Kategória Archívum: Felvidék

Lőcse – Spillenberg ház

Felvidék

Tisztelt Barátaim Lőcsén vagyunk éppen, az egyik legszebb felvidéki épületben.
Nehéz szívvel mutatom, ezen remekmű épületünk-odaát… Borzalom miket veszítettünk.
A gépemből találtam egy 20 éve készült lepukkant kapufotót is, lásd a végén, gondold el milyen lehetett, de hála renoválták.
Azért a reneszánsz építészet az egyik csodánk volt 400-500 éve, Lőcse tobzódik ebben, íme az impozáns Spillenberg ház, ide kötődik anno a “lőcsei fehér asszony”, aki itt e házban, palotában lakott. Extra különleges a kapuja és a hosszú nyitott reneszánsz folyosója. Jó visszaemlékezni látni a képeken a díszes főhomlokzatot.
A közelmúltban az írek megvették (működik az EU-biztosan nem tudják hogy a magyarok építették…) és renoválták, ma szálloda, ott csodáljuk-csodáltuk a városházával szemben, amikor szólt a hangulatos zene az erkélyről. A palota látogatásunk előtt, most sikerült feljutnunk a gótikus templomunk kilátójába-extra élmény volt a panoráma és Lőcse városa madártávlatból, ne hagyd ki.

Bagyinszki Zoltán

Kassa – Szent Mihály kápolna és a történelmi síremlékei

Felvidék

Kassa, Szent Mihály temetőkápolna a Dóm mellett található- oldalain régi sírkövekkel.

Az egykori temető közepén lévő, méreteiben ugyan nem túl nagy, viszont stílusjegyeiben lenyűgözően szép és tiszta épület a mai Szent Mihály-kápolna, amely feltételezhetően az első gótikus plébániatemplommal egyidős lehet, a kassai műemlékek nagy tudorának, Wick Béla kanonoknak leírása szerint román stílusjegyeket is tartalmaz, de építésének ideje legvalószínűbben a 13. század végére és a 14. század elejére tehető. Tájolása a szokványos: kelet felé irányul a szentélye, bejárata nyugat felől nyílik, kicsi, homlokzatba simuló tornya van nyugat felől. A kápolna gótikus támpillérjei robusztus méretűek, szinte a tető párkányáig felérnek, a belső boltozat boltívei ezekre támaszkodnak, építészeti szempontból mértéktartó és méretei ellenére légies alkotás ez a szakrális építmény. A Szent Mihály-kápolna építőanyaga némi vizsgálódás után azt mutatja, több helyről származik és más összetételű, mint a dómé. A kápolna szinte teljes alapterülete alatt altemplomot alakítottak ki, ahol máig az egykori előkelő kassai polgári családok és egyházi személyiségek földi maradványait őrző kripták vannak. Külső falán is régi sírkövek láthatók, ezek a régi temetőből kerültek részben ide, részben az Orbán-torony vagy a dóm falába. A Szent Mihály-kápolna északi falán van a legrégebbi sírkő, amely bizonyos Jakab polgár anyjának családjegyes síremléke 1375-ből. A bejárat fölötti timpanonban egy érdekes dombormű látható, amely a védőszentet, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja úgynevezett lelkeket mérlegelő ábrázolásban. A védőszentről azt kell tudni, hogy ő a „lelkek fejedelme” a katolikusok hite szerint, más néven, még mint „a mennyei paradicsom feje” és halottak patrónusa néven is illetik Szent Mihály arkangyalt, akinek attribútumai közt a sátánt legyőző hatalmas pallost és a halottak lelkének mérlegelésére szolgáló mérleget szokták besorolni.

UJSZO.COM – Szászi Zoltán írásából.

Magas-Tátra – Tarpataki vízesések

Felvidék


Fotó: Bagyinszki Zoltán, téli képek: Bagyinszki János

Lőcsei panoráma csodája a piros háztetőkkel

Felvidék

Kedves Felvidéket szerető Barátom!

Megint egy kis LŐCSEI úti élmény. Sziasztok Mindenkinek. Világörökségi érték látnivaló.
www.bagyinszki.eu Felvidék Lőcse Szent Jakab templom + ott a templom belső fotói – érdemes rákeresni ránézni!
Most a Lőcsi Szent Jakab templom 70 m magas tornyában vagyunk. – Remek a panoráma, érdemes volt felmenni, az élményt megosztom veletek is.
Amikor lejöttünk a gótikus historizáló templom torony kilátóból körbesétáltuk a történelmi Magyarország talán legszebb városi főterét: valódi gótikus, reneszánsz, barokk polgárházakkal, csodálatos faragott kapukkal és persze a városháza épületével, ami szintén külön is megtekinthető a honlap Felvidéki képanyagánál.

Bagyinszki Zoltán

Alsósztregova – II. Madách-kastély, 200 éve született a zseniális M. Imre

Felvidék

„Nem az idő halad: mi változunk, / Egy század, egy nap szinte egyre megy.” 200 éve született Madách Imre, Az ember tragédiájának megalkotója.

Madách Imre 1823. január 20-án Alsósztregován. Kisnemesi családból származott, nagyapja a Martinovics-per vádlottjainak védője, apja vezető közéleti személyiség volt Nógrád megyében. Az ő korai halálát követően szigorú és kemény akaratú édesanyja egyedül nevelte Imrét és négy testvérét. A kisfiúkorától fogva tüdőbajjal, köszvénnyel és szívbetegséggel küszködő fiú magánúton tanult, vizsgáit a piaristák váci gimnáziumában tette le, több nyelvet sajátított el és betekintést nyert a klasszikus és a modern irodalom világába.
1837-től a pesti egyetemen filozófiát, majd jogot hallgatott. Ekkor már verselgetett, 1840-ben Lantvirágok címmel kötete is megjelent, korai szentimentális líráján Kölcsey hatása érezhető. A negyvenes években írta a Csák végnapjai, a Férfi és nő, a Csak tréfa című drámákat, a Csák végnapjai akadémiai dicséretben is részesült. Tanulmányait befejezve Nógrád megyében aljegyzőséget vállalt, 1842-ben ügyvédi vizsgát tett, de betegsége miatt egy évvel később lemondott az aljegyzői tisztségről. Néhány ifjúkori fellobbanást követően megismerkedett Fráter Erzsébettel, egy bihari nemesi család szabad szellemű és szabados viselkedésű lányával, akit anyja akarata ellenére vett el 1845-ben. Az anyós és menye közt feszülő feloldhatatlan ellentét, a sorozatos otthoni problémák elől Madách az írásba menekült. Madách 1848 júliusában jelentkezett a nemzetőrségbe, a harcokban rossz egészségi állapota miatt nem vehetett részt. 1852-ben Kossuth személyi titkárának rejtegetése miatt letartóztatták, s Pozsonyban, majd a pesti Újépületben raboskodott. 1853-as szabadulása után házassága megromlott, s 1854. július 25-én közös megegyezéssel aláírták elváltak. Madách ezt követően három gyermekükkel visszaköltözött anyjához, Sztregovára. Ezután irodalommal foglalkozott, ekkoriban született a Bach-rendszert gúnyoló szatíra, A civilizátor, és kezdte el Mózes című drámáját. 1861-ben visszatért a közéletbe: országgyűlési képviselő lett.
Az írót beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, főműve bemutatását azonban már nem élhette meg, 1864. október 5-én hunyt el Alsósztregován. Az ember tragédiáját először 1883. szeptember 21-én vitte színre a Nemzeti Színház Paulay Ede rendezésében, a darab 1500. előadására 2000. április 7-én került sor. A Duna partján felépült új Nemzeti Színház 2002. március 15-én szintén Az ember tragédiája díszbemutatójával nyitotta meg kapuit.

www.cultura.hu/kultura/200-eve-szuletett-madach-imre

Kassa – Nagy kaszinó épülete

Felvidék

A napokban Kassán is jártunk, kiemelten a Tátra túrák voltak terveinkben…
Hazafelé egy nagy kört tettünk az egykori csodás ÉK-i nagyvárosunkban. A fontos látnivalók mellett “észrevettük” e különleges értékes épületet is.
A jelenlegi fotótéma a 20. század elejéről származik. Eredetileg a Nagykaszinó foglalt benne helyet, ahol a város polgárainak felső rétege találkozott.
A kaszinót később a Tivoli mozi váltotta fel, ami aztán a kommunista Partizán nevet kapta. Csak a múlt évszázad 80-as éveiben szerezhette meg a Nemzeti Színház.
Jelenleg a Kassai Nemzeti Színház Kisszínpadának épülete és egy remek vendéglátóhely is egyben.
Az épület helyén egykor az Arany csillag fogadó állt. Sok szép Bzoli fotóval visszafoglalva!
Az épület 30 évet várt az átalakításra. Felújítását csak a 2013-as Kassa az Európai unió kulturális fővárosa projekt keretében sikerült megvalósítani.
Építészeti stílusa a mai napig megmaradt. Impozáns homlokzata látványos változatos ablakokkal, arany növényi motívumokkal van díszítve.
Répászky Gyula építőművész alkotása, amely 1903-ban készült el eklektikus- szecessziós stílusban. Városközpont – Főtér Hlavná tér utca 76.

Bagyinszki Zoltán

Besztercebánya – Óratorony és a főtér

Felvidék

Mint egy néma őr áll az SNP (a Szlovák Nemzeti Felkelés rövidítése) Tér felett az óratorony. Karcsú, gyönyörű, fenséges… uralja a teret és mintha óvná a „falai alatti téren” zajló életet.
A zöldnek, mázsálónak és legújabban ferde toronynak is nevezett Óratorony a besztercebányai SNP Tér felső végén áll. A torony a város történelmi magjának hátterét alkotó látványosságok közé tartozik.
A torony kezdetben a toronyóra hordásán kívül őrfunkciót is betöltött. A toronyból kapcsolatot lehetett teremten a Vartovka és a Šachtičky őrtornyaival, amelyekről a várost fenyegető esetleges veszedelmet jelentették. A toronyban a trombitások laktak, akik tűzvész esetén kimentek a torony körfolyosójára, és riadót fújtak.
Mivel a városi mázsa épülete mellett állt, az óratornyotmázsáló toronynak is nevezték. Az óratorony alatt városi kínzókamra és börtön volt. Felépítése óta a torony többször leégett, több módosításon és átalakításon esett át. A 20. század kezdetétől fogva a torony fokozatosan elhajlik tengelyétől, ami szabad szemmel is látható. Ma a torony már 68 cm-rel ferdébb. Egy ősi legenda arra is magyarázatot talál, hogy miért ferde a torony: A tornyot az éjszaka azok az arra szálló angyalok billentették meg, akik a torony felett összeütköztek, és beleakadtak annak csúcsába.
Az óratorony jelenleg a nyilvánosság számára is nyitva áll, a tetejére 101 fából készült lépcsőfokon lehet feljutni. A torony körfolyosójáról csodálatos kilátás nyílik a lent elterülő város egész területének panorámájára és a távolban a Körmöci-hegység vagy az Alacsony-Tátra hegycsúcsaira.

https://slovakia.travel/hu/a-besztercebanyai-ferde-torony-sikma-veza-v-banskej-bystrici

Besztercebánya – IV. Béla királyunk szobra a történelmi városközpontban

Felvidék

Szádelői-kanyon, Gömör-Tornai-karszt 2022. nyarán

Felvidék

Magyar fotográfia napja – augusztus 29.

Felvidék

Petzval József (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.
Az Institutum Geometricumban (Mérnöki Intézet), a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében szerzett mérnöki oklevelet, de később matematikából is bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1828-tól 1835-ig Pest város mérnökeként dolgozott az építési osztályon. 1832-től műegyetemi tanár, majd 1836-tól 1877-ig a Bécsi Egyetemen oktatott matematikát. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (1849) és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1873).
Munkássága kiterjedt a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika, az optika és a hangtan területére is. A fényképezés terén kifejtett munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett. Több más nagyszerű találmánya mellett optikai kísérleteinek lett az eredménye, hogy megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából