Kategória Archívum: Erdély – Partium

Herkulesfürdő – Fehér kereszt Kukár-túra

Erdély - Partium


Jól eláztunk!

Biharfüred – Mezőhavas 1100- 1600 m.

Erdély - Partium

Rékasi borvidék, borkóstolóval.

Erdély - Partium


Végre eljutottam a Rékasi borvidékre, sokat halottam róla és többször ihattam Aradon a finom és jegyzett nedűből.
Egy kicsi dombos táj igazán jó borokkal- nem nagy területen vannak a szőlőültetvények, a dűlők – sajnos nagyon az autópálya mellett. Temesrékás kisváros, Temesvártól 25 km – re található. November eléggé lehangoló idővel hőmérséklettel fogadott minket a szép őszi színeket már lekéstük, barna szinte szomorú minden Bánátban, a borközpont –a vendégfogadó épület viszont kitűnően megcsinált objektum a pincével a kóstoló étteremmel együtt. A fogadásunk kiváló volt, a történet –a borkészítő múlt- meghallgatása után 5 féle Rékasi bort ihattunk amennyi jólesett mennyiségben, ezt követően finom bőséges ebéd következet majd finom sütemény zárta a gasztronómiai sort- amit újabb borfogyasztás követett. Az 1447 -ből megtalált írásos dokumentum bizonyítja a magyar jelenlétet Rékáson is hogy itt bizony lassan 600 éve készítenek bort. s a történelmi emlékek azért visszajönnek lelkünkbe – A program végeztével a bor vásárlás következett, ki mennyire készült erre a feladatra ? Annyi palack bort vihetett magával. Nem volt könnyű a választás, valóban kellemes bátran fogyasztható a Rékási bor.
Érdekesség a falból történő folyó bor lefejtésének lehetősége, ez is népszerű volt sokan ezt választották a zörgő üvegek helyett……Köszönjük, Egészségünkre!

B. Zoltán

Székelyudvarhely – Jézus szíve kápolna

Erdély - Partium

A Jézus szíve kápolna a 16. században épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült.

Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus szíve kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben „Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként” említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pécska – Szoboszlay- per, 56-os emlékmű. Koszorúk a hősök tiszteletére.

Erdély - Partium


Koszorút helyezett el és versekkel emlékezett Pécskán a gyulai-aradi delegáció a 10 mártír tiszteletére ( és az 57 elítélt -börtönbe zárt, zömével magyar szervezkedő emlékére )
A nagyon túlzó és embertelen bírói ítéletekkel Romániában is példát kívántak statuálni a forradalmárokkal és a szimpatizánsokkal szemben. Részletesen olvasható az 58-as tragikus per , Szoboszlay perként elhíresült szervezkedés anyaga az interneten is. Érdemes rákeresni.
Képriport : Nov. 4. az 1956-os Forradalom és Szabadságharc leverésének gyásznapja!!!!!!! Emlékezzünk és emlékeztessünk a Kárpát- medencei 56-os hősökre és áldozatokra.

fotó fekete fehérben: Bagyinszki Zoltán

Prázsmár erődtemplom, világörökség

Erdély - Partium

A keresztes hadjáratból visszatérő teuton lovagok 1218-tól kezdték el építeni a korai gótikus stílusú templomot a kerci apátság mintájára. A német lovagrendi alapítás elsődleges bizonyítékául az egyenlő szárú kereszt alaprajz szolgál. Ezen alapokon 1240-től a kerci apátság folytatja az építkezést jellegzetes ciszterci stílusban. A templom fölé emelt nyolcszögletű torony, és az északi-déli oldalakon húzott gótikus kápolnák nevükhöz köthetőek. A kevés fennmaradt írásos emlék közül a Gerébek kutyabőre tanúskodik az apáról-fiúra szálló birtoklásról.

A XV. századi török támadások ellenében 12 méter magas hármas védfalrendszerrel erősítik, a belső várfalba 275 kamrát alakítanak ki, ez ostrom idején lakókabin, békeidőben terménytároló funkciót töltött be. A várfal külső felén lőrések és szuroköntő nyílások, belül 2 méter széles őrjárat fut körbe. Szapolyai további falerősítési szorgalmának tudható be a moldvai fejedelmek ostromának visszaverése (1552).

