Felvidék – Gimesi képek, ahol a Gimes zenekar megalakult

Felvidék

Nyitrától 14 km-re, északkeletre található. A Tribecs délkeleti lejtői, valamint a Zsitva-menti dombság határolják. A község a Gímes-patak völgyében fekszik.

1226-ban II. András király a birtokot a Hont-Pázmány nemzetség Nyitra megyei ágához tartozó Ivánkának adja. (F.III-2.93.) Várát Ivánka fia, a Hontpázmány nembeli András koronaőr (1247), főtárnok-mester (1249), a Forgách család őse (ki az 1241-es sajómezei Muhi csatában a menekülő királynak saját lovát átengedte) építtette 1265 táján, a Nyitra és Bars közötti út ellenőrzésére. 1273-ban András és fiai hősiesen megvédték a várat II. Ottokár cseh király ostromától, így a vár a Hont-Pázmány (Hunt-Paznan) nemzetség birtokában maradt. 1295-ben a települést két faluként (Alsó- és Felső-Gímes) említik, melyeket egy erdő választott el egymástól. A szőlőtermesztésnek ekkor már több évszázados hagyományai voltak a vidéken.[forrás?] 1303 után ezt a területet is Csák Máté szerezte meg, akinek Detre nevű megbízottja igazgatta az uradalmat és csak halála után, 1321-ben került királyi kézre a vár.[forrás?] A település 1350-ben piactartási jogot kapott, 1356-tól királynéi birtok. 1386-ban Mária királynő örök adományul Forgách Balázsnak és rokonainak adta. 1430-ban a Forgáchok lecsapoltatták a falu alatti mocsarat és a várat kibővítették.
Az első török támadás 1530-ban érte a települést, amely egy 1570-es feljegyzés szerint már a töröknek fizetett adót. 1576-ban a török mégis megtámadta a falut és a várat is felgyújtotta. 1610-ben lakói fellázadtak az adózási terhek ellen. A Forgáchok 1613-ban kijavíttatták a sérült várat, melynek Nyitra eleste után lett komolyabb szerepe, a 17. század elején épültek külső védművei. 1663-ban Nyitra várának eleste után a török ismét felégette a falut, melynek lakói ezután újra a töröknek adóztak. 1715-ben szőlőkert és 18 adózó háztartás volt a községben. 1722-ben felépült a község temploma. 1726-ban vásártartási jogot kapott a község. 1752-ben 80 család lakta. 1787-ben 138 házában 1023 lakos élt.
A várat 1712-ben és 1755-ben is újjáépítették a Forgáchok és a várban barokk kápolnát alakítottak ki. 1885-ig használták illetve lakták a várat, de mivel nem felelt meg a kor követelményeinek és az átalakítás hatalmas összeget emésztett volna fel, így végleg a faluban álló 18. századi barokk kastélyba költöztek. A vár elhanyagolt állapotba került és pusztulásnak indult.
1828-ban 134 háza volt 939 lakossal. 1833-ban Forgách Károly cukorgyárat alapított itt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hozzászólás tiltva.