történelmi járművek kiállítása

https://slovakia.travel/hu/muzeum-kesmarkon

123►

Egy bátorságpróbának (számomra) beillő programot szervezett a tesó, János a jelentkező túratázók számára. /Köszönöm a pár db. vendégfotót is tőle.
A Hernád- völgyében, remek időben üres patakmederben, csordogáló vízesések mellet bandukoltunk a kavicsokon a folyamatosan emelkedő erdei úton, a túrajelzést követve.
Egyre közelítve a nagy függőleges – létrás bevezetőt. Amikor megláttam azért elgondolkoztam: tényleg itt most nekem fel kell menni a 15 m magas keskeny, majdnem függőleges vaslétrán? – kénytelen voltam, de nem örömmel tettem-vitt a közösség. Lépdeltem, kapaszkodtam csak előre (sem alulra, sem felfelé, sem oldalra) a létra fokokat néztem.
Akkor még nem tudtam, hogy van még hátra vagy 35-40 szerényebb főleg vizes csúszós fa-létra a meredek szurdokvölgyben – a kb 1000 m magasság eléréséig.
Ott viszont a medvés tábla késztette gondolkozásra az ehhez nem szokott szabadidős látogatót. A végéig, az alaposan megizzasztó 21 km került a lábunkba, kellő fáradtsággal.
Felérve vízszintesen jó egy óra menetelés még várt ránk. Mint ahogyan a Klastrom -réten egy nagy pohár hideg sör is /amely + erősÍtette az elfogyott energiabázist.
Sajnos a cipőm gondoskodott a kellemetlen fájdalmas közérzetről. A lábam tiltakozott minden megtett további méter közben, pedig az intenzív lefelé irány még hátra volt.
A legvégén a Hernád szépséges szűk, sziklás völgyét is megtaláltuk. Megkönnyebbülést az autóbusz megpillantása és a kényelmes beülés hozott – de valódi sikerélmény volt.
Gondoltam a Sonyra, a sok szép felvételre, a természet csodáira is közben. (meg az egészségre, a mozgás örömére és a régen teljesített 21 km lépésszámára, tudom megérte).

Bagyinszki Zoltán

123►

A Szent Kereszt templom alapjai és eredete visszanyúlik egészen a korai román, 13. századi időszakba. A mai pompás gótikus templom 1444 és 1498 között épült. Az átépítést a Szapolyai urak, valamint a város támogatta. Mindkettő „mecénás“ megörökítette saját címerét a templom kis bejáratánál. A belső térben három különböző boltozat található: hálózatos a templom oldalsó hajó részében, csillagos a fő hajóban, valamint keresztes a templom sekrestyéjében. Felséges gótikus a templom belső tere, mint ahogyan az oldalsó oltárok is (Apostolok oltára, Martírium, Szűz Mária koronázása), ugyancsak a főoltár és az 1472-ből származó keresztelőmedence.
A karzat alatt elhelyezkedő reneszánsz padok 1518-ból származnak. Ezeket a helyeket a misén a szolgabírók és a városi tanács tagjai foglalták el.
A templom különlegessége a két orgona. A kis orgona 1651-ből származik, Szlovákia legöregebb működőképes, játszó orgonája. A legértékesebb művészeti emlék a főoltáron lévő felfeszített Jézus. A 15. és 16. század derekán készítette Stwosz Vít (Stozorai Vít) mester a saját műhelyében.
A reformáció utáni időszakban, amikor a német lakosok java része protestánssá vált, 1531–1673, 1678–1687, valamint 1705–1709 között a templom az evangélikus egyház része volt. 1997-ben II. János Pál pápa szentelte fel bazilikává.

https://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/kesmarki-szent-kereszt-templom/

A késmárki gótikus reneszánsz bazilika a történelmi Magyarország egyik legértékesebb megőrzött, középkori értéke.
A jelzett epitáfiumok közül a vörös márvány faragott oroszlános monogramos vitéz Varkóczi Kristóf 1591-ben készült el teljesen.
Külön is figyelemre méltó a reneszánsz felvidéki jellegzetes pártázatos sgraffitós harangtorony -1586. A templom tornya is reneszánsz motívumokkal díszített.

Bagyinszki Zoltán

12►

Sokadik felvidéki utamon “vettem észre” Besztercebánya újjászületett jelentős értékeit, a gazdag bányaváros látványos reneszánsz palotáit.
A főtéri épületek, gazdag díszes polgárházak, egy kicsi helyen ennyi érték, amik 4-500 évesek, a török ide már nem jutottak fel rombolni pusztítani.
Csak érdekességként arany – ezüst, de főleg rézércbányászat és kohászat gazdagította a várost és lakóit-600 éven át.
a “réz világ fővárosának” is hívták! Ebből is látszik országunk nemzetünk szorgalma középkori gazdagsága. EURÓPAI méretben is kiemelkedő.
Hála ebből adódóan legalább tíz 2-3 szintes reneszánsz épület került kamerám elé, kiemelésre érdemes faragott erkélyekkel, szépséges homlokzattal-színes sgraffitókkal, címerekkel, oszlopaikkal, loggiákkal, egyedi kapuzatukkal, rekonstruált boltozatos belső terekkel-azok freskóival. A legtöbbjük kávézó, söröző, étterem, szálloda, múzeum-ként funkcionál. A védett műemlékek előterében jó volt múlatni az idő, jó társaságban, finom kávéval, hideg sörökkel, hagyományos ételekkel.

Régi városháza, Mátyás-ház, Barbakán, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Királyválasztó palota, Ébner-ház és a polgárházakból még 3-4 szépség.

Bagyinszki Zoltán – igyekeztem a teljesség igényével bemutatni őket.

12►

Sokadik felvidéki utamon “vettem észre” Besztercebánya újjászületett jelentős értékeit, a gazdag bányaváros látványos reneszánsz palotáit.
A főtéri épületek, gazdag díszes polgárházak, egy kicsi helyen ennyi érték, amik 4-500 évesek, a török ide már nem jutottak fel rombolni pusztítani.
Csak érdekességként arany – ezüst, de főleg rézércbányászat és kohászat gazdagította a várost és lakóit-600 éven át.
a “réz világ fővárosának” is hívták! Ebből is látszik országunk nemzetünk szorgalma középkori gazdagsága. EURÓPAI méretben is kiemelkedő.
Hála ebből adódóan legalább tíz 2-3 szintes reneszánsz épület került kamerám elé, kiemelésre érdemes faragott erkélyekkel, szépséges homlokzattal-színes sgraffitókkal, címerekkel, oszlopaikkal, loggiákkal, egyedi kapuzatukkal, rekonstruált boltozatos belső terekkel-azok freskóival. A legtöbbjük kávézó, söröző, étterem, szálloda, múzeum-ként funkcionál. A védett műemlékek előterében jó volt múlatni az idő, jó társaságban, finom kávéval, hideg sörökkel, hagyományos ételekkel.

Régi városháza, Mátyás-ház, Barbakán, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Királyválasztó palota, Ébner-ház és a polgárházakból még 3-4 szépség.

Bagyinszki Zoltán – igyekeztem a teljesség igényével bemutatni őket.

12►

Sokadik felvidéki utamon “vettem észre” Besztercebánya újjászületett jelentős értékeit, a gazdag bányaváros látványos reneszánsz palotáit.
A főtéri épületek, gazdag díszes polgárházak, egy kicsi helyen ennyi érték, amik 4-500 évesek, a török ide már nem jutottak fel rombolni pusztítani.
Csak érdekességként arany – ezüst, de főleg rézércbányászat és kohászat gazdagította a várost és lakóit-600 éven át.
a “réz világ fővárosának” is hívták! Ebből is látszik országunk nemzetünk szorgalma középkori gazdagsága. EURÓPAI méretben is kiemelkedő.
Hála ebből adódóan legalább tíz 2-3 szintes reneszánsz épület került kamerám elé, kiemelésre érdemes faragott erkélyekkel, szépséges homlokzattal-színes sgraffitókkal, címerekkel, oszlopaikkal, loggiákkal, egyedi kapuzatukkal, rekonstruált boltozatos belső terekkel-azok freskóival. A legtöbbjük kávézó, söröző, étterem, szálloda, múzeum-ként funkcionál. A védett műemlékek előterében jó volt múlatni az idő, jó társaságban, finom kávéval, hideg sörökkel, hagyományos ételekkel.

Régi városháza, Mátyás-ház, Barbakán, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Királyválasztó palota, Ébner-ház és a polgárházakból még 3-4 szépség.

Bagyinszki Zoltán – igyekeztem a teljesség igényével bemutatni őket.

1234►

Chopok 2024 m a 2. legmagasabb csúcs a Gyömbér után az Alacsony-Tátrában. (Hamarosan a Gyömbér következik…)
Képalkotás volt a cél.
Július hónapban jártunk itt a tesóval, kabinos felvonó könnyítette a feljutást a parkolóból. Csodás időben indultunk és majd 1 óra múlva a csúcson persze eláztunk kicsit- sebaj belefért. A táj, a fenyvesek, a nagy hegyek, a távlatok, a sziklák a csúcsok látványa lenyűgöző volt. Meglepett, hogy nyár folyamán milyen sok turista keresi fel a vonzó célpontot. Ennek egy része a kényelmes réteget képviseli -de szép számmal vannak az erőpróbát kereső bakancsosok és a bicajos bátrak is. az egy főre jutó túrázó kutyák száma is növekedőben van. A családok is bőven képviseltetik magukat.
A kellemes hangulatú “Hütte” igazi bázis a legtöbb érkező számára.
A lazító nézelődés,a csodák befogtadása és a panoráma fotózást követően a sötétedő égbolt hátterével indultunk a csúcsra- a kicsi és közeli kőtengerrel borított ismert hegycsúcs rengeteg emberrel volt már telítve.
Ezt gondolom nagyrészt a kabinos kényelem idézhette elő. Szinte nem is férhettünk a csúcsot jelző táblához- a végén csak sikerrel jártunk.
Lefelé jövet elkapott az eső minket is, vigyázva egyensúlyoztunk, lépegettünk a csúszós köveken.
A bőséges képanyagból egy válogatás Önöknek, amely hátha motiválja a honlap látogatóját egy nyári magas-hegyvidéki program megszervezésére. ÉRDEMES.
Breznóbánya – Krupová irányából indultunk, az Alacsony – Tátra Déli oldalán kirándultunk, mentünk kötélpályán a Chopokra.

Bagyinszki Zoltán

12►

A Felvidéken járva, hazafelé – közel a határhoz Ipolyság előtt található egy csendes kedves kisváros Korpona. A települést hegyek, dombok, erdők határolják.
Régi történelmi település amit a megmaradt városfalak és bástyák is bizonyítanak DNY-É peremen – a Rk. temploma rom.gótikus, többször átalakítva.
Temetője is régi, a magyar nevek mellett szép családi kriptákkal, de leginkáb elszlovákosított neveket látni a sírokon.
Bizony nagyon régi – a legrégebben alapított városaink egyike, hiszen Budával- Pozsonnyal -Brassóval együtt alapították még a XII. században- bányászok lakta település volt.
Alapító IV. Béla királyunk olyan jogokkal átta el – hogy egyenlőnek mondhatta magát az említett nagyvárosokkal. 1605-ben országgyűlést is tartottak falai között, persze a török ezt a települést sem kímélte. A vár jellege 1701 ben szűnt meg. Andrássy kuruc genereális 1708-ban felégette a várost.
Plébánia templomát, a háromhajós román st. bazilikát a Szűz Mária tiszteletére szentelték a XIII. szd. első felében. Szentélyében gót ablakok és kő- bordák is megfigyelhetőek.
Korponán a kőfalak, a templomok, a Szentháromság oszlop, a főtéren az impozáns városháza mellett több polgári ház is megmaradt- szintúgy több utcában még látható a régi bazalt mozaikkő, de azért láthatóak a Szlov. szocializmus emlékei -bérházai is.

Bagyinszki Zoltán