Bécstől É-NY-i irányban a Duna feletti szőlődombok közepén épült műemlék barokk kastélyközpont.
800 éves múlt a szakmában, a borászatban, a történelmi Gobelsburg. Egy gyönyörű gótikus kerengővel épített, kiegészített pincerendszer – csodálatos környezetben, természeten finom borok hozzá. Pár száz m-re a pincesor megtekinthető.
Közeli érdemes úticél.
Bagyinszki Zoltán
Bécstől É-NY-i irányban a Duna feletti szőlődombok közepén épült műemlék barokk kastélyközpont.
800 éves múlt a szakmában, a borászatban, a történelmi Gobelsburg. Egy gyönyörű gótikus kerengővel épített, kiegészített pincerendszer – csodálatos környezetben, természeten finom borok hozzá. Pár száz m-re a pincesor megtekinthető.
Közeli érdemes úti cél.
Bagyinszki Zoltán
Érdekességként néhány fotó Dél-Kaliforniából. A közelben a Csendes-óceán partján van egy kis sziget, ahol a házakat és mindent feldíszítenek már november végén.
Balboa Island-nak hívják, a díszítéseket díjazzák és már-már egy életstílus ez a díszes, redőnyök nélküli, állandó karácsonyi partis élet. A napokban volt a hajó parádé. A hajókról, a házak/díszítések érdekesek, látványosak.
Antal Tímea.
A Dunától pár kilométerre, egy magas hegy platójára épült, a már messziről jól látható, monumentális Göttweig bencés apátsága (Stift Göttweig). A csodálatos helyen lévő, szinte a Wachaut őrző impozáns épületegyüttes legértékesebb része a pazar díszítésű barokk apátsági templom és a kolostor fantasztikusan szép Császár-lépcsője és gazdagon díszített dísztermei.
Altmann passaui püspök 1083-ban alapította a kolostort, mely eredetileg az Ágoston-rendieké volt, majd 1094-től kapta meg a bencés rend. A XIII. században jelentősen felvirágzott, azonban a XVI. század folyamán a különböző csapások során, (törökök, járvány, tűzvészek) csaknem elpusztult. Az 16600-as és 1700-as évek hozták meg az újabb felvirágzást, a nagyszabású barokk átépítések egészen a XVIII. század végéig eltartottak. Az épület mai alakját 1714-1749 között kapta a híres udvari építész Lukas von Hildebrandt tervei alapján. A kolostorépületet és a templomot is gótikus épületek maradványaira építették. A templom több szakaszban készült el, a szentély XVI., a hosszház XVII., a homlokzat pedig XVIII. századi. Fontos megemlíteni, hogy mind a kolostor, mind a templom befejezetlen maradt, Hildebrandt eredeti tervei jóval grandiózusabbak voltak, a végül megépítettnél.
A Hildebrandt által tervezett homlokzat igazán impozáns, az egymástól távol álló, lapos sátortetős tornyok közt lépcsősor vezet fel a négy toszkán oszlopos, mélyen benyúló előcsarnokhoz. A kővázas balusztrád fölött emelkedik a hosszház barokk oromzata. A magas boltozatú templomhajóhoz viszonylag alacsony kápolnasorok csatlakoznak. A szentély jóval magasabban van a hosszháznál, csillagboltozat fedi, akárcsak az alatta lévő kriptát.
A templom leglátványosabb része a gazdagon aranyozott barokk bútorzat, főleg a berakásos kóruspadok. A türkiz és arany oszlopokkal keretezett főoltár 1639-ből származik, az oltárkép 1694-ből. A szentélyben gótikus, festett üvegablakokat láthatunk. A kriptában áll Passaui Szent Altmann püspök, az alapító szobra az 1540-es évekből.
A hatalmas területen lévő kolostor területére az egykori gótikus vár két kerek bástyás maradványain át lépünk. A tágas, parkosított kolostorudvar közepén emelkedik a templom, körben pedig a kolostor különböző épületei. A kevés megmaradt középkori emlék közül a legszebb az udvaron álló Erentrudis-kápolna a XIII. századból.
A kolostor látogatható részeiben főleg időszaki kiállításokat rendeznek, legszebb része a Kaiserstiege (Császár-lépcső). Lukas von Hildebrandt lépcsőháza igazi barokk mestermunka, a tágas, szellős teret gyönyörű pilaszterek, 4, az évszakokat, és 12, a hónapokat szimbolizáló díszes kőváza ékesíti., Kremser Schmidt alkotásai. Mennyezetén pedig Paul Troger kimagasló értékű freskója látható, mely VI. Károly apoteózisát jeleníti meg. A legenda szerint az itt tartózkodó Napóleon lovával ügetett le a lépcsőn.
A többi látogatható díszterem közül a legszebb az Altmannsaal, az egykori ebédlő, melynek mennyezetén a kánai menyegző jelenetei láthatók. Megtekinthető még a könyvtár, a gobelinszoba, a zöld vadász és díszterem is. Időszaki kiállítások színesítik a programot egész évben világhírű festők és grafikusok (pl. Rubens, Klimt, Dürer), tárlatán kívül komolyzenei hangversenyek is szerepelnek a „repertoárban”.
A teraszról páratlan kilátás nyílik a Dunára és környékére.
Különleges kulturális csemege É- Itáliából.
A világ, benne Európa legrégibb 1088-ban alapított egyeteme, folyamatosan ma is működő kulturális oktatási intézménye. 80-85.000 diák koptatja padjait. 33 tanszékén 200 kurzus működik.
Érdekesség, hogy 2 magyar rektor is volt az idők folyamán (pld. Dörögdi Miklós 1317-ből.) itt tanult egykoron a sok híresség mellett Dante, Petrarca, Boccaccio, R.Erasmus, Kopernikusz.
A képeken a szépséges vörös téglából épült gótikus reneszánsz óratornyos palota, az Alma Máter Stúdium látható. A muzeális épület jelenleg a világ legjobb egyetemei rangsorában a 188.helyezett.
Az első magyar egyetemre is büszkék lehetünk 1367-ből, a Pécsen alapított iskola Koppenbachi Vilmos / 1361-74 között látta el feladatát, püspökhöz kötődik – Nagy Lajos király idejéből.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Az Eiffel-torony Párizs egyik jelképe. Nevét a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 méter magasan van.
Négyzetalapú, 1,6 ha alapterületű, 10 100 tonna tömegű, 12 000 acéldarabból, szegecseléssel állították össze, átmeneti jelleggel. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához.
A New York-i Chrysler Building (319 m) 1930-as felépítéséig a legmagasabb építmény volt a világon.
Az 1880-as évek végére a világ számos építészét hajtotta a becsvágy, hogy egy monumentális, „ezer lábnál magasabb” tornyot építsenek (kb. 305 m), azonban számtalan technikai problémába ütköztek. (például 1885-ben nagy nehézségek árán sikerült kőművesekkel felhúzatni a 170 méteres obeliszket Washingtonban, a Chrysler Building pedig csak homályos terv volt még; 1874-ben a Clarke, Reeves & Co. egy több, mint 300 méteres tornyot szándékozott építeni Philadelphiában, ami sosem valósult meg. Franciaországban Jules Bourdais és Amédée Sébillot gondolkodott egy 300 méter magas, hagyományos módon, kőművesekkel felrakatott torony építésén, ami a kor technológiai ismeretei szerint kivitelezhetetlennek tűnt.)
A sedani vereség és Elzász és Lotaringia elvesztése után az újjászületett, de még gyenge francia köztársaságnak az 1789. évi forradalom 100. évfordulóján valami nagyszabású, dicsőítő emlékműre volt szüksége. Jules Ferry kormánya 1878-ban kezdett megszervezni egy nagy világkiállítást, melynek a megnyitását 1889. május 5-ére rögzítette.
Amikor a világkiállítás tervét 1883-ban véglegesítették, az Eiffel & Cie két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin épp egy fémtorony ötletével állt elő. Elképzelésüket 1884. június 6-áig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével, aki finomította és díszítette az építményt. E díszek egyikeként 72 tudós – a svájci Abraham Louis Breguet és a születése szerint olasz Joseph Louis Lagrange kivételével valamennyi francia – családnevét örökítették meg rajta tudományos eredményeik elismerésének jeleként. E nevek arany betűkkel állnak az első emelet peremén.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez egy diaszkenelt képanyag, 20 éve készült felvételek!
Fotó: Bagyinszki Zoltán
Ez még a diás korszak….. tehát másolt – igazított képek, nem az a aminőség amit megszoktunk már, de viselhető- szerintem.
Igen sajnos már 22. éve jártam Zágrábban, felkerestük perszer a keleti foci Mekkáját is, a Dinamo Zágráb szuper stadionját. Ezután következett az óváros / a Felső és Alsóváros. a látnivalók sora.
Talán túl sokat foglalkozunk Erdéllyel, alig a közös horvát értékekkel, közös múltunkkal. Igazán érdemes, sok minden szépség látható Horvátországban és ott még szeretnek is minket.
Néhány dolog amelyek a fotókon is láthatóak: a történelmi, színes majolika tetős Szent Márk templom, a neogótikus Katedrális,a az érseki palota várszerű kiképzése-a magyar kápolnával, a kincstár ötvös remekeivel, Szent István hermájával, Szent László és Szent István szobraival- sajnos ezek mint látható anno a renoválás zajlott és nem tudtunk akkor bejutni –a belsőket szépségeket megcsodálni.
A jezsuita Szt. Katalin templom- mintha Rómában lennénk, a barokk csoda.
A remek múzeumok sora pld. Modern Művészeti Galéria, a szecessziós / sárga Művészeti Pavilon, a Strosszmayer Galéria, a Nemzeti Színház sárga épülete ( Fellener és Helmer ép.által a nagyvárosaink stílusában), az egykori várfalak városfalak megmaradt bástyái , kapui.További sok sok érdekesség magyar vonatkozású történelmi tényekkel- muzeális tárgyi dokumentációval.
Külön is érdekesség a Pfaff “mester” által tervezett vasútállomás, a főposta szecessziós épülete, a Jelasics lovas emlékmű és a mozgalmas tér, a sok szép palota, kiemelve a Horváth Bánok palotáját.
Mihelyt a covid engedi ismét felveszem a bakancslistára Zágráb megtekintését, az élmények felelevenítését- de már a Sony digitális fényképezőgéppel..
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Ez még a diás korszak….. tehát másolt – igazított képek, nem az a aminőség amit megszoktunk már, de viselhető- szerintem.
Igen sajnos már 22. éve jártam Zágrábban, felkerestük perszer a keleti foci Mekkáját is, a Dinamo Zágráb szuper stadionját. Ezután következett az óváros / a Felső és Alsóváros. a látnivalók sora.
Talán túl sokat foglalkozunk Erdéllyel, alig a közös horvát értékekkel, közös múltunkkal. Igazán érdemes, sok minden szépség látható Horvátországban és ott még szeretnek is minket.
Néhány dolog amelyek a fotókon is láthatóak: a történelmi, színes majolika tetős Szent Márk templom, a neogótikus Katedrális,a az érseki palota várszerű kiképzése-a magyar kápolnával, a kincstár ötvös remekeivel, Szent István hermájával, Szent László és Szent István szobraival- sajnos ezek mint látható anno a renoválás zajlott és nem tudtunk akkor bejutni –a belsőket szépségeket megcsodálni.
A jezsuita Szt. Katalin templom- mintha Rómában lennénk, a barokk csoda.
A remek múzeumok sora pld. Modern Művészeti Galéria, a szecessziós / sárga Művészeti Pavilon, a Strosszmayer Galéria, a Nemzeti Színház sárga épülete ( Fellener és Helmer ép.által a nagyvárosaink stílusában), az egykori várfalak városfalak megmaradt bástyái , kapui.További sok sok érdekesség magyar vonatkozású történelmi tényekkel- muzeális tárgyi dokumentációval.
Külön is érdekesség a Pfaff “mester” által tervezett vasútállomás, a főposta szecessziós épülete, a Jelasics lovas emlékmű és a mozgalmas tér, a sok szép palota, kiemelve a Horváth Bánok palotáját.
Mihelyt a covid engedi ismét felveszem a bakancslistára Zágráb megtekintését, az élmények felelevenítését- de már a Sony digitális fényképezőgéppel..
Bagyinszki Zoltán fotográfus
20 éve Budán jártam, Budához Buda 9000 km. Most ez azért érdekes mert a outube-on több kis film is megjelent róla –Én már sajnos lassan el is felejtem.
A texas-i kisváros amit még az 1848-as magyar hazafiak alapítottak, bizony elég messze van hozzánk. Hogy a maroknyi magyar szabadságszerető katona eljutott idáig, az mégiscsak elismerésre méltó.
Nyomaikat nem igazán lehet már megtalálni. Azért a kőbe vésett Buda felirat önmagáért beszélt.
Anno egy történelmi és építészeti értékeinket bemutató kiállítás révén jutottam el Texas államba- Dallas-Fort Worth volt a bázis, onnan szerveztek kirándulásokat a vendéglátó magyarok.
Szép hosszú út volt: Austin a főváros- Buda – San António.
A különlegesség az még is a kicsiny városka volt –BUDA, ahol pár felvétel készült a település jellegzetességeiről. Még a csörgőkígyót/amiből rengeteg van a környéken/ említhetném, de hála Isten vele nem találkoztunk. Csak majd később az állatkertben.
Hazaérkezésem után készült egy szép album a látott szépségekről texasi érdekességekről, pár fotó a negatívok mellett a könyv Buda lapjait is bemutatja.
Bagyinszki Zoltán fotográfus BUDÁRÓL!
Ariánusok keresztelőkápolnája (Battistero degli Ariani) Ravenna második – rövid – gót korszakának jellegzetes emléke. Ókeresztény, koraközépkori műemlék. A gótok az első nagy keresztény egyházszakadás során keletkezett ariánus hitet vallották, vagyis nem ismerték el Krisztus isten-mivoltát. Ebben a szellemben díszítették a kápolnát is. Kupolamozaikja egyedülálló: az egyetlen, mely meztelenül ábrázolja Krisztust, jóval Michelangelo kora előtt. A szép mozaikképek még a korábbi római mozaikstílust alkalmazzák. Theodorik uralkodásának utolsó szakaszában kemény vallásüldözést gyakorolt a más vallásúak felé.
Wikipédia, a szabad enciklopédia
Igazán fantasztikus művészeti, esztétikai, fotográfiai élmény volt látni a kápolna szépségeit, értékeit, részleteit. Szerencsére tömeg nem volt a kívül puritán téglaépítményben. Amikor beléptünk elállt a lélegzetünk…..az 1500 éve készült művészi mozaik lenyűgöző volt, talán a képek is valamit visszaadnak a valóságból. A kézben lévő fotótechnika és a szolid fények nem segítették a gyulai fotográfust. Ravenna összességében kötelező látnivaló- nem véletlen a sok világörökségi rangú látnivaló. Mostanában nálam a szecesszió mellett a középkori mozaikművészet “mindent visz!”
Bagyinszki Zoltán
