Kategória Archívum: A nagyvilágról

Lyon – Gyula zászló Lyonban ( 3 : 3 )

A nagyvilágról

Franciaország Labdarúgó Európa Bajnokság, Lyon.
Magyarország – Portugália elleni győzelemmel felérő döntetlenje. 2016. július 22.
Képriport a csapat tiszteletére, végre eljött a mi időnk is…..

Hajrá Magyarok !!!!!!!!!

Bzoli a szenior kapus

Stuttgart – Porsche múzeum

A nagyvilágról

A Porsche Múzeum egy autómúzeum Németországban, Stuttgartban. Az első múzeum 1976-ban nyílt meg, ahol a Porsche autógyár prototípusait állították ki. A Delugan Meissl tervezte új épület 2009. január 29-én nyílt meg a cég székháza mellett.

A stuttgarti Porsche-birodalom Zuffenhausenben van, már az autópálya-lehajtón is ott a nagy címeres embléma, nem lehet eltéveszteni. A múltat és a milliós kincseket egy igazi palotában őrzik épp szemben a gyárral és a világ alighanem legnagyobb Porsche-szalonjával.
Nem is tűnik épületnek, inkább olyan, mintha egy házat véletlenül fejjel lefelé építettek volna fel, és most a pincéje meredne az égbe. Ez az extravagáns épület a statika csodája, a több ezer tonnás vasbeton kocka egy része a föld felett lebeg, ami a mennyországot, a szentély jelleget fejezi ki.

A kétszintes bemutatóteret mindenhol nyitott mennyezetek és átkötések törik meg, hogy ha lehet, még a belmagasság is olyan felfoghatatlan legyen, mint egy gótikus templomban. Az egész egyetlen óriási térnek tűnik, ahol méltó helyen pihenhetnek a kiállított csodák. Nem kell félni, hogy valaminek nem jut hely, ide legalább az elkövetkező száz év összes szériaautója és versenykocsija elfér. Persze sosincs szem előtt minden, a gyűjtemény folyamatosan átalakul és nagyon sokat utazik. A zuffenhauseniek nem akarják, hogy büszkeségeik örökre bezárva porosodjanak. Gyakran szerepelnek velük veteránversenyeken, és a fontosabb nemzetközi autószalonokra is magukkal cipelnek néhányat.
Mindaz, amit itt láthatunk, nem csupán a cég, hanem a Porsche család életműve is. Itt vannak Ferdinand Porsche korai munkái is, pedig valójában fiáról, Ferryről kapta a nevét a márka, mégis apuka mérnöki zsenije alapozta meg mindazt, amiért ma annyian rajonganak a világon. Van itt antik tűzoltó, kecses versenyautó, elegáns luxuskocsi és persze egy ős-Bogár is.

www.origo.hu – Balogh Bence cikke a múzeumról – részletek

Brüsszel – Egy szecessziós étteremben- Utolsó hallucináció…

A nagyvilágról

Utolsó hallucináció- nevű étterem Brüsszelben 1906 – 2015. – Bagyinszki Zoltán

Igazán szép élmény, különleges vacsoránk volt a szecesszió városában, Brüsszelben egy sikeres hazai szecessziós kiállításunkat követően.
Annyira elvarázsolt a környezet, az egykori 100 évnél idősebb hangulat – a brüsszeli art nouveau, hogy még a gasztronómiai különlegességre sem emlékszem……ugyan mit vacsoráztunk ott akkor?! Természetesen a finom belga sörök is „illetek a környezethez.”
Az egykori és – mai- muzeális étterem eredeti berendezése szinte érintetlen (vagy jól rekonstruált) volt.  A név sem akármi: Utolsó hallucináció
Az extra bútorzat, a csillárok, a kandalló, a rézdomborítás, a faliképek, a söntés pultja az egykori tárgyakkal mind, mind a régmúltat idézték.
Magyarországi vendég számára aki koránál fogva tudja, nálunk azért a szocializmus idején a „múltat végképp eltörölni” volt a jellemző, nem vagy alig maradt meg hasonló enteriőr. Rengeteg szecessziós épületünk lebontásra került, pusztított a háború a forradalom, a házak homlokzata sematikussá vált, eltűntek a látványos díszítések, a Zsolnay kerámiákat leverték. A stílusra jellemző belsők, a bútorzat, a míves dekoráció ritka különlegességnek számít Magyarország városaiban.
A névhez igazodva, a  valódi hallucinációt segítendően, pár furcsa fotó is bekerült a képlistába!

Azért egészségünkre a vacsorát is!

