Szekszárd – Garay pince

Határon belül - 93.000 km2

“Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tőke, melyen termett
Nemde, oly zöld, mint a rét?
Hol leled föl szebben együtt
Szép hazánk háromszínét?”

A Garay-pince története

Szekszárd szívében, a vármegyeháza alatt jelentős pincerendszer húzódik, amely több száz éves múltra tekint vissza. A mai Garay-pince hosszú időn keresztül várpinceként volt ismert a város polgárai előtt. Itt tárolták azt a bort, mely a szekszárdi apátság, majd később az alapítványi uradalom birtokain megtermett, illetve a fennhatósága alá tartozó területekről beszolgáltatott szőlőből készítettek.

Régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy a pincerendszer egyes szakaszai középkori eredetűek és összefüggésben állnak az egykori szekszárdi bencés apátság celláriumával. A pince nagy részét azonban feltehetőleg a török hódoltság után, a 18. század elején ásták ki. Ezt követően több szakaszban a pince kibővítésére, átalakítására került sor.

1877 és 1883 között hosszan elhúzódó per zajlott a közalapítványi uradalom –amely megkapta a Mária Terézia által, 1777-ben megszüntetett apátság javait – és Tolna vármegye között a pince tulajdonjogáért. A pert a legfelsőbb fórum, a Kúria határozata zárta le, mely a várpincét az uradalom tulajdonának ismerte el. Ekkor megköttetett az eladási szerződés az uradalom és a budapesti Jálics A. Ferenc és társa cég között. A cég hivatalos képviselője Leopold Károly szekszárdi borkereskedő volt. A budapesti borkereskedő cég pár évvel később eladta a pincét a megyének. Az alku megkötése után pedig bérbe vette azt 10 évre.

Ekkor leltár is készült a pincében lévő tárgyakról.

A bor tárolásához szükséges eszközökhöz hozzátartozott 3 db használhatatlan hordó (kettő 108 hl-es, a harmadik 54 hl-es volt), 137 méter hosszú korhadt csántérfa. Használni csak egy 108 hl-es hordót lehetett. Az előpincében három helyiség volt utcára néző ablakokkal. Ezekben külön pihenőhelyet rendeztek be. A berendezési tárgyak között megtalálható a ruhásszekrény, mosdószekrény, íróasztal, vaskályha, ágy, dívány, szalmazsákok, valamint a bejárat feletti utcai lámpa. Hozzá kell tenni ehhez, hogy a bérleti szerződés szerint nem lehetett a pincében lakni. Tehát a pihenő alkalmatosságokat feltehetőleg csak ideiglenesen egy-egy több napon át tartó munkafolyamat idején használhatták. A szerződés tiltotta a pincében kocsma, mészárszék üzemeltetését, nagyobb zajt okozó foglalkozás űzését, tűzveszélyes anyagok elhelyezését, illetve minden olyan tevékenység folytatatását, mely a megyeháza épségét, biztonságát, környezetének csendjét zavarná, vagy „erkölcsi tekintetét” sértené. Vigyázni kellett a pince falának, boltozatának állagára, a szükséges javításokat is végre kellett hajtani.

E bérleti szerződés megkötése után közel húsz évig Leopold Károly üzlettársai, illetve utódai bérelték különböző időtartamban a pincét. A bérleti díjat időnkénti elmaradásokkal, de folyamatosan fizették. Érdekességként megemlíthető, hogy a pince utcai frontján lévő helyiségeket kiadták további bérletbe pl. lisztárusításra. Ezzel pótolták a bortermés pangása idején a bérlők bevételeiket. A borászathoz jobban passzoló kádárüzletet is fenntartottak a pincében, ami nagy zajjal járt. A megyeházán dolgozó hivatalnokok panaszt is tettek ezért. Levelükben leírták, hogy „A hordók folytonos döngetése abrincs le és felverése kora reggeltől késő estig szakadatlanul tart, úgy hogy a hivatalban a zárt ablakoknál sem vagyunk már képesek nehéz és felelősségteljes munkánkat elvégezni.”

Megemlítendő, hogy a hordók kezeléséhez oly fontos vizet (a korabeli szükséglet 15-20 hektó volt) messziről, az Újvárosból kellett hordani, mert a Garay téren levő közkútról a vízhordást az esetenkénti szárazság miatt gyakran betiltották. Tervek is születtek a kút fúrására, de ez végül az anyagi nehézségek miatt elmaradt.

A 20. század elején felújításokra került sor a pincerendszerben. Javították a pince és előtere burkolatát, falazatát, kibetonozták a vízlevezető csatornát, új tölgyfa gerenda sínpárt fektettek a hordók gurításához.

https://garaypince.hu/elmenypince-2/ – részlet

Vélemény, hozzászólás?