Közel ötvenszer ostromolták tatár, török, kozák és moldvai seregek, de csak Báthori Gábor erdélyi fejedelemnek sikerült bevennie 1611-ben. A kuruc-labanc csatározások színtere, majd az 1848-as háromszéki honvédek bázisa. Még ebben a században a felvonóhíd helyére oszlopos bejárati szárny került, a barbakánban városháza létesült. Bár többé-kevésbé épségben maradt az évszázadok során, 1964-1970 között teljeskörű renováción esik át.

http://kirandulastippek.hu/szaszfold/prazsmar-erodtemplom

Ompoly sziklák

Erdély - Partium

Hétlétrás vízesés

Erdély - Partium

Négyfalu kedvelt kirándulóhelye a Nagykőhavas hegységben található Hétlétrás vízesés. A Nagykőhavas a Kárpát-kanyarban fekszik, Brassótól délre. Fő látványossága a Hétlétra szakadék, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdok, Brassótól 16 km-es távolságban. A szurdok hosszanti lejtőjén hét nagyobb vízlépcső alakult ki, amelyeken a Sipoly patak vize impozáns vízesésként zuhan alá. A Hétlétra szakadéka 160 méter hosszú, szintkülönbsége 58 méter. A vízlépcsők magassága 2,5 és 15 méter között váltakozik. A Hétlétra nevet onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé. A leghosszabb létra 12, a legrövidebb alig 2 méter hosszú. Igen kedvelt turisztikai látványosság, látogatók ezrei túráznak végig a szoroson minden évben.

http://www.kjnt.ro/ertektar/ertek/a-hetletras-szoros-es-vizeses

Prépostfalva – vártemplom

Erdély - Partium

Egykor virágzó szász település, ma többségében román ajkú község Szentágotától tíz kilométerre, északkeletre, a Hortobágy-patak mentén. Az ismeretlen titulusú prépostfalvi templom hajójának építését a 14. századra valószínűsítik. Négyzetes alapú, gúlasisakos tornyát az 1500-as évek elején emelték nyugati homlokzata elé. Valószínűleg ekkor készült a hajó felső részén körbefutó védőfolyosó is. A templomot a 16. században kettős falgyűrűvel vették körül, melynek belső falát egy toronnyal erősítették meg. Az utolsó jelentős átalakítás során, 1860-ban, az eredetileg nyolcszögű szentélyt lebontották, és egyenes záródásúvá módosították. A nagyszabású rekonstrukció nem kímélte az oldalhomlokzat gótikus ablakait sem, melyeket az eredeti csúcsíves helyett, félköríves záródású ablakokra cseréltek.
A kommunista diktatúra idején a szászok többsége elhagyta szülőföldjét és Németországban telepedett le. Így történhetett, hogy az 1970-es években már az egymilliót is meghaladó erdélyi szász népesség mára mindössze nyolcvan-kilencvenezerre zsugorodott. Az elnéptelenedett szász falvakba Erdély szegényebb tájairól, illetve a Kárpátokon túlról származó románok és cigányok telepedtek be, akik a népességi összetétel mellett a települések és a táj arculatát is jelentősen megváltoztatták. Megfelelő karbantartás és gondoskodás híján a lakó- és műemléképületek állapota folyamatosan romlik, félő, hogy néhány évtized múlva már nyoma sem marad a hajdan virágzó szász építészeti kultúrából.
Prépostfalva a szerencsésebb települések közé tartozik. A faluban maradt szászok saját portáik mellett az impozáns evangélikus erődtemplomnak is lelkiismeretesen gondját viselik.

http://szaszandras.info/ajanlo/muemlekek/prepostfalva.html

Szelindek vára

Erdély - Partium

Szelindek Nagyszebentől északra található. A vár a falu feletti hegyen, a falutól délkeletre fekszik. A vár építésére vonatkozóan nincsenek írásos források, kialakulásáról keveset tudunk. A várra közvetlen adatunk nincsen a 16. század előtti időszakból, építése feltehetőleg összefüggött az 1438-as nagy török betöréssel. Amint az oklevél tudósít “propter desolationem villarum et paupertatem hominum,” (a falu elpusztítása és az emberek szegénysége miatt) mérsékelik Szelindek Vízaknának adandó gabonaszolgáltatását. Első írásos említése 1529-ből való, amikor Szapolyai János seregei elfoglalták a várat. 1531-ben egy újabb ostromnak volt kitéve a vár. 1602-ben Székely Mózes seregei foglalták el. 1611-12 ben javították ki a vár falait. 1658-ban a törökök sikertelenül ostromolják. 1706-ban Rákóczi kurucai foglalják el.

http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/szelindek_index.html