A legtöbb ember nem is érti, hogy a profi konyhaművészet nem csupán a receptekről szól, nem az étel újszerű feltálalásáról, és nem is az alkotóelemek, az ízek és textúrák lehető legkreatívabb összehangolásáról – ezeket a dolgokat jóval azelőtt elrendezik, hogy a vendég leült volna vacsorázni. A szakácsművészet az ételek elkészítését jelenti, és sokkal inkább az állandóságról szól, az azonos mozdulatok agyatlan ismétléséről, a feladatok nap mint nap azonos módon történő elvégzéséről. A legutolsó dolog, amire egy séfnek szüksége van, egy olyan szakács, aki tele van ötletekkel, és folyton újítani akar, akinek saját ötletei vannak arra, hogyan szúrja el a séf receptjeit vagy az étel látványát. A séfek általában vak, majdhogynem fanatikus engedelmességet, kemény gerincet várnak el a hadszíntéren, valamint egy automata következetességét a kivitelezésben.

Anthony Bourdain (A konyhafőnök vallomásai)

Bécs – Otto Wagner villája, kerti épülete

A nagyvilágról

A Hüttelbergstrasse 26 szám alatt található házat Otto Wagner, a híres szecessziós építész (1841–1918) magának és családjának építette 1888-ban, a kor szokása szerint, nyári lak funkciót szánva az épületnek. 1895-től már egész évben itt élt, majd, miután gyerekei kirepültek, és túl nagy lett számára a villa, 1911-ben eladta a varieté-tulajdonos Ben Tiebernek. Wagner megszerezte a szomszédos telket, ahol egy egyszerűbb, kisebb házat épített magának.

Évtizedekkel később a már szinte feledésbe ment épületet jelképes, egy schillinges vételárért kapta meg a várostól a festő-grafikus-építész Ernst Fuchs, hogy újítsa fel, őrizze meg az utókornak a szecesszió e ragyogó emlékét.

A villa ma már nem lakóház, bár sokáig itt volt Fuchs műterme is. Privát múzeumként 1988-ban nyitotta meg kapuit az Ernst Fuchs-villa, akkor, amikor százéves volt. Fuchs, aki 1930-ban született Bécsben, ma Monte Carlóban él.

Ernst Fuchs alapítója és prominens tagja a fantasztikus realizmus bécsi iskolájának. Munkáiból itt található a világon fellelhető legnagyobb gyűjtemény. Világa áthatja az egész házat, a kifejezetten ide készített, nagyméretű képektől, figuráktól és objektektől az általa tervezett bútordarabokon és dekorációs anyagokon át a teraszon álló Eszter királynő bronz alakjáig.

http://www.alon.hu/szecesszios-tobzodas-es-sotet-mult-becs-peremen – részlet

Brüsszel – Európai Unió Parlamenti épülete

A nagyvilágról

Az 1960-as évektől kezdve a Leopold negyedet – ahol hagyományosan lakóépületek álltak – alakították át fokozatosan Európai Negyeddé, amely Brüsszel történelmi központjának dél-keleti oldalán helyezkedik el. A legtöbb EU-s épület a Schumann tér környékén található kevesebb mint egy négyzetkilométeres területen. A térség tömegközlekedés szempontjából a Arts-Loi, a Trône és a Schumann metróállomások mentén fekszik a Royal Park, a Jubilee Park és a Leopold Park vonzáskörzetében. A számtalan irodaépület közül három komplexum emelkedik ki: az Európai Bizottság a Berlaymont épületben székel, az Európai Unió Tanácsa az ún. Justus Lipsius épületben kapott otthont, míg a Parlament az Espace Léopoldban ülésezik. Május 9-én egyébként Európa Napján a civilek is megtekinthetik az intézményeket belülről.
2007-ben az Unió Brüsszel vezetésével karöltve felvázolt egy jövőbeli bővítési tervet, amely a kerület újjászervezését is magában foglalná. Ennek keretében közel 220 ezer négyzetméternyi új irodaházat építenének, miközben a meglévő területet is hatékonyabbá tennék, vagyis a kisebb házak helyére kevesebb, de nagyobb ingatlanokat húznának fel. 2009-ben pedig a Rue de la Loi átalakítására kiírt pályázatot a francia Christian de Portzamparc építész vezette nemzetközi csapat nyerte meg. A cél az, hogy a terület sokkal „jellegzetesebb” és „emberibb” megjelenést kapjon. A Rue de la Loi a város egyik legforgalmasabb főútvonala, ami egy hatalmas csatornát képez Brüsszel központja és az autópálya-rendszer között. A tervek alapján az út forgalmát csökkentenék, villamos vezetne a belga főváros központjába. Az egyik oldalon magas épületek állnának, amelyek közül három toronyépület mintegy ikonikus épületként tőrne az ég felé, sőt, egy közülük Brüsszel legmagasabb épülete lenne. Mindemellett, mivel az ingatlanárak alaposan megszaladtak az Európai negyedben, az Unió Brüsszel két másik pontján is fejlesztéseket tervez, hogy az egészségesebb decentralizáció irányába lépjen. Az építkezések tehát szakadatlanul folynak, mint az egy igazi birodalomra jellemző.

A teljes cikk: http://realista.hu/news/details/127548

Brüsszel – Delirium tremens söröző

A nagyvilágról

A sörök háromemeletes fellegvára Brüsszelben

A Delirium Café, Brüsszel világhíres és Guinness-rekorder kocsmája (jobb szó híján) újraértelmezi a sörivást sörfogyasztássá, az alkoholizálást pedig művészetté. Körülbelül kétszáz négyzetméter áll a sörrajongók rendelkezésére, hogy kikérjék kedvencüket vagy kipróbáljanak valami újat. A szívszorítóan jó minőséghez pedig belga pénztárcához mérve meglepően normális árlista párosul – kocsmaveteránok és sörbajnokok igazi kihívása Brüsszel szívében.
Kis utcából nyíló sikátor alig észrevehető sarkán nyikorog a rózsaszín elefántos cégér. Végeláthatatlan, U alakú pultsoron sorakoznak szorosan egymás mellett a különböző matricákkal ellátott sörcsapok. A hely hangos és zsúfolt, semmi pucc vagy elegancia. A falakat és plafonokat különböző poszterek és megszámlálhatatlanul sok felragasztott söröstálca és kupak takarja, színes összevisszaságban. A régen kezelt faasztalok kicsik és kényelmesen körbeülhetők.
A kínálat mindent hoz: hatvan ország különböző söreit, kétszáz félét csapon, még kétezret üvegben. Az árak általában négy és tizenöt euró között mozognak, a legtöbb sör hét euró, ami nyugat-európai szemmel nézve valóban nem sok. A kiszolgálás követi a megszeghetetlen belga hagyományt: minden sört a márka saját poharában szolgálnak fel.
Bizonyos poharakért kauciót kell letenni a bárban, az egyliteres csizmás élvezetért például húsz eurót (a félliteres tizenöt euró). A sörválasztékot lehetetlen lenne felsorolni, ugyanis minden van itt: barna, világos, sötét, sötétebb, középbarna, szőke, halványszőke, fehér, enyhébb(nek tűnik, de erős), közepes, erős, nagyon erős, több maláta, kevesebb komló vagy fordítva, gyümölcsös, alsó, spontán és felsőerjesztésű…

A hely 2004. január 8-án Guinness-rekordot nyert a maga 2004 féle sörével, de azóta még bővült a készlet. Nevét az egyik legízletesebb belga sörről, a 8,5%-os Delirium Tremensről kapta, ami szintén díjat nyert: 2008-ban a világ legjobb sörévé választották. A beton és kerámia felületét ötvöző üvegen látható a kocsma cégérén is pózoló rózsaszín elefánt, amit állítólag a delirium tremens-rohamkor fellépő hallucinációk inspiráltak.
Minden este három emeleten zajlik a tömeges ivászat, a Delirium Tremens is hajnal négyig nyitva áll, a világ minden tájáról jött sörfogyasztók nagy örömére.

http://player.hu – Tillinger Zsófia írása – részletek

Brüsszel – Magyar szecessziós építészet Európában

Kiállítások, A nagyvilágról

A Szecessziós Világnaphoz is kapcsolódva látványos szecessziós témájú hazai kiállítást szerveztek Horta városában Brüsszelben.
Köszönjük Sógor Csaba képviselő úr kezdeményezését.

Brüsszelben az EU . Parlament épületében volt látható –  egy szűk  hétig a tárlat / 2015.május 26-29.

Mintegy 150 színes kép segítségével, döntő többségében Bagyinszki Zoltán fotóival került bemutatásra Európa számára…… a magyar szecessziós építészetünkből
egy reprezentatív válogatás magyar és angol nyelvű kísérő szöveggel. Az anyagot összeállította- kivitelezte- tervezte- szerkesztette Budapestről Papp Linda és Zámbó Lilla
kurátorok.
A legfontosabb múlt-századi alkotó művészek, tervezők és európai szintű műveik kerültek a tablókra. Figyelve arra, hogy  a hazai épületcsodák mellett Erdély, Délvidék,
a Felvidék és Kárpátalja is reprezentálva legyen. Tehát egykor, Magyarországon  készült szecessziós épületeket mutattunk be Magyarországról, Romániából,
Szlovákiából, Ukrajnából és Szerbiából. Szerencsés volna, ha sok hasonló kezdeményezés történne az Európai Parlament épületében.

A kiállítást szervezte Sógor Csaba EU P. i képviselő – rendkívül szimpatikus kultúra barát magyar politikus Erdélyből  / Európai Néppárt
A kiállításon Ő köszöntötte a látogatókat közel  80-100 résztvevőt – a kiállítást megnyitotta Bocskor Andrea EU P. i képviselő – Néppárt, FIDESZ- KDNP
Kulturális és Oktatási Bizottsági alelnök. ( többet az interneten lehet olvasni erről a programról)
A megnyitót követően néhány régióból érkezett finom hazai bor mellett beszélgettünk a témáról , a magyar kulturális lehetőségekről, a művészeti marketingről.
A megnyitón több EU.képviselő is megjelent, a kiállítást megtekintette többek között Tőkés László  és Erdős Norbert.

A program később valószínű Magyarországon is bemutatásra kerül.

Bagyinszki Zoltán

Prága – Vytopna (vonatos) söröző (Csehország)

A nagyvilágról

Sör érkezik az első vágányra!

A csehekre mindig is jellemző volt egyfajta bűbájos, kedélyes humor (gondoljunk csak Jiří Menzel filmjeire), na meg természetesen a sör végtelen szeretete. Ha mindez még egy kis vasútmániával is társul, megszületik a Výtopna!
Három éttermet üzemeltet a cég Csehország területén, egyet Prágában, a gyönyörű Vencel-téren a Palác Fenix üzletházban, továbbá egyet-egyet Brünnben és Orlovában. A hely különlegessége, hogy az italrendeléseket vasúti szerelvények hozzák ki az asztalhoz. Láthatunk gőzösöket, dízeleket – köztük a Krauss-Maffei legendás V200-asát, és a villanymozdony-választékra sem lehet panasz. Amikor épp kevés a rendelés (van ilyen?), egy Coca-Cola feliratú szerelvény rója a köröket. Minden mozdony hangdekóderrel szerelt és mindegyiknek van saját cseh neve, amely az oldalán van feltüntetve. Szintén minden mozdonyban van mozdonyvezető figura, a pálya is teljesen valósághű, a jelzőkarok is működnek, egyetlen hiányosság a felsővezeték. A váltók állítása, az egész rendszer irányítása és a rendelésleadás természetesen számítógépes vezérléssel történik. Mit lehet zárszóként mondani? Kedves egészségünkre!

http://iho.hu

Prága – II. Rákóczi Ferenc emléktáblája (Csehország)

A nagyvilágról

II. Rákóczi Ferenc, prágai emléktáblája a cseh főváros “budai oldalán”, a Hradzsin alatt áll.
Annak az egykori jezsuita rendháznak az épületén, amely 1690-1692 között szálláshelye volt, a Prágában tanuló II. Rákóczi Ferencnek (1676-1735).
A nemes ifjú azt követően került a Moldva-parti fővárosba, hogy a bécsi udvar elszakította családjától. Előzőleg Munkács várában élt édesanyja, Zrínyi Ilona mellett, megtapasztalva a hároméves császári ostrom minden keservét.

A Habsburgok a jezsuita atyáktól azt várták, hogy előkelő diákjukat idegenítsék el nemzetétől. Gyámja, Kollonich Lipót érsek pedig azt remélte, hogy Magyarország egyik legnagyobb birtokának örököse a szerzetesi hivatást választja. A történelem azonban rájuk cáfolt: a prágai Károly-egyetemet látogató magyarok leghíresebbikéből a kuruc szabadságharc vezére, az ország fejedelme lett.

Emlékét kétnyelvű bronztábla őrzi az egykori lakhely, a Malostranské tér 25. számú ház falán. Az 1×1,5 méteres táblát 1985 áprilisában avatták fel a két főváros vezető képviselői, számos érdeklődő és a Prágában tanuló magyar egyetemisták jelenlétében. Már akkor felfedezték a sajnálatos tévedést: Rákóczi nem a táblán feltüntetett évben, hanem egy esztendővel később született. A térnek e pontja azóta is kedvelt találkozóhelye diákjainknak, a cseh főváros magyar vendégei pedig immár hagyományosan itt helyezik el virágjaikat, koszorúikat.

| www.pragaclub.hu | www.pragaclub.com | www.hellopraga.hu |

Prága – Mucha kiállítás (Csehország)

A nagyvilágról

Alfons Maria Mucha (Ivančice, 1860. július 24. – 1939. július 14.) cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít.

Bár művészetét a szecesszióra jellemző kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, buja vonalvezetés, szépséges nőalakok jellemzik, nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. Művészetében a dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Plakátjai csík alakúak, a századforduló reklámiparának különleges, egyedi termékei. Roppant sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet (Németország története, Ilsée), tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Alkotásait gyakran ciklusokba, dekoratív pannóként rendezte össze: A négy évszak (1896), Ékkövek, Csillagok, Művészetek, Virágok, Hónapok, Napszakok. Eszmeileg 19. századi történelmi festészethez kötődik legnagyobb szabású ciklusa, a Szláv eposz, amely hatalmas olaj-tempera vegyes technikájú, vászonra festett képekből áll, stílusát tekintve azonban a szimbolizmussal rokon.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából